Ꭺ ᏦᎪᎷᎬᎡᎪ ᏦᎬ́Ͳ ϴᏞᎠᎪᏞᎪ́Ν

ՏᏃႮ̈ᏞᎬͲᎬ́ՏΝᎪᏢ

2020. December 8.

Édes 26. Születésnap. Ismét eltelt egy év.  Amint felébredtem, azonnal csörgött is a telefonom. A szüleim hívtak.

-Drága kincsünk! Nagyon Boldog Születésnapot Neked! Nagyon hiányzol már, és reméljük csodás napod lesz Amerikában.

-Nagyon szépen köszönöm!-mondtam még álmos hangon.

-Felkeltettünk? Azt számoltuk, hogy ott már 9 óra lehet.-mondta anyukám kétségbeesve, hogy lehet tényleg felkeltettek.

-Dehogy is, épp a hívásotok előtt csörgött az ébresztő. Mi újság van otthon?

-Megvagyunk.-válaszolta apukám.-Valószínüleg már az éven én nem dolgozok, Gábor fizetett szabadságot adott mindenkinek a vírus miatt.

-Nincs elég megrendelés?

-Nincs elég szakember, plusz a vírus miatt nem sokan építkeznek, úgyhogy ezt az évet már így töltöm. Pihenek.

-Hát rád is fér. Túlhajszolod magad.-bólogattam, igaz azt ők nem látták.

-Nekünk meg online oktatás van.-kezdett el mesélni anya.

-Azt hallottam, mondta Kevin.

-Olyan frusztráló a képernyőnek beszélni, miközben csak azokat a pöttyöket látom...Így nem lehet nyelvet tanítani.

-Hát én azt elhiszem. Pont a múltkor gondolkodtam rajta, hogy milyen jó hogy nem most érettségizek, ilyenek. Tuti hogy depis lennék.-kezdtem el kimászni az ágyból, miközben beszéltem, hogy attól induljon a nap.

-Nagyon sajnálom őket én is. Nyelvvizsgák is, én nem tudom hogy mi lesz itt.-mérgelődött anyukám.

-De mi nem is zavarunk! Ott azért reméljük kicsivel jobb a helyzet, és meg tudod ünnepelni úgy ahogy szeretnéd a szülinapodat!-kedveskedett apukám.

-Nagyon szeretlek titeket! Legjobb napindító volt veletek ez a beszélgetés!

-Legyen csodás napod Jázikám!-kiáltotta anya.

-Nektek is! Puszii!

Épphogy letettem a telefont, még felöltöztem, és megmosakodtam, már Anna hívott is videochaten.

-Csodás-csodás szülinapot kívánok a leendő sógornőmneeek!-mosolygott mint a vadalma.

-Drágám, így már nagyon csodás lesz! Nagyon szépen köszönöm!

Annával, valamint majd a később csatlakozott Kevinnel majdnem fél órát beszélgettünk, aztán már indultam is próbára. Szokásosan csodás idő volt LA-ben.
A próbaterembe megérkezve, Seb háttal állt nekem, de amint köszöntem neki, rohant is oda hozzám, egy nagy csokor rózsával a kezében. És már megint kezdi az udvarlást.

-Nem túlzás egy kicsit?-néztem rá, mielőtt még átnyújtotta volna.

-Micsoda?-játszotta az értetlent.

-Hát a vörös rózsa a szerelmet jelképezi.

-Ooo, hát én ezt neem is tudtaam!

-Nem, persze.

-Ne zavarj közbe a monológomba.-mutatta fel a mutatóujját.-Drága Jasmine King. Én vagyok a legboldogabb hogy téged kaphattalak tánctanáromnak. Csodás személyiség vagy, és hálás vagyok hogy megismerhettelek! Ezzel az aprósággal szeretnék Boldog Születésnapot Kívánni!-és itt nyújtotta át a rózsát.

-Még hogy apróság.-szagoltam bele azonnal. Az illata, hát isteni volt. Csalódtam volna benne, ha nem kap az alkalmon, és nem tesz egy picivel többet a rózsánál, úgyhogy egy puszit is kaptam még tőle, ami a lehető legközelebb kapott helyet a számhoz. -Köszönöm szépen.-mosolyogtam.