Amíg a sötétség el nem jő. || Harry Potter fanfiction||FELFÜGGESZTVE||

~61~

Összenéztünk majd kifutottam megnézni mi volt az. Hogy miért pont én?? Azért mert a testvéreméknek nem szabadna itt lenniük, Draco-t pedig úgy mondva ,,elbújtatom." Kinyitottam az ajtót és egy bagoly volt ott egy bőröndel. Egy levél volt rajta azon pedig egy név állt: Draco Malfoy.

-Draco! - kiabáltam neki majd kitotyogott. Amíg elvan azzal a dologgal amit Narcissa küldött addig én visszamentem a két fiatalhoz.
-Maradtok?? - kérdeztem rá.

-Ha lehet akkor igen - ölelte át a barátnőjét Carlos.

-Rendben akkor a tiétek lesz apáék szobája Draco pedig a te szobád - nem tudták miről van szó ezért valószínűleg rosszra gondoltak.
-Ne értsétek félre. Megigértem Narcissa-nak ,hogy 2 hónapig maradhat Draco.... - mondtam egyre halkabban ,de sajnos ők értették.

-Igaza van - lépett ki az előszobábából a fiú és odaadta nekik a levelet amit elkezdtek olvasni.

-Addig felviszem a bőröndöd - mondtam a mardekáros társamnak és indultam a cuccáért ,se megelőzött.

-Nem hagyom ,hogy te vidd - húzott a Malfoy-os mosolyt az arcára. Próbáltam a megsértődöttet játszani ,de nem nagyon ment.
-Nem megy ez neked - mondta halkan mire beletörődtem és elindultam az emeletre.

-Gyere! - szóltam neki és elkezdett követni. Felértünk majd előrementem megmutatni a szobát. Ahogy letette a cuccát drágalátos bátyám kiáltott fel nekünk.

-Gyertek! - szólt majd gyorsan lesiettem mert azt hittem baj történt.

-Mi az?? - érkeztem meg majd utánam Draco is.

-Találtam családi fotókat - gonosz mosolyra húzta az ajkát és leült a feketés vöröses hajú barátnője mellé és minket is oda invitált.

-Hogy micsodákat?? - kerekedett ki a szemem mert a kiskori képeim nem szeretem újra nézegetni.

-Jól hallottad - vágott ugyan olyan fejet.

-És honnan jutott eszedbe?? - folytattam tovább a kérdéseim mire vállát vont ,de azért a fejembe megszólalt a hangja.
-,,Meg kell mutatni a jövőbeli családtagunknak ,hogy milyenek is voltunk kicsiként "-azt hittem rosszul hallok... Már megint ezzel nyaggat....

-,,Carloooooooos!!!" - üvöltöttem olyan hangosan a fejében amennyire csak tudtam. A füléhez kapta a kezét ami azt jelenti ,hogy hatékony voltam. Vettem egy mély levegőt és lekuporodtam az utolsó létező helyre ami a mardekár hercege mellett volt. Gonoszan mosolygott a bátyám majd feláldozta a kis albumot. Rögtön az első oldalon én voltam az eltörött kezemmel amit edzésen szereztem. Fújtattam egyett mire mindenki felnevetett.
-Ez nem vicces - duzzogtam most igazából.

-De igen. Béna voltál ,hogy nem tudtad megcsinálni az arábelt - már csak ő nevetett. Tovább néztük és szinte csak az én képeim voltak benne ,de abból is a leggázabbak. Ahogy néztük a fotókat eszembe jutott valami. Gyorsan lerohantam a pincébe és felhoztam a tesóm elsős naplóját.

-Az mi?? - kérdezte tőlem a bátyám.

-A te régi naplód - nyújtottam ki a nyelvem mire megfagyott a vér az ereibe.

-Nem mered... - fenyegetőzött.

-De de - azzal fellapoztam és olvasni kezdtem a legszaftosabb témát.
-Február 13. Teljesen belevagyok zúgva Emília Cloterload-ba ,de ő fel se figyel rám. A griffendél szégyene vagyok ,hogy félek egy lánytól - kezdett el közeledni felém a bátyám ,de én tovább olvasva mindig elkerültem.
-Féltékennyé kell tennem valakivel. Az ilyen alkalmakra tökéletes Sofia Dobstar aki belém van esve. Ezzel talán sikerül elnyernem Emi szívét - kergetőztünk a lakásba aminek egy varázslat vetett véget  ,mert kirepült a kezemből a vaskos könyvszerűség.

-Ennyit erről - tüntette el az emlékét.

-Ünneprontó - mormogtam az orrom alatt mire csak a két személy aki nem tartozott a családhoz halvány mosolyt húzott a szájára.

-Csináltam egy kis vacsorát - nem gondoltam volna ,hogy olyan sokáig elszórakoztunk Carlos-al ,hogy a barátnője annyi idő alatt elkészíti a kaját. Leültünk enni szép csendbe mint a jó gyerekek majd Em törte meg a csendet.

-És milyen a griffendél?? - kérdezte tőlünk mire nem értettünk semmit ezért a bátyám vette kézbe a dolgokat.

-Öhm... Hát ők igazából mardekárosak - magyarázott ki minket ebből a helyzetből mire Cloterload elszégyelte magát és meg se szólalt. Evés után elmentem zuhanyozni majd bebújtam a pizsamámba és mentem aludni. Hajnali 1 órakor felébredtem és arra eszméletét ,hogy nem tudok aludni ezért kell valami elfoglaltságot találni magamnak. A szobám tele van varázskönyvekkel ezért lekaptam a varázsltárgyakról szólót és kinyitottam egy random oldalon. Az a lap rész a bodza pálcáról szólt amit egy kicsit furcsáltam ,de elkezdtem olvasni. Nem figyeltem mi történik körülöttem csak egy hangra lettem figyelmes.

-Nem tudsz aludni?? - tettem le a lábamra a könyvet és Draco-t pillantottam meg.

-Nem igazán - mondtam egy végig vizslattam a fiút aki csak egy boxerbe állt az ajtóba. A nyakába észrevettem egy nagyon ismerős ékszert.
-Megtartottad a nyakláncot amit adtam elsőbe?? - tettem fel a kérdést neki nagy mosolyogva ,mert örülök neki ,hogy azért tetszik neki vagy legalábbis hasznát veszi. Idegesen a hajába túrt és úgy próbálta a tudtomra adni ,hogy igen. Egy darabig még beszélgettünk majd a fiú befeküdt mellém az ágyba. Éreztem ,hogy valami kínos dolgot akar kérdezni ezért becsuktam a szemem mintha aludnék.

-Tudom ,hogy nem alszol - kénytelen voltam kinyitni a szemem. A tekintetem pont szembe volt a fiúéval ezért ha akartam se tudtam volna hazudni valamiért.
-Kérdezhetek valamit?? - tette fel a kérdést végig a szemembe nézve. Bólintottam egyett és nem tudtam levenni a tekintetetem a szeméről.