Ꭺ ᏦᎪᎷᎬᎡᎪ ᏦᎬ́Ͳ ϴᏞᎠᎪᏞᎪ́Ν

ᏦᎬᎡᎬՏᏃͲᎪΝᎽᎪ

2021. 07. 06.

-Lehet most így túl hirtelen és nem elég meghitt a felkérés, de lennétek a keresztszülei?-tette fel a nagy kérdést Gitta, amire nagyon rég vártam már.-Anna hozzád is szól a kérdés.

Annának hatalmasra kerekedtek a szemei, teljesen meglepődött a felkérésen.

-Én?-kérdezett rá, hogy biztosan jól hallotta-e.

-Természetesen. Te már Kevinhez tartozol.-bólintott Gergő.

-Jázmin, neked nem gondoltuk Sebastiant, de azért megkérdezem, szerinted vállalná-e?

-Jaj nem! Semmiképp nem. Nem is tudna úgy foglalkozni vele, meg...Mindegy is. Én majd 2 szerepet is magamra vállalok.-próbáltam az arcomra erőltetni egy mosolyt. Kicsit azért rosszul esett, hogy Seb-re nem gondoltak. Lehet látják, hogy nem olyan jó a kapcsolatunk, mint amilyennek lenni kellene?
-Még egy fotóra elkérhetném Grétikét?-léptem közelebb az ágyhoz. Gitta csak bólintott.

Kezembe vettem, békésen aludt. Jól magamba szippantottam ezt a különleges babaillatot, miközben Kevin boldogan lefotózott.

-De mostmár nem zavarunk, pihenj kincsem, holnap majd benézek hozzátok.-köszönt el Anya, majd utána mi is.

Mivel anyáék is külön autóval érkeztek, ők azzal indultak haza. Kevin és Anna pedig hozzám ültek be.
Hátul megállás nélkül csacsogtak az esküvő részleteiről, én pedig boldogan hallgattam őket.
Mindkettőjüknek volt már jó pár szerelmi csalódása, az pedig, hogy ők így egymásra találtak...az égiek is így akarták. A kapcsolatuk elején még sokat gondolkodtam azon, hogy tényleg egymáshoz valóak-e, most viszont már azon töröm a fejem, hogy miért nem vettem hamarabb észre, hogy mennyire összeillenek.
Én is annyira vágynék már arra, hogy valaki így szeressen és boldog lehessek vele.
Itt van Sebastian. De mégsincs velem. Együtt vagyunk, mégsem ölelhetem meg akkor amikor akarom, nem tudunk bármikor együtt lenni. Hiányzik, mégis azt érzem, hogy a jövőben nem fogok tudni akkora áldozatot hozni, hogy a családomat adjam fel azért, hogy külföldre menjek. Lehet túl önző vagyok, de annyira szépen kialakult már itthon az életem, nem akarom 360°-ban megváltoztatni.
Egyáltalán nem félek a változásoktól, de ennyire mégsem adhatnám fel az álmaimat.
Áron pedig. Tökéletes lenne.
De nem értem. Miért csak most figyeltem fel rá? Éveken keresztül ott voltunk együtt, mégsem lépett egyikünk sem. És most a semmiből felbukkan és mindent felforgat.
Nekem ez túl sok pár hét, hónap leforgása alatt.

-Jázmin!!!-ordított rám Anna.-Indulj már, itt dudálnak mögöttünk.

-Te jó ég, bocsi. Elgondolkodtam.-Kevin pillantását elkaptam a visszapillantó tükörben, kérdően méregetett. Ebből később még beszélgetés lesz.
Így is lett.

-Mi van veled mostanában?-ült le az asztalhoz, míg én elkezdtem készíteni egy kancsó limonádét.

-Mi lenne?-próbáltam úgy tenni, mint aki nem tudja miről beszél.

-Tudom, hogy Annával már beszélgettél erről a témáról, szóval legyél velem őszinte. Szereted Sebastiant?

-Igen.

-És szereted Áront is?

-Nem.-válaszoltam kis csend után.

-Szerintem ez nem így van.

-Ne próbálj belém beszélni akármit is! Egyszerre csak egy embert lehet szeretni.

-Te túl különleges vagy, neked még az is működik, hogy 2 embert szeress.-győzködött tovább. Én pedig már nem bírtam.

-Igen. Szeretem!-kimondtam. Úristen, most mindennek vége lesz.
Olyan meglepődést az arcán még nem láttam mint abban a pillanatban.

-Abban reménykedtem, hogy továbbra is tagadni fogod.
Gyere ide, mondd el mi bánt.

-Kevin, én...Sebastiannel minden jó volt...és még most is jó. De mégse érzem azt, hogy ez életre szóló lenne. Napokat nem beszélünk, ha meg igen, akkor vagy bunkó, vagy gyorsan leráz. Nekem ez nem párkapcsolat. Nagyon szeretném tudni, hogy neki mi van a fejében, hogy tudjam én is mire számítsak, de nem jutok oda, hogy beszéljek vele.
Arra gondoltam, hogy elutazom Amerikába és hátha meg tudjuk beszélni. Jegyet akarok venni, de nem tudom mennyire lenne jó ötlet.

-Ha kétségeid vannak, azt tisztáznod kell vele. Amiatt nem támogatom csak ezt az utazást, mert te mész hozzá. Neki kellene jönnie.

-De ő nem érzékeli, hogy mi történik. Dolgozik és azt gondolja, hogy minden rendben van. Amióta találkoztam Áronnal, minden a feje tetejére állt.

-Te hiszel mindenféle jelekben. Nem gondolod, hogy azért érkezett most Áron, hogy szebbé tegye az életed? Én nem tudom, de ha ez az érzés nem akar múlni iránta, akkor lehet tenni kellene érte, hogy vele alakuljon. És Sebastiant bármennyire is szereted, már ha szereted, el kell engedni. Nem csinálhatja ezt veled. Én nem hagyom.

-Köszönöm, hogy támogatsz. Jól esik ez a testvéri szeretet. Igyekszem helyretenni mindent és utána nyugodtan élni tovább az életem.

Felmentem a szobámba, majd el akartam küldeni a képet a fiúknak. Áron 3 órája volt elérhető, Seb 2 perce.
Küldtem Seb-nek hamarabb.
Megkapta, de nem nézte meg.
Elküldtem Áronnak.
5 perc múlva válaszolt, hogy milyen édes, jó egészséget kívánt a kicsinek.
Valamint, hogy milyen jól mutat az ölemben egy kisbaba.

A mai nap túl sok inger ért. A pikniktől kezdve, Áron nagyszülei, Gréta érkezése és a Kevinnel való beszélgetés.
Fáradt vagyok, már csak gondolkodni is. Az lesz a legjobb ha alszom egyet. Az majd mindent megold.