Rentai Nóra élete a SzJG-ben *BEFEJEZETT*

4.15

(11.25)

*Nóri szemszöge*

Az elmúlt hetekben nem történt semmi eger rengető. Próbák próbák hátán. Szombaton lesz a szalagavató. Annyira izgulok! Mr. O'Realy elvileg jövőhéten jön. Holnap veszik le a gipszet a lábáról. A mai volt életem legeslegeslegeslegrosszabb napja! Kezdem az elején.
Reggel Márk mellettem feküdt (mindennap velem alszik). Felébresztettem utána elkezdtem öltözködni. Hamar végeztem. Fogtam a táskámat, és kimentem. Cortez kint várt engem. Zsebre dugott kézzel mentünk a suliba. Nem vesztünk össze, csak nagyon hideg volt. Senki se állt a suli előtt. Gondolom mindenki fázott. Mi is bementünk a meleg aulába. Bepakoltunk a szekrényünkbe utána bementünk a terembe. Törin dogát írtunk. Mindenkinek leírtam a válaszokat. Matekon a füzetbe dolgoztunk. Angolon feleltünk. Francián a könyvből olvastunk. Kémián egy leckét ugrottunk. Irodalmon Kardos verseket olvasott fel nekünk. Nyelvtanon röpdogát írtunk. Olvasón a kedvenc írónkról beszélgettünk. Olvasó után a tesi terembe mentünk a próba miatt. Mindannyian idegesek voltunk. Szombaton élesben fog ez menni. A próba végén haza vittem a cuccomat utána elmentem egy ruha kölcsönzőbe a szalagavató ruhám miatt. Igen, még mindig nem választottam ki. Sok dolgom volt. Bementem egy ruha kölcsönző szalonba. Amerre a szem ellát sok szép fehér ruha volt. Egy harmincas éveiben járó nő jött oda hozzám.
- Segíthetek?
- Szalagavatóra szeretnék ruhát.
- Rendben, gyere utánam - mondta a nő. Sok szép fehér ruha volt.
- Válogass nyugodtan, ha kell segítség szólj bátran - mondta a nő, és elment. Válogattam a gyönyörű fehér ruhák között. Egyik szebb volt, mint a másik. Hármat próbáltam fel. Az egyik túl bodros volt. Nem akartam úgy kinézni, mint egy habcsók. A második levendula lila színű volt. Ahogy belenéztem a tükörbe, mintha sápadt lettem volna. Rögtön levettem. Az utolsó az tökéletes volt! Nem volt bodros, hanem egyszerű. A mell résznél volt kék is. Beleszerettem abba a ruhába! Rögtön kifizettem a kölcsönzés árát. Szombaton reggel eljövök majd a ruháért. Kimentem a kölcsönzőből, és haza indultam.
- Szia, Nóri - hallottam a hátam mögül egy ismerős hangot. Megfordultam. Igen, ő állt mögöttem.
- Szia, Gergő.
- Hogy vagy? - jött közelebb. Nem hátráltam, mert bocsánatot kért, és biztos megjavult. Aha, naiv voltam.
- Jól, te?
- Jól - mondta mosolyogva Gergő. Túl közel volt hozzám.
- Mennem kell, szia - indultam el, de megragadta a kezem, és visszarántott. Neki ütköztem a mellkasának. Próbáltam kiszabadulni a kezei közül, de erősebb volt nálam. Ördögi vigyorral közelebb hajolt felém, és... megcsókolt!!! Nem csókoltam vissza. Próbáltam ellökni magam, de nem ment. Megharapta az alsó ajkam, így felnyögtem ő pedig a számba dugta a nyelvét. (Bocsánat annak, aki elképzelte ezt a jelenetet! Írói szerk.) Már a könnyeim folytak. Gergő elengedett, én pedig köpködni kezdtem. Megakartam szabadulni Gergő nyálától.
- Hogy tehetted?! Azt hittem, hogy megjavultál! - mondtam könnyezve.
- Naiv lány vagy, Nóri. Én mindig megszerzem azt amit akarok - mondta. Könnyezve rohantam el. Az út felénél kitört belőlem a sírás. Otthon egyből a szobámba mentem. Felültem az ágyra, és ott sírtam tovább.
- Mi a baj? - jött be anya a szobámba. Nem bírtam válaszolni, mert annyira sírtam.
- Nóri, nyugodj meg - mondta anya.
- Nehm akarhtam! - mondtam sírva.
- Mit? A ruha nem tetszik? Elromlott a cipzárja?
- Nehm a ruha a bahj! Máhs - sírtam továbbra is.
- Elmondod?
- Nehm tuhdom! Féhlek!
- Mitől?
- Tőhle - mondtam sírva. Anya adott egy zsepit. Kifújtam az orrom.
- Mindjárt jövök - mondta anya, és kiment a szobámból. Tovább sírtam egyedül. Tíz perccel később kopogtak. Nem válaszoltam. Cortez nyitott be a szobámba.
- Mi a baj? - kérdezte aggódva Cortez.
- Nehm én ahkartam! Ő vohlt!
- Ki, és mit?
- Gerhgő, mehgcsóhkolt! - mondtam sírva. Cortez felállt az ágyamról, és elment. Becsapta maga mögött az ajtót.

