32.rész

3K 114 14
                                    

(03.07)

*Nóri szemszöge*

...egy nem várt meglepetés fogadott.
Natalia(!!!) várt a szobámban. Döbbenten néztem rá, és még a táskámat is a földre ejtettem.
-Szia, rég láttalak.-köszönt Natalia.
-Szia, hogy kerülsz ide?
-Dominikal jöttem.
-És ő hol van?
-Találkozik néhány ismerősével.-vont vállat.
-Mennyi időre jöttetek?
-Pár napra. Egyébként szép a szobád.-nézett körbe.
-Köszi.-valaki hátulról átölelt.
-Hiányoztál!-ölelt tovább szorosan Dominik.
-Te is hiányoztál, de engedj el, mert nem kapok levegőt!-mondtam, majd elengedett. Natalia nevetve nézett minket.
-Mizu van mostanság?-érdeklődött Nik.
-Semmi különös.-vontam vállat.
-Megyünk mekibe?-kérdezte Nik. Nataliaval bólintottunk. Gyorsan felvettem a dzsekimet, és mehettünk is. Natalia sima hambit kért fantával, Nik sajtburgert colával, én sima hambit kértem colával. Mikor megkaptuk a rendelésünket Nik kifizette, és kerestünk egy üres asztalt. Hamar találtunk egyet. Natalia Nik mellé ült, én pedig velük szembe.
-Kikkel találkoztál?-kérdeztem Niktől.
-A mekilakókkal.-mondta nevetve.
-Aham. Lehet, hogy ezzel nem mondok újat, de ott ülnek.-mutattam az egyik asztaltársaságra. Cortez kivételével mindannyian ott voltak.
-Honnan ismered őket?-kérdezte Natalia.
-Osztálytársaim. Egyébként öten szoktak bandázni, csak...
-...csak a hiányzó fiú Nóri titkos szerelme.-fejezte be a mondatot Nik.
-Nem is ezt akartam mondani! Hanem azt, hogy előreláthatólag egész héten beteg. Ennyi!
-És bejön neki a srác.-suttogta a lánynak Nik.
-Nik! Nem tudnád befogni egyszer a szádat?-kérdeztem elvörösödve.
-Szóval róla meséltél a múltkor? A titokzatos Cortezről?-kérdezte Natalia.
-Nik mondta meg a nevét?
-Igen. És még mesélt is róla külön.
-Mit?
-Csak annyit, hogy jól beszél angolul, olaszul és franciául. Viszont irodalomból korrepetáltad.
-Igaz. Irodalomból bukásra állt, ezért korrepetáltam.
-Sziasztok!-köszönt Levi.
-Hali.-köszöntem vissza.
-Csá, Levi.
-Szia.-köszönt félénken Natalia.
-Te vagy a híres Natalia? Dominik sokat mesélt rólad.-mondta mosolyogva Levi.
-Nem csak róla mesél sokat Dominik.-tettem hozzá. Levi értetlenül nézett rám, mire legyintettem, hogy nem érdekes. Megnéztem a telefonomon az időt.
-Mennem kell leckét írni!-álltam fel hirtelen az asztaltól.
