Ꭺ ՏᏃᏆ́ΝᎬ́ՏᏃᏀᎽᎬᎡᎬᏦ

1.4K 96 12
                                    

2020. November 9.

-Bazdmeg, bazdmeg, bazdmeg!-ugrottam ki az ágyból. Szó szerint, igen!
Már el kellett volna készülnöm, amikor én még csak felébredtem.
A szekrényemből előkaptam egy ruhát, gyorsan megfésülködtem, ettem egy banánt, és rohantam a megbeszélésre.
Nem is én lennék ha nem késnék el az első nap. Hát mit is mondjak, szép bemutatkozás.

Az épület előtt egy portásba futottam bele, aki a nevemet kérte, majd beengedett.
A hatalmas termet azonnal megtaláltam, a stábtagok már gyülekeztek. Szinte mindenki ktt volt.

-Szia Jasmine. Milyen volt az első éjszaka?-lépett mellém Dorothy.

-Húzós. Ha egy szóval jellemezhetem.

-Időben jöttél.-súgta oda, majd tapsolt két hangosat, és mindenkit az asztalhoz tessékelt. Nem igazán tudtam hogy ki kicsoda, úgyhogy csak találgatni tudtam hogy vajon kik a színészek. Maszkban viszont még nehezebb volt.-Köszöntök mindenkit! Hihetetlen hogy több hónap szervezgetés után itt vagyunk. Elkezdhetünk rendesen készülni erre a nagyszabású musical filmre.
Most itt szeretnék minden részletet megbeszélni, amit csak lehet, hogy ezek után már gördülékenyen mehessen minden.
Magamat nem kell bemutatnom, ahogy szerintem a főszereplőket sem, de azért ha bárki nem ismerné őket, akkor női főszereplőnk Jessica Alba, férfi főszereplőnk pedig Sebastian Stan.-mind a ketten felálltak, majd mikor visszaültek, egyből elkezdtem gondolkodni. Tehát őt fogom tanítani. Olyan ismerős a neve.
-Jasmine King!-mutatott rám Dorothy-Európa bajnok táncos, Többszörös Magyar Bajnok, szóval Sebastian kösd fel a gatyád.

-Az már rég megtörtént.-nevetett fel a férfi, majd rám nézett. Pár pillanatig én is a szemébe néztem, de utána figyeltem tovább Dorothy-t.

A mai megbeszélés lényege az volt, hogy míg mi tanítani fogjuk a táncokat, addig a zenekar elkészíti a dalokat, és mindent tökéletesre elkészítenek, a ruhákat stb. A színészeknek pedig nehéz dolguk lesz, mivel a táncokat is kell tanulniuk, és a szövegüket is.

-Egy gyors kérdés!-jelentkeztem, mire mindenki felém fordult.-Amíg nincsenek meg a dalok, mindegy hogy milyen zenékre tanítom táncolni Sebastian-t?

-Igen az mindegy. Az a lényeg hogy a mozgása tökéletes legyen.-bólintott Dorothy.

-Kikérem magamnak hogy egész jól táncolok.-szólalt fel Sebastian, Dorothy pedig leintette.

Egész napos program volt ez a megbeszélés, úgyhogy már vártam hogy végre beszélhessek a színésszel. Mindenkivel hamar megtalálom a közös hangot, szóval kiváncsi voltam, hogy vele hogy fog menni.

-Hát akkor én lennék Jasmine King.-léptem oda hozzá. Ami egyből feltűnt, hogy milyen szép kék színű a szeme. Sosem láttam még hogy egy férfinak ilyen tengerkék szeme lenne.

-Örülök. Remélem jól fog működni a közös munka.-biccentett, majd tovább is ment. Ennyi? Azt hittem legalább váltunk pár szót, ehelyett faképnél hagy.

-Nézd Jasmine, itt vannak a táncstílusok, ezek menni fognak 1-másfél hónap alatt?-adott a kezembe Dorothy egy cetlit, amire fel voltak írva a táncok. Keringő, foxtrott, kortárs, tangó, paso doble, rumba és jive.

-Tőle függ.-intettem Sebastian felé- De lehet ehhez inkább a másfél hónap jobban kellene. 7 táncstílus, a nulláról felépíteni, nem lesz egyszerű.

-Akkor eggyezzünk meg abban, hogy az éven megtanítod táncolni, januárban pedig kezdődik a forgatás.

-Jaaaj, de most ne hozzám alkalmazkodjatok, én alkalmazkodom hozzátok.

-Jasmine, te vagy miértünk. Muszáj úgy csinálnunk hogy neked jó legyen.

