Egymás nélkül 2.

7.

Liem.

Reggel korán fent voltam biztos azért mert hamar kidőltem ami nem csoda , nem sokat aludtam az elmúlt napokban . Kezembe vettem a telefont abba reménykedve hátha írt nekem valamit Lara de hiába.  Talán jobb is hogy nem tette ... tényleg nem tudom mi ütött belém...itt vagyok egy király helyen a családommal és egy kedves lánnyal meg az ő családjával. Élveznem kéne minden percét ennek a helynek . Miután letusoltam és elkészültem vissza mentem a szobába ahol anyám már fent volt . Telefonált és hallom hogy sir. Össze rándul a gyomrom .

- Charlie kérlek...gondold át. Mit fognak szólni a gyerekek ha megtudják? Így is nagyon kiborultak amikor tudomást szereztek arról hogy elköltöztél.  ~ csuklik el a hangja .

Meg köszörülöm a hangom tudatva hogy jelen vagyok.  Anyám hátra pillant és gyorsan lerázza az apámat.

- Jó reggelt Liem. Mióta állsz ott fiam ? ~ kérdi mosolyogva tőlem.

Próbálja elrejteni hogy szomorú, gyűlölöm apámat amiért ezt teszi anyámmal.

-  Jó reggelt anyu .. mi történt? Mit csinált már megint az a faszfej? ~ ökölbe szorítom a kezem a dühtől.

- Jaj szívem! Ő az apád! Akármilyen is ő mindig az apád marad és semmit nem csinált. ~ elfordítja a fejét és látom hogy a kezével törli le a szemét.

- Ne hazudj anyu ! Hallottalak ! És látom hogy sírsz hiába fordultál meg ! ~ szólok rá és megfogom a kezét tudatva vele hogy mellette vagyok .

- Majd ha haza mentünk beszélünk róla ígérem! De most , semmivel ne foglalkozzunk csak a várossal. Annyi a látni való,  olyan gyönyörű,  szép zene szól már reggel óta.  ~ mosolyog rám és megsimítja az arcom .

Bólintok mert igaza van de akkor is zavar . Mikor mindanyian elkészültünk ki mentünk és megkerestük a többieket.

- Áh jóreggelt! Szóval már felkeltetek . ~ üdvözöl minket Allison .

- Joreggelt mindenkinek . Nagyon szép ez a hely . ~ mosolyog anyám és leülünk az asztalhoz reggelizni.

Reggeli közben megbeszéltük merre menjünk és hogy miket érdemes csinálni. Allison szülei szerint még alszik a város és majd délután lesz igazán jó. Végig nézek mindenkin és érzem hogy mosolyra húzódik a szám,  főleg hogy anyám boldogan kacag . Nem tudom mi volt a reggeli telefonálásnál amiért úgy kiborult de amíg itt vagyunk nem kérdezek rá. Ahogy végeztünk a reggelivel elkezdtük bejárni a helyi látnivalókat és csináltunk pár képet a feladatunkhoz is .

- Liem van kedved este elmenni bulizni ? ~ kérdi vigyorogva tőlem Allison .

- Legyen?~ kérdezem viccesen .

- Ha van kedved ~ mosolyog rám kedvesen .

Belenézek a szemébe és úgy érzem elveszek.. Nem tudnék nemet mondani neki . Van benne valami ami megmagyarázhatatlan és leírhatatlan is. Bólintok mosolyogva hogy ne legyen kellemetlen a szituáció.