~3.24~

2.6K 129 19
                                    

(02.15)

*Nóri szemszöge*

Reggel sokáig aludtam. A telefonomon csörgésére keltem.
- Igen? - kérdeztem álmosan.
- Felébresztettelek? - kérdezte Körte.
- Nem, épp most keltem - vakartam meg a szememet.
- Szóval felkeltettelek - értette meg egy pillanat alatt.
- Igen, de nem gond.
- Biztos?
- Biztos.
- Oké, csak annyit akartam, hogy ma ne menj fel a netre - mondta Körte.
- Miért? - ültem a gépemhez. Fő, hogy szót fogadó kamasz vagyok.
- Nem akarod tudni.
- Körte, mondd el, különben véletlenül felmegyek - mondtam szórakozottan.
- Nem vicces!
- Oké, bocsi. Elmondod akkor?
- Jó, de ne akadj ki!
- Nem fogok - mondtam, mire Körte sóhajtott egyet.
- Nádor junior hazudozik össze vissza.
- Mit?
- Azt, hogy... a barátod, Cortez megvert téged, ő pedig jött, és megvédett az agresszív barátodtól.
- MI?!
- Most az egész sajtó isteníti a hős megmentőt - mondta gúnyosan Körte.
- Köszi, hogy szóltál - mondtam.
- Nincs mit, és szerintem menj át a hercegedhez - hallottam a hangján, hogy mosolyog.
- Oké, szia.
- Szia, kölyök - mondta, és lerakta. Felöltöztem, és átmentem Cortezhez. Bekopogtam. Mikor kinyitotta az ajtót egy szürke pólóban, és egy fekete nadrágban volt.
- Hát te? - kérdezte meglepetten.
- Beengedsz?
- Persze, gyere - mondta, és becsukta mögöttem az ajtót.
- Voltál eddig gép közelben? - kérdeztem.
- Nem, miért?
- Akkor ma nem is leszel - mondtam elszántan.
- Miért?
- Mert... mert én azt mondtam - mondtam komolyan. Cortezzel egy percig farkas szemet néztünk utána... felrohant a szobájába. Utána futottam.
- Ne! Nem akarod látni!
- Kíváncsi vagyok!
- Ne legyél! - mondtam rémülten. Már Cortez szobájában voltunk. Cortez leült a gépe elé, és belépett.
- Hogy én mit fogok ezért Körtétől kapni - sóhajtottam, és megálltam Cortez mögött. Gergő posztolt facera.
Kovács Orsi rég elveszett lányát, Rentai Nórit az agresszív barátja megverte. A földön ült és sírt, a barátjának ismét lendült a keze, de én megvédtem. A barátja engem látva elfutott. Nekem elhihetitek, hogy gyáva az a srác, aki kezet emel egy VÉDTELEN lányra, és elfut.
- Mennyit kapok emberölésért? - kérdeztem a monitort nézve.
- Eszedbe se jusson! Majd az agresszív barátod megoldja - mondta, mire halványan elmosolyodtam.
- Nem vicces, most aki nem ismer téged azt hiszi, hogy agresszív vadállat vagy.
- De mi tudjuk, hogy ez nem igaz.
- Van egy ötletem!
- Halljuk - fordult felém Cortez.
- Oké, de ez egy kicsit rizikós lesz, és ezért berágnál rám.
- Hallgatlak.
- Oké szóval mi lenne, ha annyira felhergelném Gergőt, hogy megverjen? Te pedig lefényképeznéd, vagy levideóznád?
- Nem! Nóri ez a világ legrosszabb ötlete! - ellenkezett Cortez.
(...)
- Miért mentem ebbe bele? - kérdezte Cortez telefonnal a kezében.
- Mert a jó híred forog kockán - adtam egy puszit az arcára. Cortez a sarokról videózza az eseményeket.
- Szia hercegnő - köszönt Gergő.
- Miért hazudozol? - vágtam bele a közepébe.
- Miről? - játszotta a hülyét.
- Tudod te azt! Nem Cortez az agresszív, hanem te! - mutattam rá.
- Na idefigyelj! - fogta meg a karom.
- Engedj el!
- Nem, az enyém leszel! Ha tetszik, ha nem!
- Nem leszek a tiéd! Barátom van!
- Akit mindenki agresszív vadállatnak tart - mondta gúnyos mosollyal.
- Miattad, te görény! - mondtam, erre felpofozott.
