Rentai Nóra élete a SzJG-ben *BEFEJEZETT*

4.31

(03.28)

*Nóri szemszöge*

Délután megtudtam valamit. Valamit amiről (elnézést akiről) eddig nem tudtam. De mindent szépen sorban.
Reggel Cortez kint várt. A suliba vezető út csendben telt. Egész nap a fiúk agymenését hallgattuk. Délután apa várt a suli előtt.
- Szia, kicsim - köszönt apa.
- Szia, apa - köszöntem mosolyogva.
- Elrabolhatom? - kérdezte apa Corteztől.
- Persze - mosolygott ránk Cortez.
- Majd később beszélünk - adtam egy puszit az arcára, majd elmentünk sétálni.
- Kérsz fagyit? - nézett rám kérdő tekintettel apa.
- Igen - mosolyogtam rá. Bementünk a közeli fagyizóba. Apa puncsot kért én pedig csokisat kértem. Mikor kiakartunk menni meglátta egy lányt. Teljesen hasonlított rám. Döbbenten néztünk egymásra.
- Úristen - mondtuk egyszerre. Apa csodálkozva kapkodta köztünk a tekintetét.
- Haladjatok már! - mondta egy ideges férfi. A lány kiállt a sorból. Kimentünk a fagyizóból. Egymást néztük.
- Ez ijesztő - mondta a lány.
- Az - értettem egyet vele.
- Hogy hívnak? - kérdezte apa.
- Zoé. Rentai Zoé. Téged? - kérdezte tőlem.
- Nóra. Rentai Nóra.
- Mikor születtél?
- Április 10. Te?
- Szintén - mire kimondta mindketten apára néztünk.
- Az orvosok hazudtak volna? - nézett maga elé apa.
- Miről?
- Arról, hogy az egyik baba meghalt. Azt mondták, hogy a második kislány halva született - mondta könnyezve apa. Zoéval egymásra néztünk.
- Testvérek lennénk?
- Nem egyszerű testvérek, hanem ikrek - mondta mosolyogva Zoé.
- Hol laksz most? - kérdeztem.
- Hát... egy árvaházban - hajtotta le a fejét Zoé. Megöleltem.
- Nem sokáig - jelentette ki apa. Zoé kérdőn nézett rá.
- Bemegyek és elintézem, hogy még ma nálam lehess - nézett Zoéra.
- Köszönöm! - ölelte meg apát. Mosolyogva néztem őket. Hihetetlen, hogy van egy ikertesóm.

Boldogan mentem haza.
- Szia, Nóri. Mi ez a jókedv? - kérdezte kíváncsian anyu.
- Nem fogod elhinni, hogy mit tudtam meg ma! - ültem fel a konyha pultra.
- Na, mesélj - szentelte nekem a teljes figyelmét.
- Megtudtam, hogy van egy ikertesóm.
- Mi? Egy ikertestvéred?
- Pontosan.
- De, az anyukád egy babát adott a kezembe. Az voltál te.
- Igen, mert az orvosok azt mondták, hogy a másik baba meghalt.
- Jaj, szegénykém - ölelt meg anya.
- Hogy hívják?
- Zoé.
- Majd mondd meg neki, ha szeretne bármikor itt aludhat - mosolygott anya kedvesen.
- Rendben, felmehetek?
- Menjél - adott egy puszit az arcomra. Felmentem a szobámba. Csörögni kezdett a telefonom. Apa hívott.
- Szia - köszöntem bele a telefonba.
- Szia, képzeld már itt vagyok apa lakásán! - mondta boldogan Zoé.
- Ez nagyszerű!
- Tudom! Alig hiszem el, hogy nem vagyok árva, ráadásul van egy ikertesóm is!
- Én sem hiszem el! Jaj, anya azt mondta, hogy bármikor itt aludhatsz, ha szeretnél.
- Anya? Apa azt mondta, hogy ő már...
- Úgy értettem a nevelő anyukám. Csak megszoktam, hogy anyának hívom.
- Jaa, okés. Szerinted holnap aludhatnék ott? Sok mindent megkellene beszélnünk.
- Persze, hogy itt aludhatsz! De ha nem bánod le kell tennem.
- Jó, persze menj csak. Szia - köszönt el.
- Szia - letettem. Elmentem fürdeni, majd megvacsoráztam végül lefeküdtem aludni.

