Rentai Nóra élete a SzJG-ben *BEFEJEZETT*

2.32~rész

(06.04)

*Nóri szemszöge*

Reggel A suli előtt találkoztunk Kardossal. Együtt mentünk el a Fővárosi Szabó Ervin könyvtárba. Nimród és Cortez nem mentek egymás közelébe. A könyvtárban megkaptuk a megfejtésre váró rejtvényt. Miután elolvastam tanácstalanul néztem a két oldalamon álló fiúra, hogy kinek adjam oda. Végül Nimródnak adtam át. Elolvasta, és tovább adta Corteznek.
- Passz - adta vissza nekem a lapot.
- Nem is te lennél, ha tudnád - mondta Nimród.
- Fiúk elég! - mondtam erélyesen. Elhallgattak. Gondolkodni kezdtem, de közben Nimród és Cortez elindultak valamerre. Találkoztam Csabival.
- Megfejtettük - mondta boldogan Csabi.
- Gratulálok - mondtam halvány mosollyal. Rajtunk kívül mindenki végzett. Nimród a könyveket nézte, Cortez pedig ült. Nagyszerű! Odamentem Kardoshoz.
- Feladjuk - mondtam szomorúan.
- Dehát tavaly elsők lettetek.
- Tavaly minden más volt - mondtam halkan. A suliban a többiek már vártak ránk.
- Na?
- Utolsók lettünk.
- Nem nagy ügy - mondta Roxi. A többiek is egyetértettek Roxival. Hazafelé még beszélgettünk, majd bementem a házba. Anya rögtön a versenyről érdeklődött.
- Hogy ment?
- Utolsók lettünk - mondtam szomorúan. Anya felállt, és megölelt.
- Mi a baj? - kérdezte Áron, mikor lejött a konyhába.
- Utolsók lettünk - ismételtem el.
- Ha ez felvidít, már megvan mikor megyünk Amerikába - mondta Áron.
- Tényleg?
- Igen. Ha minden jól megy akkor júliusban megyünk.
- Ez szuper! - mondtam boldogan.
- Addigra készen lesznek Márk iratai is.
- Értem. Megyek deszkázni - vettem a kezembe a deszkámat.
- Vigyázz magadra! - mondta anyu.
- Oké, majd jövök - mondtam, és elmentem a hangszerboltba.
- Szia - köszöntem Zsófinak.
- Szia, szabad a zongora - mosolygott rám.
- Oké - mondtam, és leültem a zongorához. A zene megnyugtatott. Mikor befejeztem, felkaptam a deszkámat.
- Szia - köszöntem el Zsófitól.
- Szia - köszönt vissza. Haza deszkáztam. Otthon gyorsan letusoltam. Annyira álmos voltam, hogy csak bedőltem az ágyba aludni.

(06.05)

*Nóri szemszöge*

Reggel elindultam a suliba. Ma informatika verseny volt. A többiekkel a nyarat tervezgettük.
- Nóri, te mit csinálsz a nyáron? - kérdezte Levi.
- Párizsban, Velencében és Amerikában leszek - soroltam.
- Mész Amerikába? - kérdezte Roxi.
- Igen, Áron mondta, hogy szeretné, ha a szülei látnák Márkot.
- A szülei amerikában élnek?
- Nem, nyaralnak. Igen kint laknak - mondtam Levinek.
- Mikor mentek?
- Valamikor júliusban - válaszoltam. Megjöttek az infósok.
- Mi volt?
- Harmadikok lettünk - mondta Macu.
- Gratulálok! - mondta Haller. Mindenki hazament. Otthon kiültem a kertbe olvasni. Estefelé mentem vacsizni utána letusoltam, és lefeküdtem aludni.

(06.06)

*Nóri szemszöge*

Reggel elindultam a suliba. Ma a rajzosok voltak soron. Holnap lesz az utolsó feladat (sport). Gondoltam olvasok. Elővettem a könyvemet. Már majdnem kiolvastam. Megjöttek a rajzosok.
- Mi volt?
- Jól, és másodikok lettünk - mondta Roxi. Megtapsoltuk őket, és hazamentünk. Otthon kiültem a kertbe olvasni. Vacsorára sikerült kiolvasnom. A vacsi finom volt (anya melegszendvicset csinált). Felmentem fürdeni utána lefeküdtem aludni.

(06.07)

*Nóri szemszöge*

Reggel elindultam a suliba. A szekrényemből egy szórólap lógott ki.
Nyárköszöntő Szent Johanna buli! Éljenek a '70-es évek, happy hippis! Érdekesen hangzik. Bementem a terembe. Ma van az utolsó versenyszám, ami nem más, mint a sport. Mindenki a holnap esti buliról beszélt.
- Hippik?
- Igen, Berci. Hippinek kell öltözni - mondtam.
- Hamar eltelt ez az év - mondta Kristóf.
- Igazad van, Kristóf - mondta Haller. Még beszélgettünk, majd megjöttek a futók.
- Harmadikok lettünk - mondta Levi.
- Ügyik vagytok! - ment Levihez Jacquelin, és megcsókolta a barátját.
- Tolerálni a szingliket - mondta nevetve Macu. Ezen elmosolyodtam. Otthon elmeséltem anyának, hogy mi az idei nyárköszöntő buli témája.
- Gyere megyünk vásárolni - mondta, mikor befejeztem. Értetlenül követtem. Csak fejpántot, és egy hippis mellényt kellett vennünk. Otthon bepakoltam a bőröndömbe, mert a holnapi buli után nem lenne rá időm. Tettem könyveket, ruhát és fényképező gépet. Gyorsan letusoltam utána lefeküdtem aludni.

