Rosszkor

0.5

2020.07.10. péntek

Olívia:

Megérkezett Anna és Bálint vonata, mi pedig hárman megindultunk a peron felé. A leszálló emberek között kerestük a gerlepárt.

-Oli.- ugrik a nyakamba legjobb barátnőm. Kicsit megingok, de sikerült megtartanom kettőnket.

-Szia Oli.- ölel meg Bálint is miután barátnője elengedett, hogy üdvözölje a többi fiút.

-Szia Bálint. Hogy vagy?

-Köszönöm jól vagyok. De te világjáró hogy vagy?- néz rám kérdőn.

-Jól, de nem kell így hívni hisz csak Amerikában voltam.- rántom meg a vállamat.

-Akartam is kérdezni, megismertél valami helyes srácot odakint?- jött oda közbe Anna és fél mosolyra húzta ajkait.

-Hááát...- szólal meg Márk, de mielőtt folytathatná oldalba vágom, ezzel jelezvén, hogy majd később beszélünk róla. -Nem volt senki, ugye Oli?

-Pontosan, ahogy Márk mondja, nem volt senki.- nézzek rá hálásan. Nem azért, mert nem mondanám el a többieknek. Csak nem itt mindenki előtt, mert drága barátosném itt helyben sikító görcsöt kapna és, ha lehet ezt most elkerülném, mégis csak a Keletiben vagyunk.

-Akkor indulhatunk a kocsi felé?- kérdezi meg Márk a többieket és mindenki csak bólint egyet.

Elindultunk a lakásunk felé Márk kocsijával és egész úton Anna beszámolóját hallgattuk a közös nyaralásáról barátjával. Bálint csak helyeselt barátnőjének, mi pedig csak figyeltünk arra, hogy mit mond. Miután megérkeztünk gyors rendeltünk pizzát és én beizzítottam a PS-t, hogy míg megjön a kaja, addig is csináljunk valamit. Megjött a kaja és mindent ott hagyva a fiúkkal megindultunk a konyhába, hogy végre elnyomjuk a korgó hasunkat.

-Na én elmeséltem már mindent nektek, de ti még ketten.- mutatott rám majd Márkra.- Még nem mondtatok semmit. Szóval csajszi mesélj nekem.

-Jaj nekem.- sóhajtottam egyet.- Nem volt semmi különleges.- erre csak egy szúrós tekintetet kaptam barátnőm irányából.- Jó oké.- feltartom az egyik kezemet megadásképen, a másikban lévő pizza szeletbe pedig beleharapok, ezzel is húzva az időt, hogy összeszedjem gondolataimat.- Szóval mikor megérkeztünk San Diegoba akkor körbe jártuk a várost, majd kezdetét vette az egész hetes munka. Közbe sikerült teljesen kimerülnöm.  A Comic Con-on nem történt semmi olyan, amit ne tudnátok elolvasni a GameStar oldalán.

-Önpromó.- kiáltja Viktor.

-Kuss. Na szóval. Amikor megérkeztünk Austinba aludtunk egy nagyot, majd másnap kimentünk a pályára, ahol én egy lelátón kezdtem el dolgozni, amíg Márk az interjúkon volt. Pénteken is ez volt csak én is ott voltam Márkkal az interjúkon. Szombaton megnéztük a szabadedzést és az időmérőt is. Aztán volt egy külön interjúnk a McLaren pilótáival az időmérő után. Vasárnap délelőtt én már dolgoztam, délután futam. Aztán repülő és itthon is voltunk. Asszem ennyi. Márk kihagytam valamit?- fordultam lakótársam felé.

-Igen. A két találkozót.

-Milyen két találkozót. Várj ne mondj semmit mégis találkoztál egy fiúval, úgy tudtam, hogy nem mondtál igazat a Keletiben.- néz rám egyszerre minden tudóan és mérgesen.

-De igazat mondtam. Na mindegy. Az egyik akkor történt amikor épp Greggel egyeztettem üzenetekben és véletlen bele mentem Max Verstappenbe. Nem volt semmi, kicsit beszélgetünk, hogy mivel foglalkozom, aztán én siettem, mert még volt munkám. A másik meg csütörtökön volt, amikor a lelátón írtam a maradék cikket. Valaki oda jött és azt hitte, hogy egy szaftos cikk miatt megfigyelem a boxutcát. Aztán bemutatkoztunk egymásnak és megittunk egy kávét, meg beszélgetünk alap dolgokról ennyi.- rántom meg a vállamat.

-És ki az az ember, akivel te csak kávézgattál, ha szabad kérdeznem?- a csak szónál idézőjeleket rakva mondja a mondatott enyhén felhúzott szemöldökökkel.

-Nem csak kávézgattak az interjú után még sétáltak együtt, egészen a hotelunkig.- vágja oda Márk még ezt a plusz információt Annának. Kösz Márk ezek után biztos a sikító görcs.

-Hogy mi? Még hogy nem volt senki, na persze. Ki volt az?- néz rám egyre érdeklődve.

-Lando Norris. -mondom egész halkan.

-MICSODA?- és itt tudtam, hogy görcsöt kapott.

-Na, ezért nem mondtam el, mert egyből sikító görcsöt kapsz, ha valakivel már többet beszélek.

-Nem is igaz.- vágja be a durcás arcát.

-De szívem ez így szokott lenni, de én így szeretlek.- próbálja Bálint párját megnyugtatni.

-Én is szeretlek.- nyom egy csókot barátja szájára.

-Na jó ezt ne itt csináljatok.- szólal meg végre Viktor is.

-Csak féltékeny vagy, mert neked nincs barátnőd.- ezt a kijelentést Viktor csak egy szem forgatással díjazta.

-Amúgy Márk lehet, hogy a Magyar Nagydíj többi napjára is el foglak kísérni, mert kellene pár kép majd.- mondja Viktor, mint egy téma terelés gyanánt.

-Én örülnék neki. Nyugodtan gyere csak.- mondta biztatásként Márk.- És Oli te jössz vagy csak a futamra?

-Szerintem csak a futamra megyek csak, mert tudod valakinek azon a szombaton randija lesz.- nézek rá szemere hányóan.

-Ne nézz rám így. Te mondtad, hogy bármi áron vállalod azt, hogy te is velem gyere.- csak megforgattam szemeimet.

Ezek után még sokat hülyéskedtünk és játszottunk. Majd Viktor haza ment. Márk pedig átcuccolt hozzám, mert, ha a gerlepár itt van akkor így szoktunk aludni. Engem sosem zavart, mert tényleg csak egy barát és sose lesz több számomra. Még mindenki összepakolt és elrendezte magát a fürdőben és aztán lefeküdtünk aludni.