*Cortez(Ákos) szemszöge*

- Gerhgő, mehgcsóhkolt! - mondta sírva Nóri. Felálltam az ágyáról, és elmentem. Az ajtaját becsaptam magam mögött. Az agyamat elöntötte a vörös köd. Hogy tehette?! Miért pont őt?! Miért pont őt kellett megcsókolnia?! Mentem a fejem után. Az a tetves patkány az utcán ment. Odamentem hozzá, és verni kezdtem. Ott ütöttem ahol értem.
- Engedj el! - mondta alólam. Rajta ültem, és úgy vertem.
- Megöllek! Miért az én barátnőm kell neked?!
- Mindig megkapom azt amit akarok - mondta, és behúzott nekem egyet. Tovább verekedtünk. Egyszer úgy behúztam neki, hogy vérezni kezdett az orra. Lett egy lila monoklija is. Nekem egy-két zúzódásom lett. Nem nagy ügy. Nóriért bármit megtennék. Tovább ütöttem volna, de valaki a kapucnimnál fogva húzott fel róla. Nádor menekülni akart volna, de őt más kapta el. Engem Körte fogott Nádort pedig Nagy Márk.
- Megölöm! Engedj el! - mondtam dühösen.
- Nem engedlek el!
- Nádor junior, megtanulta a leckét. Igaz?! - kérdezte Márk fenyegetően, Nádortól. Nem válaszolt. Ekkor Márk megráncigálta.
- Igaz?!
- Igen - morogta az orra alatt. Márk ellökte a patkányt, majd elfutott. Körte elengedett.
- Mi történt?!
- Nórit megcsókolta, ez történt!
- Hé, nyugodj meg - mondta Márk.
- Nem tudok! Tudod milyen érzés, amikor más ember a barátnődet csókolja?! - kérdeztem idegesen.
- Szép dolog a szerelem - suttogta Körte Márknak.
- Cortez, figyelj. Szerinted nekem milyen érzés volt, amikor Beka körül legyeskedtek a fiúk?
- Szar - mondtam viszonylag nyugodtan.
- Az, de próbáltam uralkodni magamon. Oké, követtem el pár hibát...
- Kezdődik - mondta unottan Körte.
- Aminek szakítás lett a vége, de az a lényeg, hogy ha próbál lebeszélni, akkor hallgass rá.
- Nem próbált meg lebeszélni róla. Sírva mondta, én pedig rögtön eljöttem.
- Szó nélkül mentél el? - kérdezte Márk.
- Igen.
- Dühös voltál?
- Igen - mondtam. Ekkor egy fekete hajú nő jött hozzánk.
- Sziasztok - köszönt a nő.
- Csá, Daniella - köszönt Márk.
- Helló, pitbull - köszönt Körte.
- Pitbull? - kérdeztem értetlenül.
- Miről van szó, ha szabad tudnom? Mondjuk, akkor is érdekel, ha nem tudhatom.
- Cortez megverte Nádor fiát - mondta Körte.
- Mi a szar! Te tényleg megverted azt a gonosz kölyköt?!
- Ja - mondtam, ekkor Körte elővette a telefonját.
- De a barátnője otthon depizik - mondta Körte.
- Mi?!
- Olvasd el - mutatta felém a kijelzőt.
Reni: Nem tudnák jönni, beszélni Nórival? Cortez szó nélkül kiviharzott a házból, Nóri pedig még mindig a szobájában ülve sír.
- Békítsd ki a csajod! - mondta Márk.
- Megyek - mondtam, és rohanni kezdtem. Öt perccel később már Nóriék háza előtt álltam. Becsengettem. Reni nyitott ajtót.
- Gyere, be - állt félre az útból. Felmentem Nóri szobájához. Kopogtam volna, de hallottam, hogy nincs egyedül.

*Nóri szemszöge*

- Tuti szakított velem! Máskülönben nem ment volna el - mondtam Márknak.
- Én itt vagyok neked - ölelt meg az öcsém.
- Tudom, és köszönöm - mondtam könnyes szemmel. Kopogtak az ajtómon. Cortez dugta be a fejét.
- Bejöhetek?
- Ha jobban össze akarod törni a szívem, csak nyugodtan - mondtam a takarómat gyűrködve. Cortez beljebb jött, és leült az ágyam szélére. Nem szólt semmit, csak nézett. A fejemet az államnál fogva felemelte, hogy a szemébe nézzek. Még mindig nem szólt semmit. Lassan közeledett a feje az enyémhez, mígnem megcsókolt.
- Nem rád haragszom - mondta miután elváltak az ajkaink.
- Nekem úgy jött le.
- Arra a patkányra voltam dühös. Meg is vertem. Körte és Nagy Márk szedtek szét minket.
- Biztos, hogy nem rám haragszol?
- Nem - mondta, és újra megcsókolt.
- Fúj! - mondta Márk. Mosolyogva váltunk el egymástól. Márk eltakarta a szemeit.
- Köszönöm - suttogta neki Cortez.
- Mit? - kérdezte Márk.
- Azt, hogy megvígasztaltad - mondta Cortez.
- Szívesen - mondta mosolyogva Márk.
(...)
- Jó éjt, Márk - mondtam este Márknak.
- Neked is - mondta, és elaludtunk.

........................Eddig tartott......................

Sziasztok, remélem tetszett ez a rész! Remélem senki se akar máglyára vetni azért a csókért (patkány általi csók). Mivel nincs semmi izgalmasabb ötletem, kicsit gyakran lesznek ugrások az időben (NE HARAGUDJATOK EZEKÉRT!!!)
Ui.: A helyesírási hibákért elnézéseteket kérem!

By: M.