My babes - Babáim (Hu)

Thirteen

-Azt hiszem, ezt a filmet felteszem a "kedvenc filmjeim" listára - jelentettem ki a film végén, ahogy felkapcsolták a moziterem világítását. 

-Tényleg jó film volt. Hazafelé beugorjunk enni valamit? Tudok a közelben egy hamburgerezőt. Házi hamburgerjük van és nagyon finom. 

-Okés, beugorhatunk - válaszoltam, miközben összeszedtük magunk után a szemetet és a tömeg után lassan mi is kisétáltunk a teremből. 

 A parkolóban megkerestük az autót (természetesen egyikünk sem emlékezett, hogy pontosan hova parkoltunk) és miután Krisz szokásához híven kinyitotta nekem az anyósülés felőli ajtót, beültünk és elindultunk az említett hamburgerező felé. 

-Gyakran jársz gyors kajáldába? - kérdeztem igyekezve, hogy a hangom ne legyen se lenéző, se bunkó, egyszerűen csak érdeklődő. 

-Mióta Pesten élek előfordul… Na jó, bevallom, a srácokkal tényleg gyakran járunk, főleg hétköznap. De ha van időnk néha összedobunk valamit. 

-Szoktatok főzni a fiúkkal? - lepődtem meg. 

-Ez miért olyan meglepő? - kérdezte Krisz játékos felháborodással. Már épp mentegetőzni kezdtem volna, hogy nem akartam megsérteni (de azért valljuk be, 3 egyetemista korú srácból nem nézi ki az ember, hogy főznek magukra és nem csak gyors kajáldába járnak), de Krisz folytatta - Barnival igen is gyakran sütünk-főzünk ha van időnk. Az tény, hogy Levit inkább a konyha közelébe sem engedjük, mert még a végén felrobbantaná, de mi szeretünk kaját készíteni magunknak. És ez nem csak abból áll, hogy betesszük a pizzát a fagyasztó ól a sütőbe. Egyébként is, kikérem magamnak, a híres séfek többsége pasi. 

-Oké, oké, bocsi, értem - állítottam le Kriszt nevetve. Úgy éreztem, kezdi kicsit túlságosan belelovalni magát a témába, ezért inkább megpróbáltam kicsit másfelé terelni a beszélgetést - És mit szoktatok főzni? Van valami specialitásotok? 

-Szinte bármit megfőzök, amihez meg tudom venni az alapanyagot és találok receptet. Kivéve a sütemények vagy torták, az Barni reszortja. Az egyetlen sütemény, amit én szoktam sütni, annyiból áll, hogy sütök egy piskóta tésztát és a tetejét olyan lekvárral kenem le, amihez épp kedvem van, esetleg olvasztok rá csokit. Tudod, én érzésből főzök. Nálam a fűszerezés úgy működik, hogy megkóstolom és eldöntöm, hogy kell e még bele valami és ha igen, akkor miből mennyi. A méricskélés nem nekem való, azt meghagyom Barninak. És te? Főzöl magadnak, vagy vendéglőben jársz? Azt valahogy nem nézem ki belőled, hogy gyakran jársz gyors kajáldába. Vagy ha mégis, tuti jársz edzeni. Olyan mázlista nem lehetsz, hogy szimplán attól legyen ilyen bomba alakod, hogy jó az anyagcseréd.

-Talált, nem járok gyakran gyorsétterembe. Általában otthon főzök. Az edzés pedig… nem szeretek különösebben, de a csajokkal néha eljárunk. Egyedül tuti nem mennék el, de így tudjuk motiválni egymást. Meg ugye egyedül bénázni ciki, de ha hárman vagyunk, úgy nem számít, ha hülyének néznek - válaszom közben inkább az ablakon bámultam ki, nehogy észrevegye, mennyire zavarba jöttem iménti bókjától. 

-Ez ismerős - nevette el magát - Régen én is csak a fiúkkal jártam edzeni. Aztán fokozatosan megismertük egymást a srácokkal, akik gyakran járnak az edzőterembe, így még ha egyedül is megyek szinte mindig van valaki a teremben, akit ismerek. Akkor nem is sportolsz semmit? 

-A sport nem az én világom - ráztam meg a fejem nemlegesen - Én inkább nézni szeretem. 

-Tévében vagy élőben? 

-Élőben jobb szeretem, de szoktam tévében is. 

-És milyen sportokat nézel? Van kedvenced?