Amíg a sötétség el nem jő. || Harry Potter fanfiction||FELFÜGGESZTVE||

~68~

-Alice - szólt felém a Voldemort mire összerezzentem.

-Igen Nagyúram? - érdekelt mit akar tőlem. Az összes halálfaló érdeklődve nézte ,hogy mi történik..

-Mivel már egy ideje te is közénk álltál szeretnék megbizonyosodni a hűségedről ,ezért megkérlek ,hogy vegyél részt a rajtaütésen. Ugye számíthatunk rád? - vigyorgott széles mosollyal. Ha nemet mondok biztos ,hogy meghalok ezért természetesen igent mondtam.

-Persze Nagyúram. Örömmel segítek eltenni lábalól azokat akik segítenek neki - mondta olyan gonoszsággal amennyit kitudtam magamból csavarni a jelenlévők közül.

-Nagyon rokonszenves a hozzáállásod - mondta majd eltűnt.

Ezután az idősebbek halálfalók még beszélgettek vagy elhúzták a csíkot. Ahogy én és Malfoy felálltunk az asztaltól a fiú rögtön megragadta a csuklóm és sietős léptekkel elkezdett vonszolni az emeletre. A lépcső után rögtön az ő szobájába tuszkolt be és nagy lendülettel becsapta az ajtót. Nagyon rég láttam ennyire idegesnek. Csak álltam ott értetlenül majd a falhoz nyomott.

-Teljesen elment az eszed?? - ripakodott rám.

-Miért?? - néztem rá értetlenül.

-Amikor Pottert elhozzák a franc tudja honnan akkor ezek a halálfalók rajta fogják őket ütni és mindenki varázslatokkal fogja bombázni a levegőt. Hogy gondoltad ,hogy belemész abba ,hogy te is részt veszel benne? - köhögött utána egyet mivel egy levegővel szidott le.

-Draco ha nemet mondok akkor van rá esély ,hogy megöl. De miért zavar téged ez ennyire?? - kérdeztem tőle mire elfordította a fejét majd háttal állt nekem.

-..... - semmi hang nem jött ki a torkán.

-Draco? - hívtam a nevén.

-Mert féltelek! - fakadt ki belő. Néztem nagyokat ,de valahogy nem lepett meg annyira hisz én is rengetegszer féltettem őt.
-Mint a tusán! - végül ezt is kinyögte. Megkerültem a fiút ,hogy szembe kerüljek vele majd a két kezemmel megfogtam az arcát.

-Most úgy viselkedsz mint én amikor hülyeséget csináltál és én húztalak ki a bajból - mosolyogtam mire újra a két keze a csuklóimra szorultak ,de nem emelte el a fejéttől.

-De az az iskolába volt és nem az életemmel játszottál ,de most te a sajátodat kockáztatod - fejezte be a mondandóját.

-De nem lesz semmi baj - néztem mélyen a szemébe.

-Ha rajtad múlik akkor de - hirtelen átváltott a hangulata és egy gonosz kis mosolyt húzott.

-Fhuu te! Látom azért nem vesztetted el önmagad - ezen mind ketten elkezdtüno nevetni majd még egy darabig beszélgettünk majd szép lassan elkezdtem fáradni.
-Én szerintem megyek fürödni. Na meg még haza kell ugornom a cuccaimért - álltam fel a fiú egyik karosszékéből majd elindultam az ajtó felé.

-Jó ,de ha végeztél gyere vissza - hallottam majd megtorpantam és visszafordultam.

-Minek?? - értetlenkedtem.

-Csak még beszélgetni nagyon úgy se tudsz mit csinálni - lenne más amit tudnék csinálni például aludni ,de mindegy.

-Jó - ráztam meg a fejem és átléptem a küszöböt.

Gyorsan hazahopponáltam és egy két pálca suhintással összeraktam a dolgaim és már mentem is vissza. A vendégszobába ahol most lakni fogok egy pár napig ott megláttam egy ajtót amit gyorsan fel is fedeztem. Jól gondoltam mi fog mögötte várni. Mi más mint egy fürdőszoba. Gyorsan előkerestem a pizsamám és megengedtem magamnak egy jó meleg fürdőt. Elernyedtek az izmaim ahogy lubickoltam a vízbe. Végiggondoltam az elmúlt napok eseményeit majd kikászálódtam a kádból és felvettem a pizsamám és átbaktattam álmosan a másik szobába. Megálltam az ajtó előtt és bekopogtam ,mert nem tudom mit csinál.

