-Van bármilyen kapcsolat közted és Draco között?? - tette fel ezt a kérdést. Unom már ,hogy mindenki ezzel jön ,hogy ,,Jajj van közted és Draco között valami??"
-Unom már ,hogy mindenki ezt kérdezi!!! Most közlöm utoljára ,hogy nincs semmi köztünk!! - fakadtam ki magamból. Szegény lány semmit se értett ezért védekezés képp a kezét az arca elé tette.
-Nyugi! - próbált csitítani majd vettem egy nagy levegőt. Mikor már látta ő is ,hogy alig van problémám ezzel kapcsolatba újra kérdezett.
-Értem. Neked esetleg tetszik a Malfoy fiú?? - húzta a száját a fiú vezeték nevét kiejtve.Értek mindent ,de nem kell egy fiút elítélni a neve miatt 8 családból is származik. Értem már ,hogy miért volt olyan amilyen mikor megismerkedtünk.
-Nem! - jelentettem ki határozottan.
-Biztos? Ha megengeded megnézhetem? - kérdezte amin majdnem kiakadtam ,de szóba nem mutattam ki.
-Nem. Egy, tudod jól ,hogy az én fejembe amúgy se lehet turkálni. Kettő, akkor se hagynám ,hogy megnézd ha lehetne mert nem akarom az emlékeket feltárni. Három, miért ne mondanék igazat?? - kérdeztem egy fogós kérdést amit elengedett a füle mellett.
Igaz nagyon jóba vagyok a fiúval és fontos nekem ,de egyenlőre nem érzek semmi más érzelmet mint barátság. Ezután mással foglalkoztunk aminek semmi lényege se volt. Vagyis csak megbeszéltünk mi történt velem Roxfortba. Azok a régi szép idők mikor még kicsik voltunk. Mikor még sétálgattunk a folyosón, nevettünk és boldogságba éltünk. Ez hiányzik nekem... Látta ,hogy egy kicsit elgondolkodtam ezért nem akart zavarni és elhagyta a szobám. Hátradőltem az ágyamon és végig gondoltam az összes élményemet amit megéltünk a Roxfortba. Annyira meghatottak az emlékek ,hogy kicsordult a könnyem és végül álomba sírtam magam. Reggel nagyon későn ébredtem ezért gyorsan összekaptam magam. Leszaladtam a konyhába ahol két ember ült.
-Sziasztok! Draco?? - tettem fel az első kérdést ami ma kijött a torkomon. Gyanúsan mosolyogtak majd Carlos hirtelen megkomolyodott és mondta azt ami érdekelt.
-Elment az erdőbe sétálni - nem tudtam miért ment oda ,de nagyon nem is akartam zargatni senkit ezért gyorsan beletörődtem és belekezdtem a napi rutinomba. A nap nagyrésze eltelt ,de a szőke még mindig nem tért vissza ami aggasztott.
-Emi, Carlos!! - kiabáltam és néhány perc múlva együtt kaszalódtak le az emeletről pizsamában. Nem akarom tudni mi történt míg én a földszinten voltam...
-Elmentem megkeresni Dracot - szóltam nekik azzal gyorsan elszaladtam a helyszínről egyenesen az erdőbe. Sokáig kerestem ,de nem találtam. Mikor csak céltalanul bolyongtam egy köves részen találtam magam ahol Draco és egy vérfarkas volt. A fiú a kőhöz simulva ijedten, nem törődve a környezetével csak a vele szembe lévő szornyeteggel. Az állat a kinézetéről megállapítható volt ,hogy kit látok magam előtt ,de viszont meglepő volt. A két ,,fajta" közé futottam. Szembe álltam a farkassal és úgy hátráltam a mostani lakótársam felé.
-Mit akarsz Greyback?? - kérdeztem tőle. Nem válaszolt csak közelített azzal a vörösen izzó farkas szemével. Ahogy egyre közelebb jött én úgy hátráltam védve a fiút akinek ez a legnagyobb félelme. Mivel a nyaklánc már nem segít rajta ezért jobban kell rá figyelnem. Néha-néha hátranéztem milyen közel vagyok a fiúhoz mikor már egész közel voltam hozzá leguggoltam. Hátrafelé nyújtottam a kezem arra célozva ,hogy fogja meg. Nagy vacilálás után megfogta és hopponáltam vele hazáig. Ahogy odaértünk Dracot beküldtem a házba én meg raktam a telek köré egy extra védő pajzs szerűséget. Ezután én is berontottam a házba és megkerestem a fiút. A kanapén ülve találtam rá és fogta a csuklóját. Leültem mellé és jól megnéztem mi lehet a baja.
-Ugye tudod ,hogy eltört? - utaltam a kezére.-Kössz ,hogy mondod - mormogta az orra alatt. Nem akarnék a gyorsabb és fájdalmasabb módszerhez folyamodni ,de holnap után meg kell jelennünk a kúriába ezért megmarkoltam a pálcám és a karja felé szegeztem.
-N-ne... - dadogta majd rám emelte a tekintetét.-Miért ne?? - kérdeztem vissza ,hogy húzzam az időt.
-Mert nem akarok varázslathoz folyamodni - gonosz mosoly ült ki az arcán.
-Szóval ha lefordítjuk azt akarod ,hogy én foglalkozzak veled - forgattam meg a szemeim mire csak bólintott egyet.
-Draco ugye tudod ,hogy 2 nap múlva gyűlés lesz nálatok és ha meglátnak téged törött kézzel nekem annyi - mondtam neki nyugodtan mire az arcán kiült a félelem majd lesütötte a szemét és a karját felém nyújtotta.
-Hippokrax! - varázsoltam majd egy óriásit roppant a keze a srácnak. A fájdalomtól nem üvöltött ,de látszott rajta ,hogy majd belehal. Még egy ideig szenvedett majd felfigyeltem a lépcső nyikorgására. Egyre közelebbről hallottam majd a fordulóba megjelent a két másik házba tartózkodó varázsló meg boszorkány.-Baj van? - kérdezte Emili figyelve a mellettem gubbasztó Malfoyt.
-Nincs - legyintettem egyett ,mert nem akartam magyarázkodni ,hogy mi történt. Furcsán néztek ,de beletörődtek.
-Szólni akartunk ,hogy mi megyünk ,mert nem akarunk több olyan estét mint a tegnapi - mondta a bátyám majd megölelt ahogy Emília is. Dracoval csak kezet fogtak mind a ketten (nem az eltöröttel) és elköszöntek.
-Sziasztok! - mondták egyszerre és kiléptek az ajtón.
KAMU SEDANG MEMBACA
Amíg a sötétség el nem jő. || Harry Potter fanfiction||FELFÜGGESZTVE||
AcakSzörnyű családi háttérel rendelkező lány, aki nem szégyelli azt. Nem osztott meg belsősebb infót a múltból még a barátainak se. Ennek mi lehet az oka? Vajon meddig fogja barátai elől titkolni ,hogy ő valójában kicsoda?? Olyan dolgokat is megtud magá...