53. Eltünt Hope

587 28 0
                                    

Lara.

Komolyan , mi a fene van Liemmel ?! Minek áll fel ha tudja, hogy semmi nincs rajta ...

- Lara , már mész is ? ~ hallom Amalia hangját a hátam mögül.

- I-igen .. otthon mindenki rám vár.  Sietnem kell . Örülök , hogy jól vagytok. Most viszont rohannom kell . Sziasztok . ~ köszönök el .

Kicsit tovább maradtam mint ahogy terveztem.. a kocsiban elkezdem hívni Taot . Remélem nem baszik ki velem !

- Igen ?

- Tao! Elindultál már?

- Most fogok , nyugodj le !

- Nem vagyok ideges , ne várratasd
meg a papám!

Nyomom ki majd elindítom a kocsit . Mikor haza értem a papám egyből letámadott,  hogy hol van Tao... megnyugtattam , hogy nem sokára itt lesz ne aggódjon. Ki vittem a kutyámat , hogy szaladgálhasson egy kicsit . Míg Hope játszadozott addig én leültem a fübe zenét hallgatni . Hirtelen arra lettem figyelmes , hogy valaki mellettem gugol ... persze az a valaki Tao volt...

- reggelt! Mióta itt vagyok és csak most tűnt fel ? ~ kérdi nevetve

- Ha ha ! Nagyon vicces vagy ! Lehet , hogy direkt úgy csináltam mintha nem látnálak! Erre nem gondoltál? ~ lököm meg egy kicsit .

Tényleg csak egy kicsit löktem meg ...De nem vettem észre , hogy fehér nadrágban van ... és persze ahogy el löktem ő próbált belém kapaszkodni aminek az lett a vége, hogy már megint rá estem ... Persze miért ne ? Ismét össze ér a szánk....

- Lara.. tuti direkt csináltad csak , hogy meg  tudj csókolni... De a nadrágom most tuti , hogy zöld lett... ~ vigyorog rám.

- Miket gondolsz te rólam?! Valóban direkt löktelek el de, nem azért hogy megtudj csókolni! ~ tápászkodok fel

Remélem senki nem látta ezt a kínos jelenetet ...

- Hogy fogsz kárpótolni? Állandóan megcsókolsz amikor rám esel és most a nadrágom is zöld lett ~ áll fel ő is a földről vigyorogva .

- Fogd be ! Ha nem rántasz magaddal ez nem történik meg , amúgy is miért fehér nadrágot vettél fel ? Majd kifizetem ! ~ válaszolom

Körbe nézek és nem találom sehol Hopet,  hiába hívogatom. Kezdek pánikba esni , soha nem szaladt el mellőlem. Elindulok a keresésére de, az a barom is jön.

- Menj be ! Megtudom találni
egyedül is ! ~ szólok mérgesen.

- Több szem többet lát,  nem gondolod ? ~ mosolyog rám.

Ez a gyerek... ma mindenki megbolondult ?? Végül bele mentem , ő az egyik irányba én a másikba indultam el . Miért szaladt el Hope ? Remélem nem esett semmi baja ... Olyan messzire eljöttem már és még mindig nem találom.... Hiába lakok itt már születésem óta,  ezen  a környéken még sose voltam ... Végre meghallom a kutyám ugatását így elkezdtem szaladni a hang felé. Hirtelen megtorpanok amikor észre veszek egy rossz ismerős arcot ... Ez.. ez .. tuti , hogy rosszul látom... közelebb megyek egy kicsit de, érzem , hogy a lábam nem engedelmeskedik ... Látom ahogy Hope ugat és egyik pillanatról a másikra csak nyüszít és repülni kezd ... Oda akarok szaladni , mi van már??? Mozdulj te hulye láb! Mire vársz??? Én...én..tehetetlen vagyok..

Egymás nélkül 2.Donde viven las historias. Descúbrelo ahora