Rentai Nóra élete a SzJG-ben *BEFEJEZETT*

14.rész

(10.05)

*Reni szemszöge*

Reggel miután felöltöztem csináltam Nórinak reggelit.
-Jó reggelt kicsim.
-Szia anyu.
-Gyere reggelizni.
-Oké.-leült az asztalhoz. Amikor végzett a reggelivel elindult az iskolába. Gyorsan elmosogattam. Valaki kopogott. Mentem ajtót nyitni. Egy sötétszőke hajú fiatal nő állt az ajtó előtt.
-Jó reggelt, miben segíthetek?-kérdeztem.
-Szia. Emlékszel rám?-kérdezte.
-Vanessza? Te vagy az?
-Igen.-mondta és megöleltük egymást. Miután elváltunk bementünk a nappaliba.
-Hogy vagy mostanában?-kérdezte Vani.
-Köszönöm jól. Veletek minden rendben?
-Igen. Nem is tudtam, hogy Ákos a lányodba szerelmes.
-Cortez mondta?
-Igen. Egyébként honnan ismered?
-A gimiben voltunk osztálytársak és... együtt jártunk pár évig.
-Értem.-beállt a kínos csönd.
-Szerencsés vagy.
-Te sem panaszkodhatsz!
-Szóval ti is mentek Justine és Xavier esküvőjére?
-Igen. Titeket is Xavier hívott meg?
-Nem, minket Justine. Gimiben levelező társak voltunk, mára már legjobb barátnők.
-Az szuper. Mesélsz nekem Nóriról? Ákos nem nagyon beszél róla, inkább az apjához megy panaszkodni.
-Szerintem azért mert, ő is majdnem így élte át a kilencediket.
-Neee. Ti is ,,reménytelen" szerelmesek voltatok?
-Valami olyasmi. De Nóri hasonlít rám. Én is úgy néztem ki a gimiben, mint ő.
-Hű. Ákos pedig az apja fiatal kiadásban.
-Van ez így. Mit dolgozol?
-Titkárnő vagyok. Te mit dolgozol?
-Könyvelő vagyok.
-Beszélsz franciául?
-Persze. Miután befejeztem az általánost kikellett költöznünk Párizsba. Szóval folyékonyan beszélem a nyelvet.
-Az jó.-gyorsan eltelt az idő. Csapongtunk a témák között. Egyszer csak Nóri hazaért.
-Szia kicsim.
-Szia anyu. Jó napot.
-Szia Nóri. Tegezz nyugodtan, Vanessza a nevem. Bizonyára ismered a fiamat Cortezt.
-Te vagy Cortez anyukája?
-Igen. Hogy viselkedik a fiam?
-Jól. Anya elmesélései alapján olyan, mint az apja. Menő.
-Értem. Gondolom magyarból is olyan, mint az apja.
-Igen. Én fogom korrepetálni.
-Sajnálom.-mosolygott Vanessza. Nóri visszamosolygott rá.
-Köszönöm. Megyek megírom a házimat. Viszlát!-indult fel a szobájába.
-Tényleg hasonlít rád.-nézett rám Vanessza.
-Igen. Néha magamat látom benne.-sóhajtottam. Vanessza az órájára nézett.
-Szerintem mostmár megyek. Majd még találkozunk. Szia, Reni!
-Szia, Vani!-köszöntem el a volt ovis barátnőmtől. Nóri is befejezte a leckéjét, majd lejött.
-Jó fej anyukája van Corteznek.
-Igen. Rendeljünk pizzát?
-Igen! Nekem lehet hawaii?
-Persze. Majd szólok ha itt van. Jó?
-Rendben.-felment a szobájába, én pedig rendeltem egy hawaii és egy négy évszak pizzát. Egy óra és itt lesz. Addig leültem egy kicsit olvasni. Csengettek. Fogtam a pénztárcámat és ajtót nyitottam. Két pizzás dobozzal mentem a konyhába.
-Itt a pizza!
-Oké. Olyan jó illata van!
-Igen, szerintem is.-miután végeztünk a vacsorával, gyorsan lefürödtünk és elmentünk aludni.

