Rentai Nóra élete a SzJG-ben *BEFEJEZETT*

38.rész

(05.22)

*Nóri szemszöge*

Mióta a Szent Johannába járok ma volt egy kifejezetten jó álmom Cortezzel.
~Nyár van. Éppen gördeszkáztam, és velem szembe jött Cortez. Kikerültem, de követett. Mikor beért megfogta a karomat.
-Baj van?-kérdezte.
-Nincs semmi. Mit szeretnél?
-Beszélgetni.-mondta mire én meglepődtem.
-Miről?
-Rólad. Rólam... Rólunk.
-Nincs olyan, hogy rólunk.-mondtam szomorú mosollyal.
-Még lehet.
-Ahhoz szeretned kéne engem, nem gondolod?
-De igazad van.
-Szia.-mentem volna tovább, mert már a sírás szélén álltam.
-Csakhogy van egy apró bökkenő.
-Mi?
-Az, hogy...~ Az ébresztőm szakította meg az álmomat. Vajon mit akart mondani? Áááá! Hülye ébresztő! Kicsit morcosan készülődtem. Lementem a táskámmal a konyhába enni. Reggeli után elmentem a suliba. Köszöntem a fiúknak, és bementem. Matekon Soma felelt. Négyest kapott. Kémián jegyzeteltünk. Irodalmon Cortez kettesre felelt. Föcin filmet néztünk. Tesin futottunk. Francián Durand engem feleltetett. Ötöst kaptam. Olvasón J.K Rowlingról és a műveiről beszélgettünk. Olvasó után Nimróddal mentem haza.
-Szia.-köszöntem el tőle. Bementem a házba. Anyáék TV-t néztek.
-Sziasztok!-köszöntem, és már mentem is fel a szobámba leckét írni. Mikor végeztem olvastam. Estefelé lementem vacsizni utána mentem fürdeni, végül mentem aludni.

(05.26)

*Reni szemszöge*

Úristen! A mai volt életem legmeglepőbb napja! De mindent sorjában. Mikor Nóri elment a suliba, Áronnal még aludtunk. Olyan 8 óra körül hirtelen kipattantam az ágyból és rohantam a wc-re. Áron követett, és amíg mindent kiadtam magamból fogta a hajamat. Mikor végeztem Áron aggódó tekintetével találtam szembe magam.
-Jól vagy?
-Igen, biztos elrontottam a gyomromat.-indultam a fürdőbe fogat mosni. Áron végig a fürdőszoba ajtajában állt, és engem nézett. Mikor végeztem felé fordultam.
-Tuti jól vagy?
-Igen.-mondtam. Látszólag kicsit megnyugodott. Egy puszit nyomott a fejemre, és ment öltözködni. Én pedig azon tanakodtam, hogy vajon miért késhet a menzeszem. Gondoltam elmegyek a nőgyógyászomhoz. Felöltöztem, és már mentem is. A recepciós mondta, hogy várjak egy kicsit. Leültem az egyik székre. Tíz perc múlva kijött a doktornő.
-Gyere nyugodtan.-mondta Rita.
-Jó reggelt.
-Jó reggelt. Mi a panasz?
-Reggel hánytam, és késik a menzeszem.
-Értem. Vedd le a felsődet.-mondta. Tettem amit kért. Egy krémet kent a hasamra, és egy kis készülékkel (nem tudom mi a neve. Szerk.)vizsgálta a hasam.
-Gratulálok, Reni! Anyuka leszel!-mondta mosolyogva.
-Mi?-kérdeztem döbbenten. Az nem lehet, vagy mégis?
-Nórinak kistestvére lesz! Most vagy a hatodik hétben.-mondta. Könnyezni kezdtem, és a monitort bámultam.
-Látod? Ott a kis feje, meg a kezei.-mutogatta a baba testrészeit. Istenem, lesz mégegy gyerekem! Rita letörölte a hasamról a krémet. Elmondta, hogy mikor kell legközelebb visszajöjjek hozzá. Könnyes szemmel mentem ki a rendelőből. Hogy mondjam el Áronnak? Örülni fog neki? És Nóri? Ő örülni fog, hogy lesz egy kistestvére? Áront otthon találtam. Mikor meglátott, rögtön megölelt.
-Mi történt? Jól vagy?
-Szeretsz?
-Ez meg milyen kérdés? Még szép, hogy szeretlek!
-Akkor is szeretnél, ha nem hárman lennénk?
-Mi történt? Baj van? Nekem nyugodtan megmondhatod!-mély levegőt vettem, és elmondtam neki.
-Terhes vagyok.
-Komolyan?
-Igen.
-Reni ez... ez valami hihetetlen!-felemelt, és megpörgetett, majd megcsókolt.
-Akkor nem is haragszol? Nem fogsz ezért elhagyni?
-Reni, miért haragudnék ezért? És miért hagynálak el? Mindig is szerettem volna gyereket. Ráadásul tőled!-mondta. Mosolyogva bólintottam.
-Felhívom Nórit a nagy hírrel.-vettem elő a telefonomat. Ha jól tudom, most szünetük van. Negyedik csörgésre felvette.

*Nóri szemszöge*

Épp a teremben ültünk, és beszélgettünk, amikor megcsörrent a telefonom. Anya hívott.
-Szia, baj van?-kérdeztem egyből.
-Szia nincs semmi, csak elszeretnék mondani valamit.
-Mit?
-Lesz egy kistestvéred.-mondta anyu. Ledöbbentem. A barátaim aggódva figyeltek. Lesz egy kistestvérem!
-Nóri? Itt vagy?
-Igen itt! Ezt nem hiszem el! De komoly?
-Igen komoly. Most vagyok a hatodik hétben.
-Úristen, ez annyira szuper!
-Örülsz?
-Még szép! De mennem kell, majd otthon még beszélünk. Szia!
-Szia!-leraktam. A többiek kíváncsian néztek rám.
-Mi az?
-Mi történt?-kérdezték.
-Kistestvérem fog születni!!
-Komolyan?!
-Igen! Anya most van a hatodik hétben.
-Gratulálok, Nóri!-öleltek meg a lányok. A nap hátralevő részében vigyorogtam, és alig vártam, hogy hazaérjek. Töri után haza sprinteltem. Anyáék otthon voltak.
-Siettem, ahogy csak tudtam!-mondtam.
-Nem kellett volna, de nem baj.
-És mi volt? Lehet tudni, hogy fiú, vagy lány?
-Délelőtt elmentem Ritához a nőgyógyászomhoz. Mondta, hogy most vagyok a hatodik hétben. És még nem lehet tudni a nemét a kis picúrnak.-simogatta anya a hasát.
-A nagyiék már tudják?
-Igen, és örültek neki.
-De jó! Gondolkoztatok már neveken?
-Még nem igazán.
-Értem. Gyorsan megírom a házijaimat.-indultam a szobámba. Mikor végeztem, még beszélgettünk a babáról, vacsiztunk, mentem fürdeni, aztán elmentem aludni.