Amíg a sötétség el nem jő. || Harry Potter fanfiction||FELFÜGGESZTVE||

~51~

-Szeretnék kérdezni magától valamit - nézett rám majd felmérte a fiúkat.

-Mit?? - hunyorogtam a tanárra.

-Nincs kedve csatlakozni a Lump klubhoz? - sokat hallottam már erről a szervezetről. Hátra néztem a fiúkra és csak Zambini nézett könyörgően. Bármennyire is bírom a srácot nem fogok csak az ő kedvéért beszállni. Már, ha egyáltalán jár.

-Lumpsluck professzor azt mondta nem hasonlítok a szüleimre. Ezért fel kell vetnem, hogy attól még, hogy ők azok voltak én nem. Ebbe is látszik a különbség. Sajnálattal közlöm, hogy a válaszom nem - próbáltam nem bunkón viselkedni.

-Oh, valahogy számítottam erre a válaszra - szomorodott el, majd hűlt helye volt a helyszínen. Hátrafordultam és szembe táláltam magam a 4 fiú tekintetével.

-Mi az? - értetlenül néztem rájuk. 3-an csak megrázták a fejüket. Blaise megsértődötten bámult engem.

-Mehetek egyedül abba a szarba - csapata a kezét a combjához és bevonult SVK-ra.

-Ennyi a baja?? - tette fel a kérdést, Vincent és Gregory-val átlépték a terem küszöbét. Ketten maradtunk Draco-val, ezért mi is sietősre vettük a figurát nehogy élkéssen a Mardekár két ,,gyöngyszeme.(?)" Szombat este volt a Lump klub találkozó, amire a fekete srác ment. Ez csak annyiban volt izgalmas, hogy vártam mikor jön vissza és mit mond róla. A fiúkkal hol beszélgettünk, játszottunk, hülyültünk míg vissza nem ért. Egyszercsak kicsapódik a nagy fekete ajtó és belép rajta az a fiú, akit vártunk.

-Na milyen volt?? - nevettem el magam már előre.

-Őszinte leszek. Borzasztó és unalmas! - kiáltozott és elsietett a szobájába.

Nagyon nem érdekelte a többieket a barátjuk, ezért úgy tettek, mintha mi sem történt volna. Folytattuk amit eddig csináltunk. Téli szünet előtt még megrendezésre került a kviddics mérkőzés, ahol a Griffendél és a Mardekár küzd meg egymás ellen. Túrom a havat a cipőm orrával, ahogy sétálok lefelé. Elvesztem az egyensúlyom, mert valaki egy hógolyóval arcon talált. Ráestem a jégre és éreztem csúszok lefelé a kis domb oldalon. A kabátom ujjával törlöm ki a szememből a jeges havat, hogy minél előbb lássam mi folyik itt. Tuti megölök ma még valakit. Érzem, hogy nagyon nincs rendben valami. Valaki vagy valami közeledik felém... Felállni se tudok, mert túl csúszós a jég. Hirtelen neki csapódok valamilyen fának és kiterülök a földön. A hópelyhek már nem szúrják a szemem, ezért mindent tisztán látok. Sajog a fejem, majd felülök. Nagyon megalázó volt a szituáció remélem senki nem látta. Szembe találom magam egy méretes fenyőfával, majd két hang csapja meg a fülem.

-Hé Alic! - üvöltöt Seaums és Dean. Miért keresnek amikor nem vagyok annyira jóba velük??

-Igen?? - állok fel és seprem le magamról a latyakos havat.

-Bocs, hogy megdobtalak hógolyóval - vakarja meg a feje búbját Finnigan.

-1 percet adok, hogy eltűnjetek ha pedig nem akkor kinyírlak mind a kettőtöket! - hangsúlyoztam, hogy megértsék. Nagyon ideges voltam, ami látszott is, ezért gyorsan szedték a praclijukat és eltűntek a pályánál. Mintha mi sem történt volna én is odaigyekeztem. Kerestem a fiúkat, de csak Monstro-t és Crack-ot találtam meg.

-Hol van Draco?? - furcsáltam, mert egy meccset se hagyna ki.

Hogy miért?? Azért, mert imád gúnyolódni az emberekkel. Ez valamennyire bennem is megvan. Na, de visszatérve az a lényeg, hogy sehol sincs. Megszólalt a sípszó és elkezdődött a verseny. Zabin, i mintha valakinek nagyon elakarja nyerni a figyelmét úgy játszott. Ron volt a védő, de sehogy se tud gólt szerezni a mi csapatunk. Hmm.... Valami nagyon gyanús itt nekem. Csak nem Felix Felicis?? Nem az nem lehet, azért kicsaphatnák, de megvan rá az esélye.

-A Griffendél nyert!! - harsogta a játékvezető.

Nálunk mindenki csak rosszul nézett mindenkire, míg a többi ház örvendett. Csak fujtattam, majd visszabattyogtam a pincénkben. Nem tudtam ott se semmit csinálni, ezért járkáltam az egész iskolában friss levegőt kerestem, amihez lehetőleg nem kell kimenni a udvarra. Tényleg a csillagvizsgáló... Csaptam a fejemre és fordultam egyett a tengelyem körül utána indultam csak el oda. Végig az járt a fejembe mi lesz ezután. Voldemort végül hatalomra kerül?? Vagy hogy s mint fog alakulni az életem. Ezeken gondolkodok 16 évesen?? Ez már szinte botrány. Inkább azon kéne járni az agyamnak, hogy lehetőleg ne haljak meg és védjem meg a barátaim. Az utolsó lépcsőfokot is megtettem, amivel fel is értem oda ahova akartak. Egy fekete ruhás szőke hajú fiúcskát vettem észre, aki mintha bánatos lenne. Megkérdezném tőle, de bármennyire is megbízik bennem nem mondhatná el, mert nem tudja, hogy én is halálfaló vagyok. Még mindig nem vett észre, ezért mellé léptem és rátámaszkodtam a korlátra.

-Szia - köszöntem és néztem ahogy a kis pelyhek hullanak le az égből egyenesen a földre, ahol csatlakoznak a társaikhoz, mint a régi jó barátok.

-Mit keresel itt?? - kivételesen semmi taszítás nem volt a hangjába.

-Csak egy nyugodt, szellős helyet kerestem, ami nem az udvar. Ekkor ugrott be ez a része a kastélynak, de ha nem látsz szívesen akkor elmegyek - fordultam meg és lassan, de határozott léptekkel indultam el.

-Nyugodtan maradhatsz - nézte ő is az időjárás táncát.