4

292 9 2
                                    

!18! 

*Draco*

Minden bordó és vörös volt, oroszlánok díszelegtek a tárgyakon. Elég sok szúrós tekintetet kellett állnom, de Harryre gondolva könnyű volt legyőzni őket. Hirtelen megpillantottam. Egy fehér inget viselt, fekete nadrággal. És csupa feketében voltam. Lassan végigmért, és felpipiskedett. Egy kis puszit a nyomott az ajkaimra.

-Köszönöm, hogy itt vagy.-súgta. Mindenki odaért. Hollóhátasok, Hugrabugosok és Griffendélesek töltötték meg a bulit. Nem meglepő módon egy darab Mardekáros volt ott. Én. Próbáltam nem kényelmetlenül érezni magam, hiába. Amíg Harry Ronnal beszélgetett, kisurrantam a mosdóba. Valamilyen csoda folytán teljesen üres volt. Nálunk ilyenkor teli van csókolózó párokkal, lásd Pansy és Zambini. Hiába szajkózzák, hogy nincsenek együtt, süt róluk az egymás iránt érzett rajongásuk. Kissé undorítóak. Mondjuk én beszélek, aki összeállt az ellenségével. De azért valljuk be, elég helyes az ellenségem. Bebújtam egy fülkébe. Hermione kuncogására lettem figyelmes. Pillanatok alatt kitaláltam egy sértő szöveget. Kiléptem a kabinból. Úgy tettem, mintha nem is sejtettem volna arról, hogy is a mosdóban van.

-Nocsak, Granger. Errefelé nincsenek mugli mosdók? Csak mert tudod nem szívesen használom ezt közösen veled.-morogtam.

-Akkor használhatod a fiúkét is.-nézett rám dühösen. Basszus, tényleg. A nőiben vagyok. Elővettem a tipikus Malfoy arcom, undorodó grimasz, feszült arc. Kihúztam a pálcám.

-Crucio!-mire összeesett, és a földön hanyatlott. Percekig álltam felette. Mikor abbahagytam könnyes szemmel bámult. Nyirkos volt a talaj, ő pedig csodaszép, bordó ruhában volt, mégsem igyekezett felállni. Sorjában hullottak a könnyei, de némán. 

-Nem érdemled meg Harryt.-súgta. Elöntött a harag. Mindaz, amit oly' sokáig visszatartottam. Erőből belerúgtam. Csak egyet nyögött, légzése lelassult. Büszkén léptem ki. Harry aggódva nézett rám.

-Nem láttad Hermionét? Azt mondta mosdóba megy!

-Nem volt ott.-hazudtam. Ron összeráncolta a szemöldökét.

-Mit keresel te itt?!-indult volna felém, de Harry kinyújtotta a kezét, így elakadt. Egymásra néztek, és valami szemezést követően leeresztette a kezét. Beharaptam az alsó ajkam, mire Harry elpirult. Nagyon különösen kezdtem magam érezni. Mintha valami kedv-növelő hatása alá kerültem volna. Mindenhez kedvem lett. Lefeküdni ezzel a szemüveges nyomival, és teljesen uralmam alá venni a testét. Megragadtam a karját, és húzni kezdtem.

*Harry*

Kirángatott a táncolók közé. Olyan furcsán viselkedett. Bementünk középre. Olyan nyomor volt, hogy alig láttam ki kicsoda. Rámarkolt  a csuklómra, és határozottan a két lába közé tette. Behunyta ezüst szemeit, amiből rögtön levágtam, hogy mit kell tennem. Körberajzoltam, megmarkoltam, és ezt addig, míg le nem söpörte onnan. Majd ő nyúlt be az enyémhez. Nagyon kellemesen játszadozott vele. Adrenalin löketet kaptam. Mindenhez kedvem lett, elfelejtettem minden rossz dolgot. Kedvem támadt lefeküdni vele, és ezt kordában sem bírtam tartani. Most én fogtam rá a karjára, és rángattam el. Bementünk a szobámba. Lelöktem az ágyamra, és vetkőzni kezdtem. Ő is. Mikor teljesen meztelen lettem, magam is leültem az ágyra. Normális esetben csak a szemeibe néztem volna, jó mélyen. De most semmi sem volt normális. És mintha mi sem lettünk volna azok. Hátrébb ment, hátát a támlának támasztotta, és szétterpesztette a lábát. Elvigyorodtam, és bebújtam közéjük. Puszilgattam, simogattam őket, majd mikor láthatóan megunta, helyet cserélt.

-Most te jössz, apuci.-súgta, amitől teljesen elveszítettem a fejem. Feltűnt, hogy az utóbbi két percből sem ugrik be semmi. Elfelejtettem mindent. De nem érdekelt, csak élveztem, amit csinált. Én is meguntam egy idő után, akkor pedig lefeküdtem, ő pedig felém hajolt. Nem történt semmi, csak felettem hajolt perceken át. Elfáradtam. Mozgalmas éjszakánk volt. Teljesen meztelenek voltunk, de mint már mondtam, mintha részegek lettünk volna. Nem érdekelt.Kinyújtottam a térdeit, és rám hasalt. Elaludtunk. 

ReménytelenWhere stories live. Discover now