-Pillanat - szólt ki nekem. Még jó ,hogy ennyire előrelátó voltam. Néhány másodperc múlva már nyitva is állt előttem az ajtó. Beléptem rajta ,de a srác sehol se volt. Visszaültem abba a fotelba ahonnan nem rég ültem.
-Bocsi csak fürödtem - állt előttem Draco félig meztelenül a haját törölgetve amiből csöpögött a víz. Felmértem a fiút majd újra elkezdtünk beszélgetni mindenféle dologról. Egyre csak fáradtam majd elaludtam. Reggel mikor felébredtem körbenéztem majd megláttam a mellettem fekvő fiút. Gondoltam átmegyek inkább a saját szobámba ezért megpróbáltam kiosonni. Már elhittem ,hogy sikerül feltünés nélkül leszálnom az ágyról.

-Jó reggelt! - köszönt.
-Hova-hova?? - tette fel a kérdést.

-Gondoltam visszamegyek a másik szobába - mondtam az igazat.
-Amúgy este ,hogy sikerült elaludnom?? - nyújtózkodtam majd két erős kar visszarántott az ágyra.

-Éppen arról beszéltünk ,hogy ki nyerhette meg a házkupát erre elaludtál a karosszékbe. Gondoltam ne maradj ott ,ezért felfektettelek magam mellé - közölte velem. 1 hét múlva szombat reggel felkeltem az ágyból majd gyorsan felöltöztem. Épp jókor vettem fel a pólóm ,mert abban a pillanatban berontott az ajtón Draco.

-Tudod milyen nap van ugye?? - nyelt egyett.

-Szombat. Mi ebben olyan különleges?? - kérdeztem egy ásítás közepette.

-Úgy ,hogy ma van amikor elhozzák Pottert - válaszolt flegmán. A fejemre csaptam ,mert leesett miért ilyen feldult.

-Nem lesz semmi, jó? - öleltem meg ,mert már nem bírtam elviselni amilyen állapotban van. Bár én is hasonló érzelmekkel álltam hozzá. Beletúrtam a hajába mire csak mérgesen nézett rám erre felnevettem. Elérkezett az este. Vártunk még egy kevés halálfalóra addig beszéltem Dracoval arrébb a többiektől.

-Fogadunk?? - kérdezte Draco.

-Mibe?? - kérdéssel válaszoltam rá.

-Abba ,hogy az utolsók között fogsz visszaérni - szemét rámszegezte kérlelés képen ,de tudta ,hogy belemegyek.

-Mii? Belemegyek! Úgy ismersz mint aki utolsóként szokott megjelenni valahol?? - idegesítettem fel magamat majd hevesen bólogatott.

-Ha nyersz segíteni fogok neked bármibe - nézett kihívóan. Jól megfontoltam majd újra kérdeztem.

-Jó. És mi lesz ha te nyersz?? - inkább ez érdekelt. Sejtelmesen mosolygott ami nem jó jel.

-Mellettem fogsz aludni - ledöbbentem a mondat hallatán. Tudja ,hogy nem vagyok olyan lány akit könnyen elcsábít ezért mindig harapok arra ha valaki befekszik mellém az ágyba anélkül ,hogy egy párt alkotnánk.

-Ha Parkinson lenne a helyembe úgy ujjongana ,hogy már rég megsüketültünk volna... - a szavamba vágott m

-Igen, de nem ő áll itt és vele nem fogadnék ilyenbe - megint lesokkoltam.

-Most csak engem szivatsz?? - szét tárta a karját és megszólalt.

-Kitudja?? - utánozott engem.

-Csak azért megyek bele ,mert tudom ,hogy én fogok nyerni - húztam ki magam.

-Biztos...? - még mielőtt kimondta volna gyorsan válaszoltam a kérdésére.

-Igen biztos vagyok benne - azzal megjelent Voldemort.

-Drága barátaim készen álltok?? - tette fel ezt a kérdést.

-Igen - válaszoltam gyorsan és egyszerűen míg a többiek harsogtak..

-Akkor indulás - mondta. Néhányan seprűn szálltak fel a többiek gomolygó fekete felhővé váltak köztük én is. Így indultunk el majd nem sokkal később már a helyszínen voltunk és vártuk őket. Hamarosan fel is tűntek a láthatáron...