Amíg a sötétség el nem jő. || Harry Potter fanfiction||FELFÜGGESZTVE||

~54~

-Ne haragudj, de ez így hatásosabb volt - szólalt meg Harry. Ekkor benyitottak azok, akik ott voltak amikor felgyújtottuk az Odút. Bezárták az ajtót mintha valami túsz lennék. Ez elég bizarul kezdődik, mert soha nem csináltak ilyet.

-Okééé..... Mit akartok tőlem?? - kezdtem már szinte félni mivel egyedül vagyok.

-Barátok vagyunk ugye?? És mindent elmondunk egymásnak - kezdett bele Hermione, ami most bevallom ebben a formában bunkóság volt tőle.

-Igen. Mostanában nem nagyon beszéltünk, de minden fontosabb dolgot elmondanék. Megkérdezhetem ezzel mire céloztok?? - akartam valahogy kihúzni belőlük pedig tudtam. Még jó hogy gondoltam erre, hogy lesz egy ilyen kihallgatásom köztük.

-Csak volt egy fura élményünk a szünetbe és volt egy személy, aki nagyon hasonlított rád - kezdett bele Ron amibe az ikrek gyorsan közbeszóltak.

-Mennyit tudsz a halálfalókról?? - tették fel ezt a kérdést a két Weasley.

-Annyit amennyit ti is. Tavalyon kívül még sose találkoztam velük és azóta sem, de mi történt?? - törődtem velük is, hogy még hatásosabb legyen. Esküszöm a mugli világba elmehetnék színésznek.

-Harry azt állítja mielőtt felgyújtották volna az Odút egy szőke hosszú hajkoronát látott. Ezért kérdeztünk, meg téged mert hát khm... - illedelmes volt Ginny nem, mint a többiek.

-Semmi baj mostmár értem. De ha arra gondoltok, hogy ott voltam-e akkor az a válaszom, hogy nem. Mivel a barátaim vagytok, ezért csak az igazságot mondom... - jelent meg az ajtóba Draco, aki felmérte a bent lévőket. Miért pont ő keresett meg??
-Most meg, ha megbocsátotok mennék, mert mint látjátok keresnek - nézetem egy kicsit gúnyos szemekkel arra utalva, hogy nem kellett volna elrabolni. Gyorsan ki is siettem a sráchoz, majd becsaptam az elhúzhatós ajtót.

-Pont a legjobbkor. Köszönöm - néztem a fiú szürke szempárjába, amit egy idő után elkapott.

-Menjünk - mutatott messze a vonat végébe. Komoly olyan messze vannak?? Egy élet lesz mire odaérünk.
-Amúgy mi történt?? - kezdtünk el odasétálni ahol ők foglaltak helyet.

-Nagyon hosszú történet, amit most még nem igazán tudok elmagyarázni, de elmondom, majd nyugi - biztattam mire csak lecsüggett.

-Ezt mondtad elsőbe is és még azóta se mondtál semmit - hallatszott egy kis bánat a hangján, majd megálltam egy olyan résznél, ahol biztosan nem lát senki. Direkt úgy ahogy nem jut át mellettem.

-Ezt ennyire észbe tartottad?? - mosolyogtam rá mire elfordult, majd pár pillanattal később újra felém.
-Tudd meg nem hazudok elmondok, majd mindent csak légy türelemmel - fürkésztem az arcát, majd rátettem biztatás kép a kezem a vállára aztán folytattuk az utat. Betértünk a helyiségbe, ahol a barátaim üdvözöltek.

-Hol voltál eddig?? - aggódott egy kicsit Pansy. Igen ősszel és télen javult egy ici-pici fokkal a barátságunk.

-Feltartották a Griffendélesek - válaszolt helyettem szőkeség, amit csak egy köszönő pillantással viszonoztam.

Leültem az utolsó helyre, ami nem volt foglalt. Persze, hogy Draco mellett. Miért akarja mindig ezt a sors?? Később szép lassan besiklott a vonat a végállomásra és leszálltunk. 1 hónap eltelt és reggel hallottam ,hogy történt valami Ronnal. Mint ,,jó barát" felkerestem őket, de csak annyit láttam a gyengélkedő ajtajába, hogy Lavander sírva rohan ki az ajtón majdnem fellökve. A többiek és a tanárok észre vettek, ezért is már besétáltam.

-Ennek mi baja?? - kérdeztem halkan, hogy csak a gyerekek hallják.

-Nos mi megyünk is - szólt Dumbledore azzal a professzorok kíséretével elhagyták a helyet.

-Na szóval mi történt egész pontosan?? - tettem fel újra ezt a kérdést, amit már megválaszoltak hosszasan.

2 nappal később már minden a helyére állt vagy legalábbis úgy gondoltam. Ebéd volt és épp az asztalnál beszélgettem a többiekkel, mikor a szemüveges srác odakiabált egy lánynak akivel együtt járok Bájitaltanra. Nem hallottam mit beszélnek csak azt, hogy mikor Malfoy belém a terembe a lány furcsán néz majd elmegy a barátaival. Draco sarkon fordul, majd Harry a nyomába lép. Ha azok ketten vannak abból soha sem lesz szerencsés dolog. Zabini lóbálta előttem a kezét, mire feleszméltem.

-Jól vagy? - kérdezte az előbb említett fiú.

-Nem igazán valami volt a kajába asszem inkább megyek - álltam fel az asztaltól hányingert tetettve és követtem a két fiút.

Nem jártak még annyira messze, ezért beértem őket, de csak tisztes távolságból kísértem a történteket. Bekanyarodtak a fiú mosdóba ahova nem szabadna bemennem, ezért csak leguggoltam az ajtó elé, ahol nem látnak csak én őket. Bekukucskáltam az ajtó mellett és csak bámultam. Draco sírt, amit nem szokott úgy, hogy eléggé nem bírhatja ezt a stresszt. Szemébe látszik a félelem meg minden egyéb kiváltó oka.

-Te voltál Malfoy! Te átkoztad meg Katie Bell-t! - szólt a tűlélő mire Mardekáros barátom hátrafordult.

Gyorsan visszabújtam az ajtó mögé nehogy észre vegyenek. Hallom, ahogy az ajtón csapódik egy varázsige, ami azt jelenti, hogy most párbajozik a két fél. Ezek sűrűsödnek, majd meghallok egy olyan átkot, amit sose gondoltam volna, hogy hallom még valaha..

-Sectumsempra! - kiáltott Harry és a szőke hajú csak nyögött egyett. Nem bírtam ezt a várakozást és, hogy kis híjján megölik egymást ezért közbe avatkoztam a dolgok menetének....