(06.08)

*Nóri szemszöge*

Reggel A Szent Johannás ünneplőmben mentem a suliba (kezdek megbarátkozni a szoknyával). Sebesen felmentem a termünkbe. Nimródon kívül mindenki bent volt. Öt perccel később megjött Nimród is. Haller a bizikkel jött be. Miután kiosztotta a biziket, egy kis csendet kért.
- Szeretném, ha elbúcsúznátok egy szeretett osztályzataitoktól, ugyanis átvették a Szent Johanna testvér iskolájába, és a 11-et már ott kezdi. Nóri felállnál kérlek? - mondta Haller. Felálltam, és körbenéztem.
- Hallgassátok meg Nórit utána búcsúzzatok el... - itt elcsuklott a hangja az ofőnek.
- ...Nimródtól - fejezte be. Az egész osztály döbbenten nézett rám, majd Nimródra.
- Nem te mész el? - kérdezte halkan Cortez.
- Nem.
- De azt mondtad, hogy... - kezdte, de félbeszakítottam.
- Azt mondtam, hogy talán igen, talán nem. Hát, nem - mosolyogtam rá. Halkan elnevette magát. A teremben kész káosz volt, ezért inkább odaadtam a levelet Nimródnak.
- Felolvastam volna, de inkább odaadom - mondtam szomorú mosollyal az arcomon. Roxi rajzolt neki, Jacquelin pedig egy könyvet adott neki búcsúajándéknak.
- Nekem tökéletesen megfelel így is - mondta nekem. Nimróddal a könyvtárba mentünk, mert Kardos egy búcsú „bulit” szervezett az olvasósokkal a könyvtárba. Valaki kopogott. Roxi volt az.
- Gyere ki, egy picit - mondta. Kimentem, és Cortez állt ott.
- Igen?
- Figyelj... - kezdte, de ekkor Nimród jött ki.
- Nóri, gyere! - mondta.
- Mennem kell, szia - mondtam, és visszamentem. Nimród könyveket kapott ajándékba. A bulija végén haza kísért.
- Biztos nem jössz vissza a buliba?
- Biztos, de azért érezd jól magad - mondta, mire szorosan megöleltem. Bementem készülődni. A hajamat hagytam a vállamra omolni, felvettem a fejpántot (virágos), farmer mellényt, farmer nadrágot, és egy szandált viseltem. Anya lefényképezett utána elindultam. Mindenfelől hippiket láttam. Máday az érkezőket pásztázta. Átvágtam az udvaron, és bementem a tesi terembe. Cortezt és Nimródot kivéve mindenki ott volt.
- Cortez? - kérdeztem Milántól. Az órájára nézett.
- Reptéren van.
- Hova megy?
- Amerikába a nagyszüleihez. Idén nyár elején mennek.
- Oh, értem. Addig nem próbáltok?
- Eddig se nagyon próbáltunk.
- Miért?
- Miután Cortez szakított Kiarával, nem voltak próbák.
- Mi? Szakított vele? Mikor?
- Amikor kómában voltál.
- Miért szakított vele Cortez?
- Mert olyanokat mondott rólad, ami nem igaz.
- Igen?
- Igen. Ezt akarta volna elmondani szerintem.
- Honnan tudod...?
- Mondta, hogy mielőtt elmegy szeretné elmondani neked - mondta, mire a kezembe temettem az arcom. Mekkora, egy önző dög vagyok! A buli végén hazarohantam. Felmentem a szobámba. Ahogy beljebb mentem, megláttam valamit a tükrömön. Egy cetli volt. Az asztalon pedig egy karkötő. Ez állt a cetlin:
Buon modo! :)
Mosolyogva felvettem a karkötőt, és bedőltem az ágyba.

Második félév 5/4: Visszakaptam a barátnőimet, megtanultam úszni (de ez mellékes), egy felejthetetlen hetet töltöttünk együtt. Talán, csak Nádor miatt nem lett 5/5-ös ez a félév. Miatta kerültem kómába és miatta tört el a lábam. Remélem többet nem látom, de nála sose lehet tudni. Jé, újra betelt a naplóm. :)

........................Eddig tartott......................

Sziasztok, remélem tetszett ez a rövid rész! Vége a tizediknek, Nóriék a nyáron párizsba mennek a levelező társukhoz. Ezzel még közel sincs vége a történetnek. Nóri élete a 11/b-ben folytatódik.
Ui.: A helyesírási hibákért elnézéseteket kérem!

By: M.