Reménytelen

21

*Draco*

Előhúztam a pálcámat, és elkiáltottam magam.

-Incarcerandus!

Mindenkit megkötöztem. Odarohantam Harryhez, és eloldoztam. 

-Gyere, tűnjünk innen!

Az asztalhoz lépett, és elvette a pálcáját. Megfogtam a nyakát, és megcsókoltam.

-Remek, a fiam nem csak védi ezt a szentségtelent, de össze is jött vele...  A FIAM BUZI! Öljetek meg!-nyafogta apám.

-Nem csak a te fiad, Lucius! Én például személy szerint büszke vagyok rájuk.-mosolygott anyám. Mellé léptem, és eloldoztam. 

*Harry*

Visszasétáltunk az iskolához, estére értünk csak vissza. Jeleztünk a professzoroknak, akik kicsit fejlesztettek az iskola biztonsági rendszerén. Ahogy megragadta a vállamat... Sosem felejtem el. Belevájta a körmeit a vastag kötött pulcsimon keresztül a bőrömbe, és mielőtt bármit is szólhattam volna, elhoppanált a szobámból. (...) Egyedül ültem a szobában, a többiek fürödtek, mászkáltak. Kapirgálást hallottam az ajtóm. Rémülten letettem a könyvemet, és a pálcámat a kezembe véve kinyitottam. Csak egy levél repült be rajta. Elkaptam, és kihajtottam. 

"Mindent szeretek rajtad, azokat is, amiket te utálsz"

D.M.

Elmosolyodtam, és berejtettem a fiókomba, ahol még sok más ilyen kincset őrzök. Köztük van pár megmaradt lap anyám naplójából, akkor gyerekkori játékaim, és persze közös fotó a szüleimről. Újságcikkek kivágva Voldemortról és hasonló számomra fontos dolgokról. Draco lakcíme és születésnapja egy füzetből kitépett lapra írva, amit még akkor írtam amikor csak néztem őt, és nem gondoltam, hogy egy picit is szeretne. A kapcsolatunk elején gyakran küldött romantikus leveleket, azok is ott vannak. Azok mellé helyeztem, és visszafeküdtem az ágyamba. Ismét kaparást hallottam. Vigyorogva beengedtem azt is. Kihajtottam.

"Nem válaszolsz :( ?"

D.M.

Gyorsan betettem a fiókba, és pergament vettem elő. Kivettem a pennámat a tartóból, és belemártottam a tintába. Sokat gondolkodtam, milyen aranyos szöveget írjak, de egyáltalán nem volt ötletem. És akkor beugrott! Egy romantikus mugli-könyvet olvasok éppen, tele idézetekkel. Tudom, hogy a kedvencem a hátuljában van.

"A szerelem barátság, ami lángra kapott"

H.P.

És útnak indítottam.

*Draco*

Éppen feladtam volna, hogy valaha is válaszol, ekkor a nyitott ajtómon berepült a gondosan lezárt üzenet. Kinyitottam.

"A szerelem barátság, ami lángra kapott"

H.P.

Elmosolyodtam, és kihullott egy könnycsepp a szememből. Éppen időben hajoltam félre, majdnem a levélre csöppent. Visszahajtogattam a nyomok alapján, és beletettem a verses füzetembe. Aztán egy jó ötlet ugrott be. Mesélt egy kis helyről a szobájában, ahová elrejti a leveleinket, és ha szüksége van egy kis szeretetre vagy mosolyra, akkor megnézi őket. Tudtam, mi csalna vigyort az arcára. A verseim. Kitéptem, azt, amit már egyszer elolvasott, és az egész füzetet egy borítékba csúsztattam. Írtam mellé egy kis üzenetet, hogy még jobban személyes legyen. 

"Ha szükséged lenne egy kis vidámságra. Jó szórakozást, Drágám."

D.M.

Lezártam, és elküldtem. 

*Harry*

Nyitva hagytam az ajtót, ha még válaszolna, meg amúgy is, lassan jönniük kell a srácoknak is. Berepült a várva várt levél. Vastagnak tűnt, és nehéz is volt. Ahogy kinyitottam, tudtam is, mi az. A féltve őrzött verses könyve. Még voltak részek, amiket nem olvastam, több mint a fele, úgyhogy ledőltem az ágyba, és olvasni kezdtem. (...) Reggel vidáman keltem. Szép álmot láttam! Draco és én szerepeltünk benne, meg még egy pár barátom. Minden csodás volt, nem ismertük a gonoszt, nem is létezett, mindenki boldog volt, feltételek nélkül szerettük egymást, és minden úgy történt, ahogy kívántuk. Ginny és Luna is együtt voltak, meg azt hiszem Seamus és Dean is. Hermione pedig Pansyval kavart, Ron pedig vidám szabad volt. Azt mondod, fiatalok vagyunk még? Én meg azt mondom, nem érdekel! Nem kell ez az egész hűhó, ha szeretjük egymást, nem várunk addig, amíg negyven évesek leszünk! Mindegy. Lementünk reggelizni, de ma szünetnapot rendeltek el a történtek miatt, így a szobámban ültem, a verses füzetet lapozgatva, miközben Dean, Seamus, Neville és Ron beszélgettek.

-Annyira unatkozom!-nyafogta Ron.-De tudom mivel tudnánk feldobni a hangulatot! Nézzétek, mit csórtam!-mondta, és a zsebéből kivett 6 fiola verita serumot.-Kipróbáljuk? legyen az, hogy külön megisszuk, és kérdezünk a másiktól! Harry, te is jössz?

-Persze, az ilyenekben benne vagyok bármikor, tudod jól!-álltam fel.

-De csak öten vagyunk, kéne még egy valaki!

-Van egy ötletem!-mosolyogtam elégedetten.