Egymás nélkül 2.

75. Liem látogatása

Lara.

Eltelt két nap mióta...utoljára láttam őt. Hiába hívom és hiába írok is neki , sőt el is mentem hozzájuk de..hiába.  Holnapután  lesz az esküvő és én mégis  úgy nézek ki mint egy roncs.. teljesen kivagyok készülve.

- Lara ,kicsim ! Vendéged van. ~ nyit be anya hozzám.

- Tao az ? ~ pattanok ki az ágyból gyorsan .

- Csak én vagyok az ... ~ jön be Liem .

Pillanatnyi reményem és boldogságom eltűnt..vissza másztam az ágyba.

- Nem zavarlak sokáig csak..pár perc ~ húzza oda a széket az ágyamhoz.

- Miért jöttél Liem ? ~ fogom fel a hajam .

- Tudom ,hogy haragszol rám és meg is értem..~ kezd bele a magyarázkodásba.

- Haragszom ? Megérted? Te hoztad magaddal Allisont és ő tett tönkre mindent! ~ fordulók felé mérgesen.

- Igen, így volt . Sajnálom! Nem ezt akartam ! Tao...megkért, hogy vigyázzak rád és úgy is fogok tenni ha tetszik ha nem ! Nézz magadra ... nem örülne neki ha így látna téged. ~ mutat rám.

- De nincs itt ! Nem láthat vagy talán elfelejtetted ?! ~ sirom el magam .

- Ne beszélj baromságokat! Nem felejtettem el ! Szedd magad rendbe most! ~ utasit engem.

Igaza van de nehéz...pár perc múlva erőt  veszek magamon és bemegyek a fürdőbe letusolok , rendbe teszem a fejem majd vissza megyek az ágyamba.

- Így megfelel ? Boldog vagy ? ~ kérdezem tőle.

- Nem teljesen ... nem ok nélkül vagyok itt ... megkért , hogy jöjjek el hozzád...~ nyújtja felém a telefonját.

Értetlenkedve nézek rá majd a telefonjáért nyúlok és megpillantom őt...a szívem gyorsabban kezd el verni .

- T..tao?

- Szia Csillagom ! A szemeid...

- Bele ment valami , nem sírtam! Tényleg nem !

- Nincs sok időm...anya telefonja
van nálam és apám ellenőrzi a hívásokat...kínaban vagyunk ,
annyiszor próbáltam neked jelezni de sajnos nem bírtam..

- Semmi baj...

- Nem tudom mikor megyünk
vissza vagy hogy egyáltalán vissza megyünk e de kérlek egyél rendesen , ne sírj és legyél a családoddal hiszen nemsokára esküvő lesz nálatok. Apám jön szóval mennem kell de tudd hogy szeretlek ! ~ küld  csókot majd kinyomja.

Kellett egy kis idő míg felfogtam amit mondott nekem...

- Kinyírlak Liem Taylor !  ~ esek neki mérgesen.

- Ne csináld már Laraa ~ pattan fel a székből.

- Mióta beszélsz vele ?! Ha ??? ~ kérdem tőle idegesen .

- Nem olyan rég..talán egy napja azt hiszem ..~ szalad ki az ajtón.

- Liem Taylor ! Azonnal állj meg ott ahol vagy ! Ne menekülj! Még nem öltelek meg ! ~ szaladok utána. - Fogjátok meg ! ~ kiáltok lefelé.

- Lara ne csináld már...nem szólhattam neked mert akkor az apja rá jött volna , meg kellett várjam a megfelelő pillanatot ... ~ magyarázkodik

- Most az egyszer élve elmehetsz ...~ fordulók meg és megyek vissza a szobámba.