A bujdosó (Loki ff.)✔️ ~2018~

37.

Tessa

       Lokinak és Heimdallnak igaza volt. De mindez nem sikerült volna, ha Thor nem beszél Mollyval. Valahogy meg kell hálálnom neki.
       Sokáig voltunk egymás karjaiban Mollyval. Mindketten sírtunk. Kis idő elteltével Lokira néztem, aki egész idő alatt csak hallgatott minket, és egyszer sem szólt bele a dolgokokba, csak amikor el kellett indítani a lavinát. Utálom, amikor igaza van valamiben. Tényleg tudtam, mit kellett mondanom, és végül mindent sikerült megoldanunk.
        - Szeretem mindannyiótokat. Csak dühömben mondtam, hogy utállak titeket. De ez nem igaz- bújt hozzám Molly még jobban, mire eltoltam magamtól, és felvettem az ölembe, hogy szemünk egymagasságba kerüljön.
        - Tudom, kicsim, nem is gondoltam arra, hogy utálsz minket- hazudtam, ugyanis néhány órája szentül meg voltam győződve arról, hogy kedves kislányom a pokolba kíván engem, és mindenki mást is, aki hazudott neki.
        - Ha Thor nem jött volna utánam, megszöktem volna- vallotta be őszintén.
         - Jaj te kis bolond- öleltem magamhoz szorosan- Ilyen többet elő ne forduljon, értetted?
        - Igen, értettem- törölte le a könnyeit nevetve.
        - Na jól van kicsim, alvás- néztem az órára, ami már elég későt mutatott- Jó éjszakát, nehogy megcsípjen az éji bogár.
        - Olvasol nekem esti mesét?
        - Ha jól emlékszem, lógok neked még egy asgardi mesével- szólalt meg hietelen Loki, mire mindketten irányába néztünk.
        - Tényleg- bólintott Molly, majd kiszállva az ölemből, az istenség felé vette az irányt, és karjánál fogva húzta maga után a szobájába- Valami szép mese legyen- hallottam még, mielőtt bezárult volna a szobaajtó.
        Egyedül maradtam a konyhában, bár nem sokáig kellett így ücsörögnöm, mert néhány perc után az én drága véreben jött be kintről.
       - Szevasz, nagyfiú- hajoltam oda hozzá, hogy megvakargathassam a fülét- Jók voltunk? Kérsz egy kis husit? - vettem ki a tányéromból egy falatka húsdarabot, mire Loki farkcsóválva levágta fenekét a járólapra, és boldogan várta a jutalomfalatot. Nem várattam sokáig, megdicsértem, és a szájába adtam az ételt. Így ettünk együtt, amikor körülbelül fél óra múlva az istenség is lejött közénk.
        - Szia, Loki- simogatta meg a fejét a kutyámnak, s már nyúlt is volna a pörköltbe, amikor rászóltam.
         - Ne adj neki többet, mert el fog hízni. Az előbb eszegettünk közösen.
        - Tudtál enni?
        - Igen- feleltem- A gombóc a gyomromból teljesen eltűnt, és olyan éhség tört rám, hogy amíg te fent voltál, én folyamatosan ettem.
        - Nem lehet, hogy te fogsz elhízni a kutya helyett? - vigyorgott, mire grimaszt vágtam.
        - Nem.
        - Szerintem én elmegyek, gyorsan letusolok, aztán menjél te is, rendben? Hosszú volt a mai nap- mosolygott rám Loki kedvesen.
        - Okés, menj csak. Addig én még elintézek néhány dolgot.
        - Mint például? - vonta fel a szemöldökét értetlenül, mire én a konyha irányába mutattam.
        - Például elmosom a tányért, amiből evett, ha már Őfőméltósága nem teszi-  mutattam az előtte levő tányérra.
        - Rendben van, kisasszony- bólintott- Jó munkát kívánok kegyednek. Utána várom a hálótermében- jelentette ki, azzal felállt, és elment, de amikor a lépcsőhöz ért, mindkettőnkből kitört a nevetés.
         - Jaj, te bolond isten, te- mondtam magamnak, miközben felálltam, és a mosogatóhoz léptem az edényekkel. Gyorsan elmosogattam, majd a kocsikulcsot lekapva a tartóról, kiálltam a terepjáróval a garázsból.
        Ha már Loki ekkora meglepetést okozott nekem, az a minimum, hogy viszonozzam.
        Menetirányba álltam a kocsival, mikor a szélvédőn keresztül megláttam egy hullócsillagot.
      Ó, drága augusztus 12. - gondoltam, majd felmentem a szobámba, hogy összekészüljek a fürdéshez.

Loki

        Zuhanyzás közben mintha autómotor hangját hallottam volna, és ajtócsapódást, de a következő pillanatban el is halkult.
         Örültem annak, hogy Tessa kibékült a lányával, és fény derült az igazságra.
        Miközben lemostam magam, már Tessa tanulási és edzéstervét állítottam össze a fejemben. Olyan sok képessége volt, hogy nem tudtam eldönteni, melyik már ismerttel kellene kezdeni.
        Az alakváltás túl hirtelen lenne. Még nincs tisztában az ereje korlátaival. Az álmodás lenne a célszerű, de ott sem szabad túl fáradtnak lennie. Amíg kómában volt, nem volt nehéz dolga. A gyógyítás viszonylag egyszerű, és könnyen elsajátítható. Talán az lenne kezdetnek a legjobb.
         Mikor kiléptem a zuhany alól, már összeállt a fejemben a teljes edzésterv. Először Asgardba megyünk a könyvtárba, hogy megismerje a saját fajtájának történetét, majd teszünk egy utat Alfheimbe, hogy megismerhesse őket, a szokásaikat, és tőlük is tanulhasson. Thorral és a többi bohóccal megtanítjuk neki a fegyveres harcművészetet, mágiával ötvözve. És fokozatosan minden mást, az egyre nehezebbeket. Minél több önbizalma és magabiztossága lesz, annál több mindent lesz képes elsajátítani, és alkalmazni egyszerre.
        Ezekkel a gondolatokkal léptem be Tessa szobájába, amikor is az ő gitárjátéka hozott vissza a valóságba. Valami pörgős, vidám dallamot játszott, arca mosolygott, közben dudorászott. Igazán elbűvölő volt így.