Egymás nélkül 2.

55. Sajnálom, hogy elkéstem

Tao.

Mikor külön váltunk és elindultam hirtelen eszembe jutott , hogy erre még soha nem is voltam . Mivan ha eltévedek ? Jól nézek ki zöld fű folttal... már fél órája gyalogolok és kiáltom , hogy Hope! De semmi ... Tényleg ennyire messze ment volna el ? Nem hiszem . Jobb ha vissza fordulok és elindulok Lara irányában.  Ahogy oda érek az elágazáshoz megpillantom a kutyát aki szinte sántítva szalad nyüszítve.

- Hope! Mi történt veled ? ~ guggolok le hozzá.

Látszik a szemén a félelem valamint kicsit vérzik is ... Arról jött amerre Lara is ment . A fenébe! Előveszem a telefont és egyből hívóm Tracyt mivel az ő számát tudom .

- Tracy ?!

- Igen . Mi az ? Hol vagy már? Papi vár rád régóta!

- Történt valami ... Eltünt Hope és segítettem Larának megkeresni és külön váltunk, viszont nem találtam így vissza jöttem oda ahol szét váltunk és Hope arról szaladt vissza amerre Lara ment , a kutya sántít és vérzik is egy kicsit , lehet valami történt elküldöm a címet úgyhogy gyertek ide én előre szaladok ! Leteszem !

Lefényképeztem a környéket és szaladni kezdtem . Egy srácot látok aki Lara kezét szorongatja és a száját nyalogatja , ahogy közelebb érek észre  veszem , hogy a szája vérzik amitől még  dühösebb leszek így nekifutásból lerúgom. 

- Jól vagy te buta ? ~ kérdezem miközben a srácot nézem.

- T-Tao...~ nyögi ki a nevem nehezen

- Húzd fel a ruhádat..és menj hátrébb.. ~  mondom neki majd a gyerekhez fordulók. - Ki a fene vagy te? Mit képzelsz mit csinálsz? Anyád nem tanította meg , hogy kell viselkedni egy lánnyal? Te barom ! ~  kiabálok rá.

- Ne érdekeljen,  hogy ki vagyok te ferde szemű páva gyerek ,
mert most
meghalsz ! ~ vigyorog rám és élő vesz egy kést.

- Csak szólok, hogy ellenem nem érsz semmit a késeddel! ~ rúgom ki a kezéből.

- Lara ! Te jó ég! ~ hallom a szüleit.

Hátra nézek és mindenki ott van a családjából. Aiden és Ethan megindultak a srác felé, úgy tűnik , hogy ismerik őt...

- Te barom ! Hogy a p*csába szabadultál ki ? Most véged van ! ~ kiabál Ethan .

Addig ütötték őt míg ki nem jött a rendőrség , oda mentem Larához és ráadtam a dzsekim ,majd azt vettem észre, hogy megölelt sírva.

- Köszönöm ! Én...Én nem tudom
mi lett volna ha nem vagy itt...~ zokogja.

- Ugyan ! Amikor..észre vettem , hogy a szád nyalogatja én.. dühös lettem de , főleg magamra amiért egyedül engedtelek el . ~ suttogom neki. - Sajnálom hogy elkéstem. ~ törlöm le a könnyeit.

Leírhatatlan az amit akkor éreztem,  egyszerre voltam dühös magamra és arra nyomorékra is ...

- Ne haragudj magadra , nem késtél el hanem időben ide értél mint mindig...Mikor szükségem volt rád.. ~ néz rám megkönnyebbülten.

A szavai jó érzéssel töltenek el ,rossz látni ahogy most kinéz. Az a szemét!

- Találkozunk még! Soha ne felejtsd el Laraa!! ~ kiabálja röhögve. - titeket meg kifoglak csinálni! ~ vicsorog ránk.

A rendőrfőnök belöki a kocsiba majd rávágja az ajtót és oda jön Larához.

- Lara.. vagy olyan állapotban,  hogy válaszolni tudj ? ~ kérdi tőle.

- Igen.. Azt hiszem ..~ feleli a mellettem álló lány.

- Szerintem inkább holnap tegye fel a kérdéseit! Ne okozzunk rohamot neki ismét! ~ lép oda Harry

- Rendben , akkor holnap . ~ egyezik bele és be ül a kocsiba .