(10.06)

*Nóri szemszöge*

Reggel gyorsan felöltöztem és elindultam a suliba. A suli előtt a megszokott társaság állt. Valami filmről beszélgettek. Bementem a terembe. Az első óra nyelvtan volt. Roxi már a teremben volt.
-Szia, Roxi.
-Szia, Nóri. Mizu?
-Semmi különös, veled?
-Velem sincs semmi különös. Alig bírtam aludni az idióta bátyám miatt!
-Nem is tudtam, hogy van testvéred. Mit csinált?
-Először: nem kérdezted. Másodszor: hangosan hallgatott valamilyen metál zenét.-dörzsölte meg a halántékát.
-Ő apára ütött, én pedig anyára.
-Ő is rocker? Mármint a bátyád?
-Igen és apa is az volt. Szerencsére nem egy suliba járunk.
-Legalább csak otthon kell elviselned nem?
-De.-ekkor Jacquelin is csatlakozott hozzánk.
-Sziasztok. Miről van szó?
-Roxi bátyjáról. Neked van testvéred?
-Van, ráadásul ikrek. A fiú Pierre, a lány Charlotte. Hat évesek.
-Részvétem.-veregette vállon Roxi a francia lányt.
-Igazából nem is olyan rémesek. Tök cukik.
-Egyébként hogy hívják az anyukádat?
-Flóra. Apa gimis barátnője.
-De jó! Vajon a Zsidák testvéreknek is az apjuk gimis barátnője az édesanyjuk?
-Kérdezzük meg.
-Hé, Soma!-szólt az említettnek Roxi.
-Igen?
-Hogy hívják az anyukádat?
-Kata.
-Apukád gimis barátnője?
-Igen. Miért?
-Csak érdekelt. Köszi!
-Vajon még kinek vannak együtt a szülei a gimi óta?-kérdezte Jacquelin.
-Milánnak és Kristófnak. Virág és Ricsi még együtt vannak. Kinga és Dave is együtt vannak.
-Tényleg! Milánnak és Kristófnak.-csapott a homlokára Roxi.
-Mi van velünk?-kérdezte Milán. Kristóf egyetértően bólogatott.
-Semmi csak, hogy még a ti szüleitek is együtt vannak a gimi óta. Csengettek. Hamarosan Kardos is megjött. Nimród 25(!!!) percet késett.
-Neményi Nimród! Nem szeretne mondani valamit?
-De. Elnézést kérek a késésért, de még elméletben felkellett készítenem magamat a nap hátralevő részére. És...-Kardos félbe szakította.
-Jó leülhetsz!-legyintett Kardos. Nimródra mosolyogtam. Mindig kitudja magyarázni magát. Az óra további részében feleltünk. Cortez most is egyesre felelt. Még meg kéne beszélnünk a korrepetálások időpontját. Legalább is szerdáig így gondoltam, mert nagyon meg bántott. Milánnal beszélgetett a suli előtt, de az utolsó mondatot sikerült elkapnom.
-...Nem tudnám többször végig hallgatni annak a strébernek az okoskodását.-ezen felröhögtek. Mikor észrevettek elrohantam mellettük. Azóta nem beszéltem Cortezzel. Lehet, hogy hiba volt elválallni a korrepetálásokat? Nem tudom. A következő óra fizika volt. Gondos feleltetett. Lesúgtam a válaszokat. Volt aki hármast kapott, és volt aki négyest. Az óra végén a lányokkal lementünk a büfébe. Mindenki szendvicset vett, majd visszamentünk a terembe. Földrajz következett. Farkas tanárnő is feleltetett. Négyesre feleltem. Kémián Gondos kísérleteket mutatott az osztálynak. Akik az első sorban ültek, lejjebb csúsztak a székükön. Így védekezve :). Tesin futottunk. Törin Barka maratonit diktált. Alig vártam, hogy haza mehessek. A fiúk még a suli előtt beszélgettek. Elmentem mellettük és haza indultam. Cortez utánam jött.
-Hé, mi van veled?
-Semmi. Miért mi lenne?
-Semmi csak szerda óta nem állsz szóba velem.
-Bocs. Azt hittem, hogy megvagy az okoskodásom nélkül is.
-Mi?
-Tudod te.
-Ó... Nem rólad beszéltünk!
-Akkor?-megálltam és karba tett kézzel néztem rá.
-Neményiről volt szó. Odajött hozzám okoskodni, és azt mondtam Milánnak.
-Óóó.-esett le.
-Na igen. Óóó.
