18

74 2 0
                                    

*Draco*

Pansy mellém állt, és átölelt. Édes volt. Sosem gondoltam volna, hogy ezt mondom, de szeretem őt. Annyiszor lett volna alkalmam összejönni vele, de sosem tettem. Pedig... Szép, kedves, és nem utolsó sorban lány. Így is mit kaptam otthon... Olyan tökéletes tervet találtam ki. Ha nem visszacsalom így Harryt, akkor legalább rájön, kit vesztett el. El is indultam a szobájába.

-Ki tudnál jönni?-dugtam be a fejem. Bólintott, és kijött.

-Szeretnék mutatni valamit.

És elővettem a sálamat. Ugyan úgy, mint múltkor, most is a szemére kötöttem. Elvittem a csillagvizsgálóhoz. A korláttól kellő távolságra megálltunk, én pedig levettem a szemkötőt.

*Harry*

Egy takaró vagy pléd vagy nem is igazán tudom mi volt leterítve a földre. Sok sok gyertya vette körül, a lángjuk csak úgy táncolt a kellemes lágyan szellős időben. A pléden pedig gyümölcsök, kész főtt ételek és édességek voltak. Dugig pakolta kajával. 

-Na, mit mondasz rá?-kérdezte félve. Elpirultam, és akaratlanul is mosolyogni kezdtem.

-Elképesztően gyönyörű. Még sosem láttam ilyet csodás pikniket, Draco.-vallottam be.

-Huh, akkor jó. Megnyugtattál. Ha neked tetszik, Pansynak is fog, nemde?-kérdezte mosolyogva. Úgy tett, mintha nem venné észre, hogy ezzel darabokra tört. 

-Ja, persze. Mindent imádni fog.-dadogtam. Alig bírtam visszatartani a könnyeimet.

-Most viszont megyek. Hermione biztos keresett.

*Draco*

Elrohant. Valahol örültem, mert bevált a tervem, azonban nem akartam neki fájdalmat okozni. Ismerem ahhoz eléggé, hogy kilesse, mikor lesz a találkám Pansyvel, és el fog jönni. Úgyhogy valóban meg kell hívnom őt. Így is tettem, elég titokzatosan megbeszéltem vele az este nyolcat. Eljött. 

*Harry*

A köpenyemet magamon tartottam, és bebújtam az egyik oszlop mögé. Ott biztosan nem szúrnak ki. Pansy csodálatosan nézett ki. Hosszú sötétzöld ruha, kellemes, natúr smink, és egy fekete magassarkú. Mintha bálba készülne.

-Istenem, Draco. Ez... Elképesztő.-motyogta kábultan. Draco megfogta a derekát, és magához húzta. Megcsókolta. A gyomrom görcsbe rándult. Annyira nem ismer, hogy tudja, hogy eljöttem. Magamat nem is féltem. De Pansyt igen! Ha elvette őt, semmi jóra ne számítson. Kihasználta, hogy részeg és most elhiteti vele, hogy szereti. Vagy mégsem? Lehet, hogy tényleg szeretik egymást. Csak néztem őket ahogy csókolóznak. Pansy mosolygott, és élvezte a volt barátom hideg kezeit, ahogyan az egész testét végigsimítja. Miért tesz ilyet valaki? Ismét majdnem sírva fakadtam, de nem volt időm. Látnom kellett. Nagyon furán kezdtek viselkedni. Lelassultak. Draco megfogta Pansy estélyi ruhájának cipzárját, és elkezdte lehúzni. Tudtam, mi fog ebből kisülni. Levette róla. Hunyorítva néztem csak tovább, hátha nem kell kimosnom a szemem, miután ennek vége. Lefeküdtek egymással. De minden mozdulatok olyan lassú, lágy és kedves volt. Szeretik egymást. Visszaöltöztek, és enni kezdtek.

-Nagyon köszönöm ezt a csodás estét, szerelmem.-mondta a lány, mikor indulni készült.

-Ne menj még!-ragadta meg a karját Draco. Felállt, és megcsókolta.

-Tényleg megyek. Sosem felejtem el ezt a csodás pár órát. Szia.-köszönt el végleg. Lement.

-Hát én sem. Kösz az ingyen felnőtt műsort.-bújtam ki a köpenyem alól. Meglepetésemre nyugodt mosoly jelent meg arcán.

-Hát tényleg eljöttél.-megfogta a kezemet. Mélyen a szemembe nézett.-Köszönöm a segítséged. Imádta!-lelkendezett.

-Olyan aljas mocsok vagy! Engedj el!-ordítottam, és kirántottam magamat a szorításából, és elmentem. 

*Draco*

Leültem a földre, a hátamat a korlátnak támasztottam. Olyan fura érzés fogott el. Boldog lettem. Nem érdekelt, mit érez. Egyszer hadd törődjek magammal! Pansyt szeretem. Olyan kedves. Harry sosem mondott volna olyat, hogy imádta a randit. Nem lett volna ilyen lágy és érzékeny szeretkezésünk. Nem ilyen. Ő máshogyan jó. Máshogyan, és sokkal de sokkal kevésbé. Ha nem tudja elfogadni, hogy Pansyt szeretem, nem tudok mit tenni. Pansy rémülten rohant fel a lépcsőn.

-Draco! Mit keresett is Harry?-kérdezte.

-Semmi baj.-mondtam, és megöleltem.-Leskelődött. Végignézett mindent. Úgy sajnálom. Az én hibám. Egy ragaszkodó szemét állat. Szeretlek.

Megcsókolt, és lassan elszakadt tőlem. 

-Beszéltem a srácokkal, és tartunk egy kis ünneplő bulit. Tudod, hogy elmondjuk, hogy összejöttünk!-lelkendezett.

-Istenem, Pansy, ez csodás ötlet.-simítottam meg az arcát.-Szeretlek. Nagyon. Ott, édes.

Egy puszit nyomtam az arcára, és végignéztem, ahogy elhagyja a helyet.

ReménytelenWhere stories live. Discover now