-Ti maradjatok nyugodtan.-mondtam Natiéknak.
-Szerintem én is veled megyek.-mondta Nati.
-Megyek veletek.-állt fel Nik is.
-Sziasztok!-köszöntem el az osztálytársaimtól. Otthon gyorsan megírtam a leckémet, és mentem fürdeni.
-Nem baj ha nálad alszok?-kérdezte Nati.
-Dehogy baj! Csak nyugodtan.-mondtam. Elővettem az ágyam alól a matracot (direkt ilyen esetekre) és felfújtuk.
-Te alszol az ágyamban, én pedig a matracon. Jó lesz?
-Persze, köszi!-mondta mosolyogva.
-Lányok vacsora!-jött anyu a szobámba.
-Megyünk!-mondtam. Natival együtt lementünk a konyhába. Rántotta volt vacsira. Mindenki jó ízűen evett. Mikor mindenki végzett, elmostam a tányérokat. Natival és Nikel felmentünk a szobámba, és még beszélgettünk.
-Remélem nem lett komolyabb baja.-mondta Nati, mert elmeséltem neki a tegnapi balesetet.
-Nem lesz semmi baja!-mondta Nik. Ekkor megcsörrent a telefonom.
-Ki az?-kérdezte Nati.
-Jézusom.-mondtam, mert Cortez nevét írta ki.
-Megvan Jézusnak a te számod?-értetlenkedett Nik.
-Nem!-mondtam ingerülten. Felvettem a (még mindig) csörgő telefonomat.
-Szia, jobban vagy?-kérdeztem visszatartott lélegzettel.
-Szia, kicsit jobban vagyok. De egész héten nem leszek suliba.
-Tudom, Haller mondta.
-Aha. Dominik tényleg Budán van?
-Igen, éppen a babzsák fotelemben ül, és abban a hitben él, hogy Jézussal beszélek.-mondtam nevetve.
-Miért?-kérdezte nevetve.
-Hosszú. Várj egy kicsit.-mondtam, majd kimentem a szobámból.
-Na csak azt szeretném mondani, hogyha szereted az életed, akkor nem mondod el Niknek a múltkori esetet.
-Melyikre gondolsz?
-Amikor a falnál beszéltünk.-finomítottam.
-Igazad van.
-Tudom miért mondtam, hogyha szereted az életed. Nik bármire képes értem.
-Megértem, mivel az unokahúga vagy. Nyugi nem fogom megemlíteni!
-Oké. Tényleg jobban vagy?-mentem vissza a szobámba.
-Nóri, ne aggódj! Jól vagyok! Tényleg.
-Jó. Hagylak aludni. Szia!-köszöntem el tőle.
-Szia, és jó éjt!-lerakta.
-Miért mentél ki?-kérdezte Nik. Nati nyakon csapta.
-Nem hallottál még PRIVÁT beszélgetésről?-hangsúlyozta ki a „privát” szót Nati.
-Oké, befogtam.
-Köszönöm!-mondtam. Kezdett későre járni az idő. Nik átment a vendégszobába, mi Natival maradtunk az én szobámban.
-Jó éjt, Nati!
-Neked is Nóri!-mondta, és mindketten elaludtunk.

