Szomszédok [Sope] /BEFEJEZETT/

Randi (3)

Y O O N G I

Egyre álmosabb leszek miközben várok, de majd csak tízre kell odaérnem a címre, amit Hoseok megadott nekem. Nagyon titokzatosan viselkedik, amivel őszintén szólva már nagyon unok. Egész nap nem volt sehol, és lassan már szeretethiányom van. 

My Hope 💞 üzenete: El ne aludj. 💕

Yoongi manó ❤ üzenete: pedig...

Bekapcsolom a tévét, hogy legalább elüssem valamivel az időt, de azon persze csak idegen nyelvű adók vannak, így csak nézem a műsorokat, amikből persze egy mukkot sem értek. 
Yoora még mindig alszik, és nem is nagyon látok rá esélyt hogy mostanában felkeljen. Pedig még az is jobb lenne ha társasoznék vele, vagy elmennék vele fagyizni. 

Ehelyett punnyadok a szobában, míg az ágy felett lévő ventilátor lustán tekeri a levegőt a szobában. A mobilom ismét némán hever az ágy szélén, és legszívesebben lerúgnám onnan. Igen, hisztis vagyok, méghozzá nem is kicsit. És még a fejem is fáj. 

Hobit akarom. 

H O S E O K 

Félve várom, hogy Yoongi végre megérkezzen. Nem tudom mit fog szólni ehhez az egészhez, hogy egyáltalán tetszeni fog-e neki. Tudom, hogy nem szereti a nagyon nyálas dolgokat, de néha akkor is kell neki egy kis odafigyelés és az hogy érezze, hogy törődöm vele. 

A mólón várok, figyelve a mellettem elsétáló járókelőket. Mindegyiknek megnézem az arcát, azt várva hogy Suga lesz az végre, de mindannyiszor csalódnom kell. A Nap már eltűnt a horizonton, és csak az utcai lámpák gyér fénye világítja meg az utat. Kicsit hidegebb van, mint vártam de erre az eshetőségre is felkészültem. Tulajdonképp mindenre felkészültem, még egy hurrikánra is (igen, a Yoongi-hurrikánra is).

A szél a tenger friss illatát hozza a part felé (meg a döglött halakét, de az nem lényeg). Jobb lábammal idegesen dobolok a földön, s közben már századszorra is megnézem a mobilomon hogy Yoongi nem-e írt.

Már 22:15 van és ő még mindig nincs sehol. Ha tényleg elaludt akkor nagyon pipa leszek rá...

22:22. Azt kívántam hogy bárcsak itt lenne Suga. De most elmondtam hogy mit kívántam, szóval nem fog teljesülni. Hiába szervezkedtem egész nap, hiába fizettem le egy tucat embert.

My Hope 💞 üzenete: hol vagy?

Korábban amikor megírtam neki hogy hova kell jönnie azt is leírtam, hogy hányra. A hajó indulásra kész mostanra és már rég kint kellene lennünk a nyílt vízen. De nem. Ülök egy padon, mint egy jó kisgyerek és szépen várom hátha megérkezik Suga, amire az idő múlásával egyre kevesebb esélyt látok.

Kicsivel fél tizenegy után kimerülten és bánatosan kullogok le a hajóhoz, hogy szóljak a kapitánynak a változásról. Azaz, hogy ne várjon feleslegesen, menjen haza nyugodtan a családjához mert a mai hajókázás ugrott.

Bekopogok a kabinja ajtaján, amikor léptek dübörögnek le a rámpán, és lihegés üti meg a fülemet. Érdeklődve nézek ki egy oszlop mögül, és kicsit meg kell erőltetnem a szememet hogy ellássak a hajó elejéig. Egy sötét alak áll ott, csípőre tett kézzel és előre görnyedve liheg. Fekete nadrágot visel és egy pulcsit, aminek kapucnija az arcába lóg, eltakarva ezzel a haját is.