- Nem beszélhetsz így velem, te kis qrva!
- Anyád a qrva - sziszegtem dühösen. Megint az arcomon csattant a keze, de most el is estem.
- Hagyd békén! - mondta Cortez.
- Itt az idegbeteg - mondta gúnyosan Gergő.
- Nem vagyok az, te patkány! Hagyd békén a barátnőmet! - mondta Cortez, és majdnem leütötte, de visszafogta magát.
- Mivan nem akarsz megverni?
- Tudok uralkodni magamon. Nem úgy, mint egyesek - mondta Cortez, és leguggolt hozzám.
- Még nem végeztünk! - mondta, és elment.
- Jól vagy? - kérdezte Cortez.
- Igen. Megvan a videó?
- Meg - bólintott. Visszamentünk a házukba, és megnéztük a videót.
- Jól hallatszik minden egyes szava - mondtam elismerően.
- Próbáltam úgy felvenni - ölelte át a vállam.
- Feltöltsük a facebookra? - kérdeztem.
- Így mindenki megtudja az igazat - mondta Cortez. Elvettem a telefont a kezéből, és írtam a videóhoz.
Nem a barátom az agresszív, hanem a „hős megmentőm” Nádor Gergő! Így hazudozzon mindenkinek!
És, feltöltés. A videó feltöltődött. A telefonom csörögni kezdett.
- Hangosítsd ki - mondta Körte. Tettem amit kért.
- Nem meg mondtam, hogy ne netezzetek ma?! - kérdezte idegesen Körte.
- De - feleltük egyszerre.
- Erre ti mit csináltok? Neteztek! Sőt, magánakcióba kezdtek!
- Az egész az én ötletem volt - mondtam bűnbánóan.
- Többet vártam volna tőled, kölyök - mondta csalódottan Körte.
- Tudom.
- Ráadásul, veszélynek tetted ki magad a barátod jó híréért.
- Igen, mert fontos nekem.
- Más magát mentette volna.
- De én nem vagyok más.
- Tudom, ezért büszke is vagyok rád. Anyád is az lenne - mondta nyugodtabb stílusban.
- Így gondolod? - kérdeztem elérzékenyülve.
- Nem. Én tudom.
- Nagyon dühös vagy? - kérdeztem.
- Nem, már nem. Vigyázzatok magatokra. Cortez, te pedig mindennél jobban vigyázz a kölyökre! Nádor junior most kivan rá hegyezve - mondta Körte.
- Rendben - mondta Cortez. Miután letettük, Cortez magához húzott egy ölelésre.
- Vigyázok rád - suttogta a fülembe.
- Rendben - mondtam. Mikor elengedett, megnéztem a videót.
- Hű - mondtam döbbenten.
- Mi az?
- 254 dühös hangulatjel, 421 komment, 500 megosztás - soroltam. A kommenteket olvasgatva láttam, hogy sokakat meglepett Gergő reakciója. Volt olyan is, hogy gerinctelen.
- Most megtanulja, hogy ne hazudozzon - mondta Cortez.
- Meg - mondtam, és megint csörögni kezdett a telefonom.
- Kinek hiányzok ennyire? - kérdeztem, mire Cortez elnevette magát. Mosolyogva fogadtam a hívást.
- Szia kincsem - köszönt apa.
- Szia - köszöntem mosolyogva.
- Kész vagy? - kérdezte. Értetlenül néztem magam elé.
- Mire?
- Ma megyek érted - világosított fel.
- Basszus, elfelejtettem - csaptam a homlokomra.
- Semmi baj, pakolj össze, és megyek - mondta kedvesen apa.
- Oké, szia - köszöntem el tőle. Leraktam, és felpattantam az ágyról.
- Mi az? - kérdezte Cortez.
- Kiment a fejemből, hogy ma értem jön apa - mondtam.
- Uhh.
- Na igen. Szia, majd hétfőn találkozunk - mondtam, mire Cortez magához rántott, és hosszasan megcsókolt.
- Szia - mondta.
- Szia - mondtam, és haza rohantam összepakolni.
- Elmentem, vasárnap jövök! - mondtam, és beszálltam apa mellé a kocsiba.

..........................Eddig tartott....................

Sziasztok, remélem tetszett ez a rövid rész! A helyesírási hibákért elnézéseteket kérem!

By: M.

Rentai Nóra élete a SzJG-ben *BEFEJEZETT*Donde viven las historias. Descúbrelo ahora