Rentai Nóra élete a SzJG-ben *BEFEJEZETT*

4.3

(09.09)

*Cortez(Ákos) szemszöge*

Reggel egyedül indultam el a suliba. A többiek már a suli előtt beszélgettek. Levi mikor meglátott, rémülten nézett rám.
- Neeeee! Megöltem?! Ne, pedig olyan fiatal volt! - mondta Levi.
- Levi... - kezdtem, de félbeszakított.
- Miért nem dobtam ki azt a löttyöt?! Most bűntudatom van! Nóri, miért kellett innod belőle?! Ha nem ittál volna belőle, akkor még mindig köztünk lennél! - mondta Levi félőrülten.
- Neki meg mi baja van? - kérdezte Nóri, ahogy odaért mellém.
- Nóri! Te élsz még?! - ölelte meg gyorsan Levi.
- Levi... nem... kapok... levegőt - mondta Nóri. Levi gyorsan elengedte.
- Bocsáss meg! Kérlek szépen, bocsáss meg - térdelt a földre Levi. Nóri meglepetten nézte Levit.
- Nyugi, Levi. Megbocsájtok neked - mondta mosolyogva Nóri. Levi felállt, és megint megölelte, de gyengébben.
- Bercivel mi van? - kérdezte Nóri.
- Még nem láttuk ma - mondta Roxi.
- Lehet, hogy őt tényleg megöltem?! - riadt meg Levi.
- Levi! Nem öltél meg senkit! Esetleg az a lötty - nyugtatta Jacquelin. Csengetéskor bementünk a suliba. Törivel kezdtünk. A teremben Berci a helyén ült. Levi rögtön megölelte őt is.
- Buzi lettél, vagy mi? - kérdezte meglepetten Berci.
- Azt hittem, hogy megöltelek - hagyta figyelmen kívül Berci kérdésének első felét.
- Csak majdnem - mondta Berci.
- Szerencsére, csak majdnem - mondta Nóri.
(...)
A töri unalmasan és fájdalmasan telt. Barka imád minket kínozni a diktálással. A szünetekben Nóri az olvasó körre toborzott tagokat. Addig én az árkádok alatt beszélgettem pár alsóbb évessel. Ha egy menő felsőbb éves vagy akkor sokan akarnak barátkozni veled vagy veled járni(!) De a legtöbb lány beletörődött, hogy nekem már van barátnőm.

*Nóri szemszöge*

Éppen a matekkönyvemet vettem ki a szekrényemből amikor kieset belőle egy cetli. Lehajoltam érte, és felvettem. Félresöpörtem a szemembe lógó tincseimet, és széthajtottam a cetlit.

Remélem nem felejtettél el, fogunk mi még találkozni 3:)

Riadtan néztem körbe. Az nem lehet! Nem lehetséges! Egyből kirohantam az udvarra. Cortezék az árkádok alatt beszélgettek. Odamentem hozzájuk.
- Hogy halad a toborzás? - kérdezte mosolyogva Cortez. Az arckifejezésemet látva stílust váltott.
- Mi a baj? - kérdezte aggódva Cortez.
- Ez esett ki a szekrényemből - mutattam a kis cetlit. Cortez kivette a kezemből, és elolvasta.
- Kitől van? - kérdezte Cortez.
- Szerinted? - kérdeztem, de ebben a pillanatban csengettek be. A nap gyorsan elrepült. Órák után Cortezzel mentünk a könyvtárba. Sok diák összegyűlt. Nyilván Cortez miatt. Daniella tartott előadást a 22-es csapdája-ból. Látszólag élvezték. A szakkör végén Kardos magához hívott.
- Mit keresett itt Antai-Kelemen? - kérdezte Kardos.
- Diákokat hozott magával - mondtam mosolyogva.
- Rendben, ez esetben köszönettel tartozom neki. De ne csináljon semmi rosszat - mondta Kardos.
- Köszönöm, és ne tessék aggódni. Nem lesz velem semmi baj - mondta a  mellettem álló Cortez.
- További szép napot - mondta Kardos. Kimentünk a könyvtárból. Haza felé beszélgettünk.
- Ki írta azt a cetlit? - kérdezte Cortez.
- Nem vagyok benne biztos, de van egy sejtésem - mondtam a számat harapdálva.
- És? - kérdezte Cortez.
- Szerintem...

Folyt.köv.

...........................Eddig tartott...................

Sziasztok, remélem tetszett ez a rész! A helyesírási hibákért elnézéseteket kérem!

By: M.