(03.08)

*Nóri szemszöge*

Ma van nőnap. Reggel gyorsan felöltöztem, és elindultam a suliba. A négy fiú ma is a suli előtt beszélgettek. Gyorsan bementem a suliba. Franciával kezdtünk. Bementem a nyelvi előadóba, de megakadt a szemem valamin. Pontosabban a padomon. Egy rózsa volt rajta. Lassan a padomhoz mentem. Felvettem a rózsát, és megszagoltam. Volt rajta egy cetli is.
Boldog nőnapot!
Ennyi volt ráírva. Ráadásul nyomtatva volt a cetli. Se név, se kézírás. Nagyon ravasz volt, aki nekem szánta. Mikor bejöttek a lányok rögtön hozzám jöttek.
-Kitől kaptad?-kérdezte Jacquelin.
-Nem tudom. Volt rajta egy cetli is, de nyomtatták, és nincs rajta név. Semmi!-mondtam.
-Valakinek van egy titkos rajongója!-mondta vidáman Roxi.
-De mi van ha nem is nekem szánták?
-A te padodon volt?-kérdezte Jacquelin.
-Ühüm.
-Akkor a tiéd!-mondta Roxi.
-Hát jó. Kíváncsi vagyok, hogy ki küldhette.
-Nem vagy egyedül.-mondta Roxi. Csengettek. A négy fiú mögött jött Durand. Nimród ma is késett. Egy laza francia után jött a kemény töri. Barka ma se hazudtolta meg magát, ugyanis maratonit diktált. Nyelvtanon mondatokat elemeztünk. Tesin medicineztünk. Angolon szövegértés volt. A nap végén hazamehettünk. Én a rózsával a kezemben mentem haza, és gondolkodtam. Vajon kitől lehet? Otthon Nik és Nati a kanapén ülve TV-ztek.
-Sziasztok!-köszöntem. Gyorsan felmentem a szobámba.
-Baj van?-kérdezte Nati.
-Nem.
-Kitől kaptad?-mutatott a kezemben lévő rózsára Nik.
-Nem tudom. Volt rajta egy cetli is, de nyomtatták, és nem volt rajta név.
-Úúú, de izgalmas!-mondta Nati.
-Majd kiderül, hogy ki küldte.-mondta Nik.
-Igazad van. Megírom a leckémet.-ültem az asztalomhoz. Addig Nik és Nati kiment a szobámból, hogy nyugodtan csináljam. Hamar végeztem. Lementem a nappaliba. Anya már itthon volt.
-Szia, anyu.
-Szia, Nóri. Hallottam a rózsáról.-mondta mosolyogva. Mély levegőt vettem, nehogy elkiabáljam magam.
-Nik mondta?
-Igen.-eddig bírtam. Felrohantam a vendégszobába, és Nikre ugrottam (az ágyon feküdt).
-Világgá kell kürtölni?-ütögettem a hátát.
-Nyugi van! Csak az anyukádnak mondtam el! Au!
-Én akartam elmondani, te tökfej!
-Nem akarod abbahagyni?
-Nem!-és tovább ütöttem.
-Szi...asztok.-köszönt... Cortez(?!). Hogy kerül ide?! Nikre néztem, aki fütyülni kezdett. Újból püfölni kezdtem.
-Esküszöm, hogy nem én hívtam át!
-Biztos?-hagytam abba egy pillanatra.
-Igen!-mondta. Natira néztem aki nevetve figyelte az eseményeket.
-Biztos?-kérdeztem Natitól.
-Kivételesen igen.-mondta a lány. Kipirosodott arccal másztam le Nikről.
-Még számolunk!-néztám rá összehúzott szemekkel.
-Egy, egy almafa...-kezdte Nik a világ legidegesítőbb dalát énekelni.
-HAGYD ABBA!-üvöltöttük neki mind a hárman.
-Jó, befejeztem!-mondta Nik.
-Amúgy szia, Cortez.-köszöntem neki.
-Nem akartam zavarni, csak a leckéért jöttem.
-Miért nem messengeren kérted el?
-Mert szerettem volna friss levegő is szívni.
-Értem. Gyere a szobámba.-mondtam. A szobámban kerestem egy lapot, hogy felírjam rá a mai leckét.
-Tessék.-adtam oda neki a lapot.
-Köszi. Kitől kaptad?
-Mit?
-A rózsát.
-Passz. A padomon volt, amikor a terembe mentem.
-Értem. Akkor megyek.-indult ki a szobámból.
-Szia.
-Szia, ja és boldog nőnapot!-mondta a vállafelett hátranézve. Mikor kiment a bejárati ajtón, még mindig ott áltam. Csak ő kívánt nekem ma boldog nőnapot. Valaki váratlanul megfogta a vállam.
-Minden rendben?-kérdezte Nati.
-Igen, azt hiszem.
-Illik hozzád.
-Ki?
-Cortez. Szerintem ti egymásnak vagytok teremtve.
-Nem hiszem, de köszi.-indultam vissza a szobámba.
-Csinálunk holnap egy csajos napot?-kérdezte Nati.
-Persze!-csillant fel a szemem.
-Oké. Rögtön suli után?
-Nekem megfelel.-mondtam. Annyira várom már a holnapot! Gyorsan lefürödtünk (természetesen külön) utána vacsiztunk. Elmosogattam, és mentem aludni. Nagyon fárasztó Niket püfölni! Rögtön elaludtam.

.........................Eddig tartott.....................

Sziasztok, remélem tetszett ez a rövid rész! Örültem, hogy próbáltátok kitalálni kilehetett az a titokzatos személy. Gratulálok Shaqa1-nek, hogy kitalálta! Tehetsz fel 5 kérdést amire, ŐSZINTÉN fogok válaszolni.

By: M.

Rentai Nóra élete a SzJG-ben *BEFEJEZETT*Tempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang