Rosszkor

1.7

2025.02.17. hétfő

Olívia:

Lassan már vagy egy 10 perce, hogy csak fekszünk és nézzünk ki a fejünkből Landoval.  Mire egyszer csak megszólal a mellettem fekvő fiú.

-Amúgy meddig is maradsz Angliában? Mert arra gondoltam, hogy, ha már itt vagy akkor maradhatnál az autóbemutatóig. Persze csak, ha van kedved hozzá.- emelkedett fel és félig fekve félig ülve nézett rám.

-Amúgy is csak péntekre van jegyem vissza. És szívesen elmegyek.- néztem rá.

-Legalább akkor nem kell Flo kedvét elvennem azzal, hogy itt voltál és nem szóltam neki. Képes lenne megölni. Elképesztő, hogy ez alatt a pár év alatt jobban megszeretett téged, mint engem 23 év alatt.-  sóhajtott egyet megkönnyebbülve miközben visszafeküdt előző helyére.

-Ez van én szerethetőbb vagyok.- tártam szét a karjaimat még mindig fekve. Erre csak kinyújtotta a nyelvét. -Vigyáz, mert a végén még levágom.- csak megforgatta a szemét mosolyogva. -De akkor a családod is itt lesz, nem csak Flo, gondolom.

-Persze. Soha nem hagynák ki. Cisca elhozza a barátját is.- erre dühösen megforgatja a szemét és fúj egyet.

-Fel kell fognod, hogy ő már egy érett nő lett. Tudom ezt csinálják a fiútestvérek, hogy próbálják megvédeni a húgukat a fiúktól. De ne legyél vele ellenséges, próbálj felé nyitni, csak nem lehet ennyire borzalmas.- biztattam, hogy ne legyen ennyire negatív ezzel kapcsolatban.

-Igenis anyu.- mondta durcásan.

-Tudod ki az anya.- vágok hozzá egy párnát.

-Jó.- rakja fel a kezeit védekezően. -Inkább azt mond mit szeretnél csinálni ma?

-Először is enni. Másodszor is vezetni.- vágom rá egyszerre, mire Lando arcára felkúszik a döbbenet. - Nyugi csak a szimulátorban. És amúgy is nem vezetek annyira rosszul, csak itt minden máshogy van.- tetettem a durcást és összefontam a karjaimat a mellkasom előtt, még a fejemet is elfordítottam felőle.

-Na ne legyél durcás kisgyerek, mert nem áll jól neked.- erre én csak kinyújtom a nyelvemet, ő csak nevet rajtam.- De jó akkor csinálunk valami ebédet és utáni vezethetsz.- adja be a derekát.

-Ez az.- ujjongok.

Ezek után felkeltünk a kanapéról és neki álltunk főzni, ami abból állt, hogy én főztem, míg Lando szórakoztatott. Miután már kajáltunk elmentünk a gamer szobába és egészen addig ott voltunk amíg mindketten meg nem éheztünk. Vacsora közben elkezdtük nézni a Fekete Párducot, ami mindkettőnk egyik kedvence. Főleg azóta, hogy Chadwick Boseman meghalt. A film végeztével én elmentem aludni, mert a reggel érzet fáradtságom visszatért, de legalább a nap további részében nem voltam rosszul. Az ágyban forgolódva, de nagy nehezen sikerült elaludnom. Hiányzott mellölem valaki.

2025.02.18. kedd

Egész nap az ágyban voltam nem igazán éreztem magam a legjobban. Lando nem volt itt, ő ma egész végig a gyárban volt. Így legalább dugiban tudtam dolgozni. Az úgy se fáj neki, amiről nem tud. A nap folyamán mindenkivel beszéltem. A szüleimnek csak a kiadóval való munkámról beszéltem egyelőre. A többiek megpróbáltak jó kedvre deríteni. Anna mondta is, hogy, ha haza értem azonnal menjek hozzá át és tartunk egy bababarát búfelejtő csajos estét. Márk megkérdezte, hogy ne jöjjön-e el, de mondtam neki, hogy felesleges lenne, mert megvagyok, vagy is legalább már nem fáj annyira. A kiadóval is sikerült időpontot egyeztetnem, szóval holnap délután kettőre kell bemennem a kiadó székházába. Még nem tudom, hogyan juttok át Wokingból Londonba, mert én itt biztos nem vezettek és Lando is még dolgozni fog, de valahogy majd megoldom.