-Köszönöm.-mosolyogtam rá.

Mégegy próbálkozás, és ha most sem tudok vele beszélni, akkor majd keres ő ha meg akar tanulni táncolni.

-Sebastian. Szeretnék veled beszélni a próbákról.

-Ne haragudj Jessie, de most nekem nem jó.-hagyott ott újra.

-Nem Jessie-nek hívnak.-fordultam utána. Huhh oké.

Délután 2-kor volt egy szünetünk, amikor mindenki megebédelt. Ha nálunk most 2 óra van, akkor otthon éjjel 11. Megpróbáltam ráírni Annára, hátha még fent van, jó lenne valakivel a saját nyelvemen beszélni.

Pár perccel később válaszolt, hogy hívjam nyugodtan.

-Olyan jó hallani a hangodat.-szólt bele.

-Reméltem hogy fent leszel.

-Itt vagyok. Mesélj mi újság? Hogy vagy? Milyen Los Angeles, a színészek, mesélj!

-A város csodás, már amennyit láttam belőle. A rendező és mindenki más tök kedves. Na de akit tanítani fogok. Huu egy seggfej.

-Naa, mi a baj?

-Meg kellene vele beszélnem a próbák időpontját, és levegőnek néz.

-Jól indul az egész.

-Örülnék ha utána néznél ki is ez az ember pontosan.

-Miért nem te csinálod?-teljesen jogos volt a kérdése.

-Nem szeretek mások után kutatni.-nevettem fel.

-Velem mégis ezt csináltatnád.

-Köszi hogy megteszed Sebastian Stan-nek hívják. Nagyon szeretlek! Majd ha meglesz akkor írj egy üzit! Puszii!-tettem le gyorsan, mert Dorothy hívott, hogy folytassuk a megbeszélést.

Egészen késő délután 5 óráig elhúzódott a megbeszélés, úgyhogy fáradtan indultam haza. Érdekes lesz megszoknom ezt az óraátállást. Sebastian-nel nem tudtam megbeszélni semmit, úgyhogy gondoltam megvárom míg hazaér, és majd átugrom hozzá.

Lehet kínos, de az ablakban álldogáltam, hogy megtudjam melyik házban is lakik. Aztán amikor hazaért, vártam egy kicsit, és úgy negyed órával később átmentem hozzá. A csengő megnyomása után pár pillanattal egy szőke hajú nő nyitott ajtót.

-Szia. Hát te megy ki vagy?-nézett végig rajtam. Tuti a barátnője.

-Jasmine King, a koreográfus. Beszélni szeretnék Sebastian-nel.

-Milyen ügyben?

-Figyelj, nem szívesen jöttem, de a tuskó barátod nem volt hajlandó megbeszélni velem a próba időpontját. Úgyhogy lennél szíves idehívni, mert szeretnék így tervezni.?!

-Szólok neki.-húzta el a száját. Az ajtó nyitva maradt, én pedig vártam mikor tolja ide a fejét.

-Szia. Hát te?-most láttam igazán teljes egészében az arcát.

-Figyelj, a gyűlésen nem tudtam veled megbeszélni a próbák időpontját. 7 táncot kell megtanulni év végéig. Nem olyan egyszerű mint-

-Bocsesz Jessie.

-Még mindig Jasmine a nevem.-állítottam meg idegesen. Láttam a döbbenetet az arcán.

-Basszus. Én...Jessie-t értettem a maszk miatt. Ne haragudj. Akkor, Jasmine.-javította ki magát-Ezt te mondd meg. Én alkalmazkodom.

-Oké, akkor holnap 9 körül a próbateremben, gondolom Dorothy megadta a címet neked is. Először a holnap legyen meg, a többit majd megbeszéljük. Bocsánat a zavarásért.

-Várj! Nem jössz be?

-Nem akarok zavarni. A barátnőd...nem hiszem hogy szívesen látna.

-Alejandra, nem olyan.

-Köszönöm, de nem. Holnap találkozunk. Jó pihenést, vagy akármit.-fordítottam hátat és indultam vissza a házamba.

Hát remélem hogy összecsiszolódunk hamar. A táncot nem lehet érzelmek nélkül megcsinálni. Ezzel az emberrel meg hogy mikor alakul ki olyan kapcsokat kettőnk között....Hááát....

Ꭺ ᏦᎪᎷᎬᎡᎪ ᏦᎬ́Ͳ ϴᏞᎠᎪᏞᎪ́ΝOù les histoires vivent. Découvrez maintenant