Amíg a sötétség el nem jő. || Harry Potter fanfiction||FELFÜGGESZTVE||

~64~

A konyhába mentünk és elkezdtünk csinálni egy egyszerű főételt. Amikor kész lett gondoltunk egyet és neki álltunk valami édesség elkészítéséhez. Nem tudtuk mit csinálunk csak kotyvasztottunk. Draco épp kavart a tésztát mikor rámjött a megviccelhetnék és a két kezemmel belemarkoltam a lisztbe. Mögéosontam és telibe az arcába nyomtam a kezem. Felémfordult a lisztes arcával mire nevetni kezdtem. Kinyitotta a szemét majd később ráeszméltem ,hogy nála is van valami ,,fegyver." Végül nem tudtam kikerülni a csapását és a hajam tiszta tészta lett. Ezzel el is kezdődött egy kisebb ,,háború." Még egy darabig folytattuk aztán megjelent a lépcsőnél Emília.

-Ti meg mit csináltok?? - nevetett egyet mire egyszerre megszólaltunk mind a ketten.

-Ő kezdte! - mutatott mind a kettőnk a másikra mint két óvodás. Carlos barátnője felnevetett majd mikor kinevette magát elkezdett magyarázni.

-Alic tudom milyen vagy úgy ,hogy nem tudod Dracora kenni - megint elkezdett nevetni ,de mostmár a fiú is bekapcsolódott a lány mellé.

Duzzogtam ,de nem bírtam sokáig és én is elröhögtem magam. A hahotázásra a bátyám is lejött ,de nem értett semmit csak tátva maradt a szája a konyha láttán.

-Majd elmesélem - mondta Cloterload. A testvérem csak bólintott azzal felsietett ezek után pedig a lány felénk fordult.

-Takarítsatok fel aztán szóljatok és megnézzük a fősztötöket - mondta ezt utasító hangnemben majd ő is fel ment az emeletre.

Egymásra néztünk a fiúval majd elindultam a konyha felé. Mire odaértem volna már minden a helyén volt. Azt hittem ,hogy csak képzelődöm ,de mikor megfordultam Draco kezében volt a pálcája.

-Ne felejtsd el ,hogy boszorkány vagy - kacsintott. Csak ,hogy előbb végezzünk én is követtem a példáját annyi különbséggel ,hogy én a megterítéshez használtam.

-Gyertek! - kiabáltam fel hozzájuk.
-Erre kíváncsi leszek - súgtam Draconak. Lebattyogtak a lépcsőn majd az asztalhoz mentek és szedtek maguknak. Mi is így tettünk. Ahogy végeztünk feltettem a kérdést a két legidősebbnek.

-Hogy ízlett?? - rejtettem el egy sunyi mosolyt.

-Jó - akarta gyorsan lerendezni Emi ,de nem jött össze.

-Jobb mint a tiéd?? - faggattam tovább mire már a fiúk érezték ,hogy túlléptem egy határt ,de nem igazán érdekelt csak az igazság.

-Igen - ezt már nagyon halkan mondta mintha elszégyelné magát. Ekkor kopogás hallatszott és mindenki elnémult. Carlos bólintott felém egyett és a nagy hatókörű látásomat(?) aktíválva megnéztem ki van kint. Mikor megláttam ki van az ajtó előtt szinte el is ájultam.

-,,Tűnjetek el Emíliával"-utasítottam őket miközbe rájuk néztem. Szegény fiú kétségbeesetten ült a széken. Megint egy kopogás hallatszott.
-Megyek! - kiáltottam. Elhessegettem őket a házból amit nem értett Draco. Ez az arckifejezésén és a remegésén is kimutatkozott. A pálcámmal a maradék két tányért eltüntettem és az ajtó felé mentem. Még mielőtt lenyomtam volna a kilincset a fiú felé biccentettem ,hogy nyugodjon meg és nyeltem egyett. Erőt vettem magamon és kitártam az ajtót.
-Nagyúr! - kicsit meghajoltam aztán értetlen fejet vágtam mintha nem tudtam volna előtte ,hogy ő az. Szemem sarkából Draco félelemmel teli szempárjai szekeződtek rám. Majd mintha az én agyammal gondolkodott volna ő is megjárta azt a kört amit én. Voldemort mit sem törődött a köszöntésnek beljebb tolakodott mintha valamit keresne.
-Miben segíthetünk Nagyúr?? - illedelmeskedtem.

-Csak felkeresem a hálálfalóim ,hogy milyen állapotba vannak meg ,hogy tudatosítsam velük az újabb ülést - mondta amit nem teljesen értettem.

-Elnézést nagyúr ,de hogy érti hogy újabb ülés?? - közbe akinek nem ejtjük ki a nevet az fel alá sántikált a házban.

-Nem egyértelmű??? - mordult rám idegesen és én lesütöttem a szemeim.

-Elnézést nagyuram

-Mivel te vagy a legfiatalabb tagja a hadseregnek ezért eltekintek - tetette magát elnéző varázslónak.

-Köszönöm nagyúr - kezdem unni a nagyuramozást ,de ha nem akarok emiatt meghalni mint egy másik halálfaló akkor jobb ha követem ezt a ,,protokollt."

-Az ülés három nap múlva a Malfoy kúriába - azzal nyoma veszett a sötétség urának. Gyorsan becsaptam az ajtót és a fiú barátom felé fordultam

-Jól vagy?? - állt még mindig lefagyva.

-Ezt inkább nekem kéne kérdeznem tőled - elmosolyodtam a mondat hallatán. Nagyjából egy órával később feltűnt a házba a bátyám és a barátnője.

-Jól vagytok gyerekek?? - tette fel a kérdést Emília mire csak bólintottunk.

-Ezek után már nem érzem úgy ,hogy teljesen biztonságba vagytok a közelünkben ezért úgy döntöttünk ,hogy két nap múlva elmegyünk innen ,de itt leszünk ha bármi baj van - tette hozzá Carlos mire csak megöleltem. Mivel este volt ezért már nem sok minden történt ezután. Már az ágyamban feküdtem és olvastam mikor kopogott valaki a szoba ajtómon.

-Gyere! - kiabáltam ki és belépett Cloterload. Becsukta maga mögött a fa tárgyat és leült az ágyam szélére.

-Lehet egy kérdésem?? - nézett rám szinte boci szemekkel a lány amit nem tudtam hova tegyek.

-Persze még több is lehet - leraktam a vaskos könyvet a kis éjjeli szekrényemre és néztem Emit. Remélem nem olyan kérdést tesz föl amit sejtek.

-Na szóval.....