Amíg a sötétség el nem jő. || Harry Potter fanfiction||FELFÜGGESZTVE||

~38~

-Úgy, hogy ha akarsz menj - artikuláltam neki, hogy megértése, de csak elnevettem magam.

-Ki vagy és mit csináltál Alice Well-lel?? - hökkent meg és még mindig nevettem.

-Magam vagyok - húztam ki magam.

-Lenne választásom?? - húzott gonosz mosolyt mire csak érdekfeszítés képen megvontam a vállam miközbe ránéztem. Majd eluntam magam és inkább visszafeküdtem az ágyba. Becsuktam a szemem és próbáltam aludni mikor éreztem, hogy az ágy besüpped. Kíváncsiságból meglestem, hogy ez mi a merlin volt. Nagy meglepetésemre ott feküdt mellettem a fiú.

-Khm - köhécselő hangot adtam ki.

-Igen? - fordult oldalra vagyis felém kaján vigyorával.

-Mindegy - forgattam meg a szemeim.

-Nem zavar a közelségem?? - játszadozott velem, mint a többi lánnyal.

-Már megszoktam és amúgy is nem vagyok olyan állapotban, hogy bárkivel elkezdjek vitatkozni - mondtam végig a fiúra nézve, aki mellettem feküdt. Lassan közelebb és közelebb csúszott végül csak egy leheletnyi távolságra volt tőlem.
-Azért így még is túl közel vagy - toltam egy kicsit hátrébb a srácot. Beszélgettünk még majd a szőke hajtincseit kisöpörtem a szeme elől.

-Ennyire érdekel a szemem?? - kérdezte vigyorogva.

-Szép szemed van - mondtam ki a véleményem.

-Ilyen dicsérést még sose kaptam. Csak olyat, hogy milyen helyes vagyok - duzzogott egy kicsit, de mégis fényezte magát.

-Azt nem mondtam, hogy nem vagy az - húztam az agyát.

-Szóval annak tartasz? - csillant fel a szeme valamitől.

-Igen - mondtam ki egyszerűen. Meglepetten nézett, majd még egy kicsit beszéltünk és a fiút elnyomta az álom. Egy darabig néztem, hogy milyen aranyosan alszik, majd én is az álom tengerre tévedtem. Megint azt álmodtam ,de mostmár tudom, hogy a négy ház közül Mardekár utódja vagyok. Reggel csak arra ébredek, hogy valaki a hajamat piszkálja és olykor a hideg kezével a bőrömhöz ér. Óvatosan kinyitom a pilláim és a Mardekár hercegével találom magam.

-Jó reggelt! - köszöntem nekik és kinyújtóztattam elgémberedett végtagjaimat.

-Neked is - bámult rám mint, aki először szólít meg.

-Mi az?? - kérdeztem.

-Semmi - ocsúdott fel. Kikeltem a kényelmes ágyból és kifésültem a hajamból a gubancokat. A kis asztalról felkaptam egy gumit és a hajamat copfba kezdtem el kötni mikor a fiú akivel kivételesen együtt aludtam, mert nem voltam jól. Mögém lopózott és kikapta a gumit a kezemből.

-Hé! - szóltam rá még mindig a hajam tartva.

-Nem kell ez neked - dobta le az ágyra.

-Miért?? - vontam fel a szemöldököm toporzékolva.

-Mert anélkül szebb vagy - rebegtettem a szempilláim, mire csak elfordult. Mi ütött belé??

-Draco jól vagy?? Miért vagy ennyire furcsa?? - tettem a vállára a kezem.

-Semmi - vakarta meg a tarkóját ebből rajöttem, hogy érdemesebb hanyagolni a témát. Eltelt a maradék idő ebből a tanévből és a vonathoz készülődök mikor beront a bátyám.

-Szia Carlos! - próbáltam bezárni a dobozt.

-Szia hugi búcsúzni jöttem - titkoltam a boldogságomat, de azért egy icike picikét hiányozni fog.

-Gondoltam

-Ugye tudod, hogy jövőre se jövök. Majd csak az utolsó évedbe - kacsintott.

-Köszi - vigyorodtam el.

-Legyél jó Alic - ölelt meg azzal olyan gyorsan távozott, mint ahogy megjelent most és ebben az évbe is. A fiúk szobája előtt várakoztam ,hogy tőlük is elköszönjek, mert mint év elején ugyan úgy az út során Harry-ékkel tartok.

-Csakhogy összepakoltatok - ráztam meg a fejem.
-Búcsúzni jöttem - szóltam mielőtt ők.

-Szóval megint a Weasley patkányékkal tartasz - duruzsolta magának.

-Tessék?? - húztam egy halvány mosolyt és összefontam a kezem.

-Semmi - fütyörészett egy kicsit, majd az én vezetésemmel hahotázásba kezdtünk ami nem sokáig tartott.

-Mr.Malfoy, Mr.Crack, Mr.Zabini, Mr.Monstro és Ms.Well azonnali hatállyal menjenek le az expresszhez! - kiáltozott velünk a házvezetőnk.

A nagyobb incidens elkerülése érdekében hamar lementünk, majd végig öleltem mindegyik Mardekáros barátom és csatlakoztam ahhoz a csapathoz, akivel jöttem csak annyi különbséggel, hogy most az ikrek is ott tartózkodtak. Egyik oldalamon Luna a másikon, pedig Fred ült. Szép lassan kigurult a gőzös az iskolától és haladt vissza Angliába.

-Hosszú volt ez az év - sóhajtva jelentettem ki.

-Igen és rengeteg minden történt - egyezett bele Neville.

-Jó és rossz - szomorodott el Harry.

-Igen és új embereket ismertünk meg - kacsintott rám George, amit nem tudtam hová tenni.

-Kikre gondolsz?? - kérdezte Luna nyugodtan. Ő szinte mindig az.

-Néhány más iskolással és Alic bátyjával - forgattam meg a szemeim.

-Tényleg nem is mondtad azelőtt, hogy van bátyád - mondta Hermione majd áttértünk egyre kínosabb témára.

-És  hogy Griffendéles volt - csodálkozott az egyik iker.

-Ezért nem számított annyira család tagnak - jelnettem ki unottan.

-De az apád is az volt nem?? - értetlenkedett Fred.

-De csak ő jóvá tette - kaptam a szám elé a kezem, mert ezt nem kellett volna kimondani.

-Mivel?? - nézett Harry.

-Valami. Semmi. Hagyjuk. Kimegyek levegőzni - szaladtam ki amilyen gyorsan csak tudtam.

Végig barangoltam a szelvényeken, majd nagyjából az út felénél hajlandó voltam visszamenni a Griffendélesekhez és 1 hollóhátashoz. Leültem oda ahonnan kiviharoztam és a maradék úton nem tértünk vissza ahhoz a témához, amin kiborultam. Ugyan úgy folytattuk a beszélgetést mint mielőtt eltűntem, de azt viszont remélem, hogy a családommal kapcsolatos kérdéseket nem kell megválaszolnom még egyelőre. A vonatútnak vége volt, majd lepattantam a sínes járműről és a poggyászomért mentem. Megragadtam, amilyen erősen csak tudtam, majd egészen hazáig hopponáltam.

-Otthon édes otthon - mondtam magamnak egész halkan. A nyári szünet eleje....