Egymás nélkül 2.

38. Kérlek beszeljünk!

Liem.

Bevágja előttem az ajtót miközben őt behúzza magához.. Mit kéne tegyek hogy beszélhessek vele ? Faszom ! Kicsit túl reagálja! Oda megyek a kocsimhoz , neki dőlök és várok.  Várok a megfelelő időre... Annyira elbambultam hogy észre se vettem hogy valaki hívott. Rá nézek a telefonra és látom Allison próbált meg hívni párszor. Nincs kedvem vele beszélni..Mivel nem hagyja abba a hívást fel veszem .

- Mit akarsz ?! ~ szólok bele idegesen .

- Liem ! Mit kiabálsz ? Nem vagyok süket! A feladatunkon kéne dolgoznunk ! Nem szeretnék miattad megbukni hallod ?! ~ veszekszik velem.

- Leszarom a feladatot ! Nem érek rá! ~ nyomom ki .

Fogalmam sincs mióta várok de végre kijön,  persze nem egyedül... Látom hogy észre vett de úgy csinál mintha itt se lennék.. beülnek a kocsiba és mennek.. Össze szedem magam és követem őket majd végül a boltnál megállnak. Kiszállok én is és oda rohanok hozzá. A lányhoz aki régen a mindenem volt.. a menedékem.. az életem szerelme .. de ő még most is levegőnek néz..

- Lara.. beszeljünk kérlek.. csak..csak kérlek szánj rám pár percet ! ~ állok elé

- Húz innen Liem ! ~ fogja meg a karom Tao.

- Ne csinálj jelenetet ! Menj! Senki nem kíváncsi rád! ~ förmed rám a bátya .

- Nem hozzátok jöttem! ~ sziszegem

- Ha..ha adok neked 5 percet hogy elmond amit akarsz , utána békén hagysz , és kiszállsz az életemből? ~ szólal meg végre..

Bólintok mire ő sóhajt egy nagyot majd ránéz a többiekre .

- Menjetek előre,  én is mindjárt megyek . ~  mondja nekik majd arrébb megy . - Mond ! ~ utasít de kerüli a tekintetem ..

- Lara... tudom hogy egy barom vagyok .. hinnem  kellett volna neked! Nem tudom miért neki hittem .. sajnálom hogy ...meg ütöttelek...nélküled elveszek ... ~ kezdek bele de hirtelen sírni kezdek mint egy kisgyerek ... - nem..nem tudok nélküled élni..~ Látom rajta hogy nehéz neki .

- Ennyi ? Akkor végeztünk? ~ kérdi tőlem flegmán.

- Nincs semmi hozzá fűzni valód? ~ nézek rá.

- Liem ! ~ néz rám ahogy a nevemet mondja.. - Mit vársz tőlem? Sajnáljalak? Szánjalak? Szeresselek ? Nem ! Az.. az kivan zárva! Annyi fájdalmat okoztál nekem ... ha..ha ez a szerelem akkor nem akarok többé az lenni ! Hibáztam és te egyszer sem hallgattál engem végig! De most hogy én szakítottam veled....azt várod hogy megbocsájtsak neked ? Na ne.. nem..! Nem fogok ! Nem akarok veled lenni , nem akarom hogy közöm legyen hozzád , nem akarom hogy el gyere hozzám! Taot hibáztatod holott semmit nem tett,  annyi a bűne hogy segíteni próbál? Megváltoztál! ~ adja ki a haragját.

- Lara , ne butáskodj! Én szeretlek ! ~ nyúlok felé.

- Ennyi elég is Liem ... ~ avatkozik közbe Tao.  - Ne izgasd fel mert rosszul lesz , fogadd el hogy vége.. gyere menjünk. ~ nyújtsa a kezét felé.

Egy utolsó pillantást vet rám amiből érzem hogy tényleg vége.. Annyi mindenen mentünk át ketten ... Valóban így lenne vége? Szó nélkül nézem ahogy a volt legjobb haverom kezét megfogja és távozik... Ez lenne a végzetünk? Egymás nélkül kellene élnünk?