-Anyukád rendesebb, mint te.
-Mi??
-Hallottad.
-Mikor találkoztál te az anyámmal?
-Tegnap nálunk volt.
-Ha mondott rólam valamit akkor az nem igaz!-mondta. Felnevettem.
-Tényleg? Nem hinném, hogy jelesre állsz magyarból. És azt sem hinném, hogy olyan lúzer lennél akár csak én.
-Igazad van. Az utolsó mondat második felét kivéve.
-Mármint?
-Mármint nem vagy lúzer.
-Aha. Mikor legyenek a korrepetálások?
-Csütörtökönként?
-Nekem jó.
-Akkor jó. Szia!-köszönt el. Némán néztem utána. Hogy lehet ennyire szeretni valakit? Nimród megfogta a vállamat.
-Baj van?
-Nem, semmi.
-Gyere haza kísérlek.
-Jó.-csendben haza mentünk. Nimród a kapunkban elköszönt. Bementem a házba. Anyu nem volt itthon. Gyorsan megírtam a leckémet. Nem akartam a sorsot kísérteni ezért nem mentem deszkázni. Az csak egy buta álom volt. Felhívtam Roxit, hogy átmehetek-e hozzájuk. Igent mondott. Felhívtam anyut is. Ő is igent mondott. Átmentem Roxiékhoz és az apukája nyitott ajtót.
-Szia gondolom te vagy Nóri Reni lánya. Gyere beljebb.-engedett be.
-Köszönöm.-bementem. Roxi lejött az emeletről.
-Szia Nóri. Gyere fel.
-Szia. Oké.-felmentünk Roxi szobájába. Kék színű fal, könyves szekrény. Igényes lány szoba. Nekem tetszett.
-Szép a szobád!
-Köszi!
-Ezeket mind olvastad?
-Nem mindet, de tervbe van véve.-a szomszédos szobából AC\DC szólt hangosan.
-Megőrülök tőle!
-Mi?
-MEGŐRÍT!-üvöltötte a lány. Átmentünk a tesója szobájába.
-TOMI HALKÍTSD LE A ZENÉT!!
-MI? VÁRJ LEHALKÍTOM A ZENÉT-üvöltött vissza. Végre halkabban szólt a zene.
-Hányszor mondjam el, hogy ne bömböltesd a zenét?!
-Nyugi van. És ki a csaj melletted?-érdeklődött Roxi tesója.
-A barátnőm, és neked tabu!
-Igenis kapitány!-tisztelgett a fiú.
-Na azért! Gyere Nóri.-visszamentünk Roxi szobájába.
-Bocs a tesóm miatt. Tomi az...Tomi. Elkell fogadni.
-Értem. Te miket szoktál hallgatni?
-Minden félét. Miért?
-Melyik a legnyálasabb számod?
-Justin Bieber: Baby
-Kapcsold be és tekerd fel max hangerőre.-mondtam ördögi mosollyal.
-Okéé.-bekapcsolta a zenét és feltekerte maximumra a hangerőt. Mi is énekelni kezdtünk. Nem sokkal később valaki dübörgött az ajtón. Mosolyogva nyitottunk ajtót. Tomi volt az.
-Justin Biebert ne!!!-ezzel elment. Roxi odament a laptopjához és másik zenét keresett.
-Azt nem mondta, hogy Shawn Mendes-t nem hallgathatunk.-mondta és bekapcsolta a Treat You Bettert. Megint dübörögtek.
-Lányok értem, hogy kamaszok vagytok meg minden, de légyszi ezektől kíméljetek.-kérlelt minket Roxi apukája.
-Bocsi apa. De néha napján Tomira is rászólhatnál!
-De neki legalább van ízlése.-morogta Robi.
-Apaa! Ez nem fair!
-Bocs kicsim. Jó legközelebb szólok neki! Ígérem!
-Jó.-az órámra pillantottam. Kezdett későre járni. Nekem mennem kellett.
-Szerintem megyek. Sziasztok!-mentem ki a házból. Félhomály volt. Két saroknyira voltam a házunktól. Valaki megfogta a vállam.  Fel sikítottam és ijedtemben felpofoztam az illetőt.
-Auu. Azt hiszem ezt megérdemeltem.-mondta Cortez.
-Bocsi, jól vagy?
-Aha.
-Miért jöttél egyébként?
-Láttam, hogy egyedül vagy. Haza akartalak kísérni.
-Bocs, hogy felpofoztalak.
-Nem gond. Haza kísérhetlek?
-Persze.
-Tulajdonképpen mit csinálsz itt kint ilyen későn?
-Roxiéktól megyek haza.
-Értem.
-Az anyukád tényleg jó fej.
-Tudom. A tied is.
-Köszi.-a haza út csöndben telt. Otthon elköszöntünk. Ő haza ment én pedig bementem a házunkba. Szerintem anyu már aludt. Gyorsan lefürödtem és mentem aludni.