(03.29)

*Nóri szemszöge*

Reggel izgatottan keltem fel, ugyanis ma nálunk alszik Zoé. Kitakarítottam a szobámban utána elmentem venni valami nasit. Délben megebédeltünk, majd olyan kettő óra körül csengettek.
- Nyitom - rohantam az ajtóhoz. Kinyitottam és Zoé állt előttem. Megöleltük egymást, majd bejött a házba. Ámulva nézett körbe.
- Azt a - mondta ámulva.
- Szia, Zoé - jött le a lépcsőn anya.
- Csókolom - köszönt Zoé.
- Tegezz nyugodtan, Reni vagyok - mondta anyu kedvesen.
- Nóji! - jött le a lépcsőn Márk. Mikor meglátott minket tanácstalanul megállt. Leguggoltam. Márk felém jött. Felvettem a kezembe.
- Nóji? - mutatott Zoéra.
-Nem, ő Zoé - mondtam az öcsikémnek.
- Szia, picúr - köszönt neki Zoé. Márk integetett neki. Letettem Márkot a földre, majd Zoéra néztem.
- Készen állsz egy őrültségre?
- Mi lenne az? - kíváncsiskodott. A füléhez hajoltam, hogy belesuttogjam a tervemet.

*Cortez szemszöge*

Valaki csengetett.
- Megyek! - kiáltottam, miközben az ajtóhoz mentem. Kinyitottam az ajtót és... két Nóri állt előttem.
- Apa, nem tettél valamit az ebédembe?! - kiáltottam be a házba.
- Nem! - jött a válasz.
- Szia, Cortez már nem is örülsz? - kérdezte az egyik Nóri.
- Ennél jobban kéne örülnöd a barátnődnek, nem gondolod? - tette csípőre a kezét a másik.
- Biztos, csak álmodok - motyogtam. Ekkor a két lány elnevette magát. Értetlenül néztem őket.
- Jaj, ne haragudj, de... huh ezt nem bírtuk ki nevetés nélkül - törölgette a könnyeit az egyik Nóri.
- Klónoztad magad?
- Nem vagy vicces - mondta „sértetten” a másik.
- Akkor?
- Cortez, ő itt az ikertesóm, Zoé. Zoé, ő itt a barátom, Cortez - mutatott be minket egymásnak Nóri.
- Mióta van ikred?
- Több, mint 17 éve.
- És... inkább hagyjuk. Nem jöttök be?
- Ne haragudj, de csak ezért jöttünk. Holnap mindenképp jövök - adott egy puszit az arcomra Nóri.
- Rendben. Sziasztok, lányok - köszöntem el tőlük.

*Nóri szemszöge*

- Helyes a barátod - mondta a szobámban ülve Zoé.
- Ugye? Egyébként neked van barátod?
- Nincs - piszkálta a takarómból kilógó cérnát.
- De láttam egy képet ahol valakivel csókolóztál.
- Hah, csak fogadás voltam neki.
- Sajnálom.
- Semmi baj.
- Lányok, vacsora - nyitott be Áron, majd eltűnt. Lementünk vacsizni utána letusoltam. Amíg Zoé tusolt addig én kihúztam az ágyam alól a matracot és megágyaztam.
- Te fogsz az ágyamban aludni - mosolyogtam rá.
- Köszi - ölelt meg. Elalvás előtt még beszélgettünk. Volt mit.
- Tudsz valamilyen hangszeren játszani?
- Igen, tudok zongorázni és hegedűzni - felelte büszkén.
- Én is tudok zongorázni, de én nem hegedűzök, hanem gitározok - mondtam.
- Lehet, hogy a zongora tudásunkat anyától örököltük?
- Lehet. Tudod hova mész tovább tanulni?
- A zene akadémiára. Te?
- Párizsba kaptam ösztöndíjat.
- Te voltál Párizsban?
- Meg Velencében és New Yorkban.
- De jó neked! Ha lesz pénzem beszeretném járni a világot - álmodozott Zoé.
- Tudod mit? Egyszer csak mi ketten elmegyünk Párizsba. Jó?
- Tényleg? Köszönöm, Nóri! Köszönöm! - ölelt meg Zoé.
- Igazán nincs mit.
- Lányok mostmár aludjatok - nyitott be Áron.
- Rendben, jó éjt - mondtuk egyszerre.
- Ez ijesztő - mondta, majd kiment a szobámból. Ezen elnevettük magunkat.
- Jó éjt - feküdtem le.
- Neked is - mondta Zoé, majd elaludtunk.

..........................Eddig tartott....................

Sziasztok, remélem tetszett ez a rész! Még lesznek izgalmak ;)
Ui.: A helyesírási hibákért elnézéseteket kérem!

By: M.