My babes - Babáim (Hu)

Six

*Krisz szemszöge*

Már kezdődött a film, amikor ránéztem Rozira. Nem tűnt jókedvűnek, sőt kifejezetten mintha szorongana.

-Minden oké? - tettem óvatosan térdére a kezem. Érintésemre összerezzent, így gyorsan visszahúztam a kezem.

-Persze, minden rendben - rázta meg aprót a fejét, mint aki ki szeretné tisztítani a gondolatait, majd rám mosolygott. Ez a mosoly őszintének tűnt, így nem zargattam tovább. Mikor vége lett a filmnek, elindultunk vissza a kávézó felé. Feltett szándékom volt, hogy haza kísérem, bá erről még az ő véleményét is meg kell kérdeznem.

-Hazakísérhetlek?

-Persze, miért ne - Azt hiszem meglepődött kérdésemen. Nem tudtam eldönteni, hogy azért lepődött meg, mert nem számított rá, hogy haza kísérem (ami azt jelenti, hogy az eddigi fiúi elég bunkók lehettek ha még haza sem kísérték a randi után), vagy azért, mert most úgy gondolja, hogy én arra pályázok, hogy felvigyen a lakására. Önző dolog, de reméltem, hogy az első áll közelebb az igazsághoz, hiszen az a lehetőség engem határozottan jó színben tűntet fel. Mert ha az eddigi fiúi parasztok voltak az nekem nem rossz, mert attól csak minden apró gesztusomat értékelni fogja. Természetesen ezt nem várom el tőle, de mindenkinek jól esik, ha értékelik. Nagyon remélem, hogy kijelentésemből nem arra következtetett, hogy én rögtön az első randin a lakásán szeretnék kikötni. Nem vagyok szent, nekem is voltak egy éjszakás kalandjai - beismerem, nem is kevés -, de azért ilyen paraszt sem vagyok, hogy csak azért hívjam el randira, hogy az ágyába bújjak. Ennél jobban érdekel ez a lány, nem csak egyetlen éjszakára akarom.

-Hogy tetszett a film? - rántott ki Rozi hangja bambulásomból. Fel sem tűnt, hogy ennyire elgondolkoztam. Nagyon reméltem, hogy nem volt számára túl kínos a csönd ahogy sétáltunk.

-Nagyon tetszett, nem csalódtam benne a többi Ocean's filmhez képest sem. Neked?

-Nagyon jó lett. Imádtam, hogy a végén tettek bele még egy csavart - gyönyörű volt, ahogy csillogó szemmel kezdte mesélni véleményét a filmről.

-Hát… én itt lakom - mutatott fel egy épületre Rozi körül-belül negyed óra sétálás után.

-Szép környék. Egyébként az én albérletem is itt van nem messze, pár utcányira. Akkor… Jó éjszakát!

-Neked is - mosolyogva intett egyet, aztán megfordult és kulcsát előkeresve belépett az épületbe. Nem bántam, hogy úgymond nem történt köztünk semmi az első randin. Nem akartam rögtön lerohanni. Valamiért azt érzem, lassabban kell haladnom vele mint az eddigi kapcsolataimban.

× × ×

Reggel szinte már nyitásra a kávézóban voltam. Még magamnak is azt hazudtam, hogy csupán azért mentem be ilyen korán, mert úgysem volt jobb dolgom. De az igazság az, hogy nagyon kíváncsi voltam rá, hogy hogy tetszett Rozinak a tegnapi randi.

-Jó reggelt! - köszöntem a lánynak, aki épp a süteményeket rendezgette az üveg mögött.

-Á, jó reggelt Krisz! Kakaós csiga vagy meggyes torta? - kérdezte rögtön mosolyogva, amit határozottan jó jelnek vettem.

-Kakaóscsiga. Hogy vagy? - tettem fel a számomra legfontosabb kérdést.

-Köszönöm jól. Ma reggel nagyon kipihenten ébredtem. Te?

-Jól, én is nagyon jól aludtam, bár az alvással nem szoktak problémáim lenni. Nagyon szeretek aludni. Te nem vagy jó alvó?

-De, csak mióta… na mindegy, hagyjuk, nem fontos - hirtelen nagyon zavarba jött, így nem akartam feszegetni a témát.