Amíg a sötétség el nem jő. || Harry Potter fanfiction||FELFÜGGESZTVE||

~4~

-Alice ébredj fel! - mondogatta és hirtelen fel is ültem az ágyamra.
-Na végre! - kiáltotta.

-Hány óra?? - kérdeztem ásitozva.

-7:30! - mondta mosolyogva.

-Miiiiiiii?? Van még 1 óra a reggeliig! - mondtam és néztem mélyen a lány szemébe, aki elkezdett kuncogni.

-Tudom! - mondta nagy nevetés közepette.

-Kösz! - mondtam majd felálltam és felvettem a talárom.
-Megyek egy kört majd találkozunk reggelinél! - kacsintottam a lányra és elindultam körbenézni. Lebaktattam a lépcsőn és elindultam a körbe nézni.

-Well! - hallom magam mögül egy ismerős hangot. Hátrafordultam és meglepett, akit találtam ott.

-Neked is jó reggelt Malfoy! - néztem rá a fiúra furcsán. Majd hirtelen megjelent mellette a két csatlósa.

-Miért lepődtek meg tegnap annyira a tanárok a neved hallatán?? - kérdezte azon a nem gúnyos hangján, ami meglepett. A kérdésre már a körülöttünk lévők is felfigyeltek.

-Ki tudja?? - tártam szét a karomat mosolyogva, majd sarkon fordultam és folytattam az utam. A szemem sarkából hátrapillantottam ,hogy figyel-e. Ledöbbenve állt, de jót vigyorgott maga elé ellenben érdekelt mi jár a fejében. Míg ezen elmélkedtem neki mentem valakinek.

-Bocsi.. - mondtam majd megláttam Ron-t.
-Mostmár egálban vagyunk - mosolyodtam el, mire csak nevetett. Később oda jött Harry és Hermione.

-Sziasztok! - köszöntem nekik.

-Szia! - köszöntek.

-Lehet egy kérdésem?? - kérdezte Harry. Összenézett a 2 barátjával majd megszólalt.

-Miért néztek téged annyira a tanárok tegnap?? - kérdezte óvatosan Harry nehogy megsértsen.

-Mindenki ezt kérdezi ma? - kuncogtam magamba.
-Ki tudja?? - mondtam incselkedve megint és hátat fordítottam.
-Ma még találkozunk! - mondtam majd visszasiettem Dorothy-hoz. Útközben mindenki megnézett engem, de nem nagyon érdekelt. Nagy lihegve visszaértem.

-Na végre itt vagy. Mehetünk reggelizni?? - nyavajgott a lány.

-Igen! - kiáltottam és elkezdtem magam után húzni. Leértünk a Nagy terembe, majd elfoglaltuk a helyünket a mardekár asztalnál. Mivel Dorothy megigérte Crystal-nak, hogy vele reggelizik, ezért külön-külön ültünk. Nagyba eszem a rántottám mikor valaki nagy lendülettel leül mellém. Ránéztem az illetőre és vajon kit láttam.

-Megint te?? - jegyeztem meg halkabban.

-Igen! Megvárom amíg elmondod! - jelentette ki Malfoy és ő is elkezdett reggelizni.

-Azt akarod ,hogy elmondjam?? - kérdeztem tőle miközben ránéztem.

-Igen! - jelentette ki ragyogó szemekkel majd közelebb hajoltam.

-Nem fogom! - mondta majd felálltam az asztaltól és elviharoztam a helyszínről. Mindenki nézett utánam, hogy mégis hova megyek. A lépéseimet a hálókörzet felé vettem. Összepakoltam a cuccaimat Piton órájára és rádőltem az ágyra míg Dorothy-ék visszaérnek. Nagyjából 10 percet voltam egyedül mikor megjelentek.

-Á szóval itt vagy! - jelentette ki Crystal.

-Téged kerestünk! Megvártok elmegyek mosdóba! - mondta és azzal elviharzott.

-Crystal... - szólítottam meg a lányt.

-Igen?? - kérdezte.

-Mi bajod van velem?? - tettem fel egy kérdést.

-Tudni akarod?? - emlete fel a hangját.
-Egy. Nem akarom ,hogy elvedd a legjobb barátnőm. Kettő. A kiszemeltem körül ólálkodsz - rivalt rám amit csodáltam, hogy a fiúk nem hallották meg.

-Ki lenne a szerencsés?? - kérdeztem barátiasan amit még mindig nem szívlelt.

-Közöd?? - kérdezte lenézően ekkor betoppant Dorothy.

-Képzeld Crystal van egy ötletem, hogy hódítsd meg Harry-t! - kiabált. Mire eljutott ez a mondat az agyamba Crystal fal fehéren állt velem szembe.

-Valami rosszat mondtam?? - nézett ránk Dorothy hülyén.

-Ezt minek kellett üvöltened?? - kérdezte ijedten a sírás határán álló Crystal.

-Segít.... - kezdtem volna bele a mondandómba.

-Nincs hozzá közöd!! - üvöltötték egyszerre és kidobtak a lépcső fordulóba. Gondoltam akkor már elindulok bájitaltanra. A sor legelejére ültem egy üres padba és vártam ,hogy a többi elsős mardekáros befáradjon. ,,Szerencsémre" Malfoy és az egyik barátja átlósan ült velem. Ahogy elnézem a lányokat nem érdekli az óra. Abban a pillanatban kinyílt az ajtó és a professzor lépett be rajta.

-Miért nincs itt mindenki?? - nézett tágra nyílt szemekkel.
-Hiányzik Blomstro és Falls kisasszony!
-Well hol vannak?? - szólított meg a tanár amitől hirtelen megijedtem.

-Veszekednek - jelentettem ki a prof-nak erre csak egy kérdő nézést kaptam.

-Bővebben??

-Összevesztek egy apróságon és gondolom még mindig azt csinálják - mondogattam.

-És ön, hogy hogy nincs velük?? - kérdezte.

-Kidobtak a szobából - mondtam. Ezen persze a ,,szőke herceg "elkezdett nevetni.

-Malfoy úr ezt viccesnek találja?? Mert Well kisasszony mellett van egy üres hely - jelentette ki szigorúan amire lefagyott a mosoly az arcáról. Kidülledt szemekkel néztem Perselus tanár urat, hogy mellém biztos nem fog ülni.
-Én is így gondoltam. - mondta majd elkezdtük a lányok nélkül az órát. Figyeltem, de közbe rajzolgattam egy külön füzetbe. Persze Draco és a padtársa egész órán beszélgetett amit egy ideig bírt a tanár.

-Malfoy úr ,hogyan készítünk láthatatlansági bájitalt unikornis szőr nélkül?? - nézett a sráccal szembe.

-Ööööö... - hallatszott ki a torkából a válasz.
-És ön Well tudja?? - nézett most velem szembe a tanár. A meglepetéstől összerezzentem és ekkor meghallottam a bizonyos fiú nevetését.

-Ugyan úgy kell elkészíteni, mert a szőr csak az időtartamát növeli - mondtam határozottan.

-Tökéletes! - küldte a választ felém majd visszafordult a táblához.

Piton válaszára a nevetőgép is elhallgatott. Küldtem felé egy gonosz mosolyt és ezzel is valószínűleg elrontottam a napját. Az óra végén írtunk egy dolgozatot a ma tanultakból és mivel én értek ehhez a tantárgyhoz ezért nekem jól sikerült, míg egy bizonyos személynek nem. Az óra végén minden diák kisereglett a folyosóra. Amikor már majdnem kiértem a tömegből valaki megfogta a talárom ujját és elkezdett húzni.....