Egymás nélkül 2.

45. Az unokáddal nem vagy ilyen

Lara.

Az órámat  néztem egyfolytában, alig vártam hogy a többiek megérkezzenek..  Kezdtek ki készíteni a nagyszüleim...

- Megjöttünk! ~ hallom Ethan hangját.

Végre! Mi tartott nekik ennyi ideig ?!

- Ethan ! ~ szalad oda Shmit  nagyi

Neki ő a kedvence , kicsinek is mindig az ikreket szerette jobban...

- Biztos te vagy Tracy , már sokat hallottunk rólad! Üdvözlünk a családunkban! Én vagyok Wilson nagyi , ő Wilson papa , az a zsugori öregasszony Shmit mama mellette pedig Shmit papa . ~ mutatja be magukat  nagyi majd megölelgeti.

- Mindenkit üdvözlök! ~ sírja el magát Tracy .

- Te lehetsz a csere diák lány,  Lili . Ne félj tőlünk vannak hülye szokásaink de hozzá szoksz majd ! ~ mondja neki Shmit papa .

- Üdvözlöm önöket! A nevem .. ~ próbál bemutatkozni Tao.

- Te ! Te vagy az a Liem gyerek ?! Hogy mersz ide jönni te mihaszna semmire kellő punk ?! ~ ütögeti Wilson nagyi .

- Nagyi ! Ő nem Liem ! Istenem ! Minden fiút aki bejön ide , megfogsz ütni? Ő Tao! Az új osztálytársunk , és van egy közös feladatunk! ~ szaladok oda .

- V-valóban? Áh.. akkor elnézést fiatal ember ! Miért nem ezzel kezdte ?? ~ háborodik fel.

Mindenki elkezd nevezni még ő is ... ennél cikisebb nem is lehetne ...

- Bocsánat asszonyom ! A nevem Huang Zi Tao . ~  hajol meg előtte.

- Jól hallottam ? Huang ? Te véletlenül nem annak az embernek vagy a fia akinek van egy nagy cége Kínába és szerte a világon? ~ jön oda Shmit papa is .

Mivan ? Mégis hogy lehetne ő?

- De uram ... ~ válaszolja

- Tudtam ! Ahogy megláttalak! Apádnak köszönhető hogy munkám lett ! Gyere csak bentebb te gyerek ! Mit állsz még ott ? Martha ! Hagyd ezt a fiút,  ne ütögesd mégegyszer! ~ szóhoz se jutok ...velem sose viselkedett így..

Vigyorral a száján halad el mellettem, hagynom kellett volna , hogy nagyi megverje...

- Látod Lara! Ilyen fiút kellene kifogj magadnak ! Illedelmes , jól nevelt , sok mindenhez ért! Fiam ! Hívj nyugodtan papának! ~ ülnek le az asztalhoz .

- Papa! Az unokáddal bezzeg nem vagy ilyen kedves ! ~ kiáltok utána dühösen.

- Nézzenek oda ! Örülj neki , hogy apád szülei elkényeztetnek! ~ csap az asztalra

- Ők legalább szeretnek! ~ dobbantok a lábammal mint kiskoromba .

Mindenki nevetésbe tör ki a gyerekes viselkedésem láttán. 

- Bácsi.. ~ szólal meg Tao,  de papa rá néz mérgesen és kijavítja magát.  - vagyis ... papa.. nekünk mennünk kell , nagyon le vagyunk maradva a színdarabbal amit írnunk kell. Anya is vár minket , szóltam neki ide felé jövet hogy ott tanulunk . Nem szeretnénk zavarni magukat . ~ mondja  illedelmesen , mint egy jó fiú..

- Nos.. ha így van .. akkor menjetek ! Figyelj az unokámra! Aztán ne lépd át a határt! Remélem még találkozunk! ~ veregeti meg a vállát.

Mindenkitől elköszönünk és kimegyünk a kocsihoz .

- Most meg mit csinálsz? A nagyapád azt mondta vigyázzak rád! Ülj be a kocsimba ! ~ szól rám.

Sóhajtok egyet és úgy teszek ahogy mondja de , csak mert látom az ablakon kukucskáló papámat... Beülök mellé,  bekötöm az övet és nem szólok hozzá. Majd mikor megáll annál a nagy háznál ahol egyszer én is megálltam sírni Liem miatt..csodálkozva nézem.  Ő itt lakik ? Nyilván... hiszen akkor megkért hogy álljak arrébb mert nem fér el a költöztető kocsi ... Ki szállok majd elindulok utána, az anyukája tényleg várt minket ... azt hittem csak kamuzik de, nem .