(10.09)

*Nóri szemszöge*

Reggel izgatottan keltem fel. Egy hónap múlva lesz Justine és Xavier esküvője. Annyira várom már. Miután felöltöztem elindultam a suliba. A suli előtt álló társaság valamiyen foci meccsről beszélgettek. Bementem a terembe. A lányok már bent ültek a teremben.
-Sziasztok!
-Hali Nóri.
-Szia.
-Mizu?
-Semmi. Bocsi a tesóm miatt.
-Semmi baj.
Csengettek. Gazdag is megérkezett. Nimród ma csak 5 percet késett. Gazdag ma is a táblánál dolgoztatott minket. Kémián Gondos feleltetett. Jacquelin négyesre felelt. Irodalmon verset elemeztünk. Földrajzon dogát írtunk. Tesin Korponay megfuttatott minket. Francián szintén feleltünk. Olvasón az egyik 10/a-s fiú mesélt a Percy Jackson és az olimposziakról. A szakkör végén Roxi jött rajzról, Jacquelin pedig énekkarról. Együtt indultunk haza. Lassan elváltak útjaink. Felmentem a szobámba megírni a leckét. Nem tudtam mit kezdeni magammal, ezért elmentem deszkázni. Kicsit kiszellőztettem a fejemet is közben. Annyira várom már az esküvőt. Justine biztosan gyönyörű menyasszony lesz. Miközben álmodoztam véletlenül nekimentem Milánnak.
-Bocsi, figyelnem kellett volna.
-Semmi baj. Minden rendben?
-Persze.
-Biztos? Nekem nem úgy tűntik. Mostanában mintha egy kicsit...megváltoztál volna.
-Én nem változtam semmit. Ugyanaz a lány vagyok, mint eddig.
-Cortez csinált valamit?
-Mi? Hogy jön ide Cortez?
-Kevesebbet beszélsz velünk. Próbálod kerülni Cortezt. Nem jössz oda hozzánk reggelente. Eddig többet beszéltél velünk. Cortezzel is jóban voltál. Reggelente is odamentél hozzánk.
-Figyelj! Attól, hogy nem megyek oda hozzátok, vagy esetleg kerülöm Cortezt az nem azt jelenti, hogy megváltoztam.
-Rendben van. Bocs, csak gondoltam megkérdezem.
-Nem gond. Nekem most mennem kell. Szia, Milán.
-Szia, Nóri.
Hazáig ezen a beszélgetésen járt az eszem. Remélem Milán nem sejt semmit, mert ha mégis biztosan elmondja Corteznek. Nekem nem lenne semmi kedvem magyarázkodni. Otthon lefürödtem, majd lefeküdtem aludni.

(10.10)

*Milán szemszöge*

Reggel az ébresztőm hangjára keltem. Morogva kinyomtam. Ráérősen felöltöztem, majd lementem reggelizni. Anya szendvicset csinált. Apa pedig kávézott.
-Jó reggelt!
-Szia, Milán! Hogy aludtál?
-Jól.-anya befejezte a reggeli készítését. Gyorsan megettem egy szendvicset és elindultam a suliba. Már ott álltak a többiek is. Mindenkivel lepacsiztam.
-Tegnap beszéltem Nórival.-mondtam Corteznek.
-Mit beszéltetek?
-Tegnap véletlenül nekem jött, és próbáltam kifaggatni, hogy miért lett más.
-Erre ő?
-Azt mondta, hogy nem változott semmit. Ugyanaz a lány. Ezt mondta nekem.
-Aggódom érte.
-Nyugi. Szerintem nincs komoly baja. Lehet, hogy csak az új környezet miatt.
-Új környezet? Több, mint egy hónapja járunk gimibe!
-Nyugodj már meg! Akkor biztos az olasz rokona miatt ilyen.
-Bocs. Biztos igazad van. Menjünk be.-mondta Cortez. Irodalom volt az első óránk. Kardos megint Cortezt feleltette. Egyesre felelt. Utána engem feleltetett. Kettes lett. Kémián dolgozatra gyakoroltunk. Kezdem azt hinni, hogy én vagyok Gondos kedvence. Matekon dogát írtunk. Nóri adott puskát annak aki nem tudta. Tesin a fiúk fociztak, a lányok pedig kötelet másztak. Infón powerpoint-oztunk. Osztályfőnökin Haller a közeledő őszi szünetről beszélt. Miután csengettek mindenki haza sietett. Otthon anyáék TV-t néztek.
-Apa van egy kis gond.
-Mi az?
-Szerintem én vagyok Gondos kedvence.-apa erre felröhögött. Kösz.
-Szólj, hogy mikor lesz a kémia verseny. Akkor nem kell suliba menned.
-Mi? Milyen kémia verseny??
-Majd versenyre fog küldeni. Gondolom azt hiszi, hogy kémia zseni vagy.
-Ajjaj.
-Remélem kémiából akarsz majd érettségizni.
-Ugye nem...?
-De.
-Elmentem deszkázni!-mondtam és kimentem. Remélem nekem nem kell majd kémiából érettségiznem. Egy idő után hazamentem. Anya a vacsorához tálalt.
-Gyere kész a vacsi.
-Ok. Mi a vacsi?
-Sült krumpli.-gyorsan megettük a sültkrumplit utána lefürödtem, majd mentem aludni.

.......................Eddig tartott.......................

Sziasztok, remélem tetszett ez a rész!

By: M.