2025.02.19. szerda

Miután Lando elment dolgozni, olyan délelőtt 10 körül megszólalt a csengő és egy kicsit pánikba estem, hogy ki lehet az, mert Lando nem mondta, hogy vár bármit vagy bárkit is. De úgy döntöttem erőt veszek magamon és kinyitom bárki is legyen az. Amikor felálltam egy enyhe szédülés fogott el, ami olyan gyorsan tűnt el, mint amilyen gyorsan jött. Amikor kinyitottam az ajtó ledöbbentem. Flo állt velem szembe, aki azonnal a nyakamba ugrott.

-Szia Oli. Végre itt vagy. Úgy hiányoztál már, annyi mesélni valóm van neked.- pörgött be az idősebbik Norris lány.

-Szia Flo. Hát te? Mármint nem zavar csak meglepődtem.- szedtem össze magam.

-A nyomi bátyám barátai közül a kedvencemet fogom elkísérni Londonba.- látva értettlen arckifejezésem azonnal tovább is magyarázta. -Lando szólt, hogy nem szívesen vezetnél Angliába. Én pedig, azonnal pattantam, amint megtudtam, hogy itt vagy.- mosolygott rám és az a pozitívítás, ami belőle áradt átragadt rám is.

-Köszönöm.- ültem le mellé a kanapéra.

-Szóval mi a helyzet veled?- nézett rám a kíváncsiságtól csillogó szemeivel.

-Meg vagyok. Már itt vagyok szombat óta.

-És Lando komolyan képes volt csak tegnap szólni, hogy itt vagy. Én komolyan kinyírom őt.-  háborodott fel a mellettem ülő.

-Ezért még nem kell. Inkább örülj, hogy szólt.- nevettek fel.

-Igaz. Na de még mi van veled?- kíváncsiskodott tovább. 

-Mennyit mesélt neked tegnap Lando?- húztam el a szám és azonnal eltűnt a mosoly ajkaimról.

-Csak a kiadós történetről mesélt. Miért? Van még valami?- nézett rám kérdőn és aggódva.

-A lényeg, hogy már Fülöppel nem vagyunk együtt.- hajtom le a fejem miközben kifújok egy adag levegőt.

-Ó, sajnálom Oli.- jött oda hozzám és megölelt, ami nagyon jól esett. Nem tudta mi történt pontosan, de próbált akkor is jobb kedvre deríteni és a legjobb, hogy nem kérdezett többet, mert tudta, ha készen állok rá akkor úgy is elmondom. -Na, de most ne amiatt a fiú miatt szomorkodjunk, hanem végre töltsünk együtt egy csajos napot. Látom, hogy már szükséged van rá.- toll el magától és egyből egy hatalmas mosolyt ejt meg felém.

-Rendben.- sóhajtók

-Mihez lenne kedved?

-Beszélgessünk, mert már régen találkoztunk.- mosolygok rá végre én is.

-Akkor szerintem induljunk el, majd a tárgyalásod előtt meg eszünk valahol.- dobott fel egy ötletet.

-Miért van az, ha eljövök Angliába bármelyikőtök a Norris családból el akar kényeztetni engem?- teszem fel a kérdést most már én is újra mosolyogva.

-Mert mind nagyon megszeretünk és egy kedves, okos, kitartó és erős lány vagy. Ezek mellett meg nagyon szerethető. A kényeztetés meg ennyi munka mellett jár neked és úgy néz ki ezt itt tudod megkapni a legjobban.- erre én csak megöleltem és halkan egy köszönöm-öt suttogtam neki. 

Majd nagy nehezen összeszedtem mindent és elindultunk London felé. Nem mondom, hogy teljesen jól voltam az úton, de kibírtam, mert végre személyesen is beszélhetem Floval és emellett meg egy jónak ígérkező tárgyalás is várt még rám.