Elérhetetlen // Befejezett

Hatodik

A filmes este végeztével anya elaludt Gergely vállán, mire a férfi felemelte és a hálószobába vitte. Már én is felálltam, hogy távozzak a nappiból, de éppen amikor nagyon nyújtóztam, Gergely visszatért.

Szedett egy kis chipset a zacskóból, majd felbontott egy sört és a kanapéra ült. Lábát kinyújtva helyezte az előtte elhelyezett kisasztalra, karját a kanapé támláján pihentette.

– Szilvike eléggé kiakadt, amikor nyilvánosan megaláztad – szólalt meg, mire elmosolyodtam és közelebb léptem hozzá. A férfi megpaskolta a helyet maga mellett, így én helyet foglaltam mellette.

Rá sem mertem nézni, olyan zavarba jöttem tőle. Túl közel volt. A lábunk és a kezünk összeért, a fejünket csupán centik választották el egymástól... És ez még mindig nem egy béna romantikus regény, amiben éppen a csókjelenet előtt vagyunk. Sajnos ez nagyon nem az a történet.

– Én csak az igazat mondtam, az igazság pedig fáj – vontam vállat, mire a férfi halkan felnevetett és vetett rám egy oldalpillantást.

– Még jó, hogy te nem vagy ilyen kis cafka – mondta, majd magához húzott és megpuszilta a hajam.

Ha lehet, az arcom még ennél jobban is égett, a kezeimet szorosan összekulcsoltam.

– Még jó – motyogtam.

– Te, a vezetéssel hogy állsz?

– Szarul. Tele van, az oktató még nem is adott időpontot. Azt mondta, leghamarabb január – húztam el a szám.

– Mindegy, télen amúgy is szar vezetni. Viszont ha van kedved, holnap kimehetnénk egyet gyakorolni.

– Az jó lenne.

Gergely már akkor kivitt a mezőre, mikor csupán belekezdtem a KRESZ – be. Állítása szerint így jobban jövünk ki az egészből, mert mire odamegyek, már sok mindent tudni fogok, így kevesebb órát kell kifizetni.

– Na jól van, menjünk aludni – állt fel hirtelen, mire csalódottan néztem rá.

– Én még maradok kicsit – mondtam, hátha ő is így tesz, de ehelyett inkább letette a kiürült piásdobozt és a hálóba ment, hogy lefeküdjön az anyám mellé.

Sóhajtva ültem ott és csak néztem ki a fejemből, majd amikor eleget bántottak már a hülye gondolataim, úgy döntöttem, lemegyek egyet sétálni.

Ebből persze az lett, hogy világosodásig sétáltam a környék utcáin és miközben ordított a fülembe  a kedvenc sírós számom, folyamatosan bőgtem.

Tényleg ilyen szar a szerelem? Hogy lehet valakit egyáltalán ennyire eszeretni? Ő miért ad olyan jeleket, hogy reményt adjon, aztán csak jobban összetörje a szívemet?

Gondoalataimból csak a csörgő telefon szakított ki, amin Gergely neve jelent meg. Egy pillanatig úgy voltam vele, hogy felveszem, de inkább kinyomtam és csak mentem tovább.
Nem adta fel, többször is próbálkozott, de az összes hívást elutasítottam. Végül anya is hívott, amit azért már nem rakhattam le csak úgy, így rekedt, sírós hangon szóltam bele.

– Igen, anya? – szipogtam és letöröltem egy árva könnycseppet.

– Hol a francban vagy?

– Eljöttem sétálni – mondtam közömbösen, de tudtam, hogy Gergely nem hisz nekem.

– Azonnal mondd meg, hol vagy! Nem akarom, hogy anyád is szívrohamot kapjon, amikor megtudja, hogy egész éjjel nem voltak itthon!

– Mikszáth utca – böktem ki, majd letettem.

Tulajdonképpen már nagyon fáztam, de ezt csak most vettem észre. Gergely néhány perc múlva lefékezett előttem én pedig bepattantam mellé.

– Mi a frásznak járkálsz éjszaka egyedül? Ráadásul bedugott füllel?

– Nem történt semmi – vontam vállat.

– Az rohadt életbe, Adél, ha történt volna bármi is, az anyád belepusztul a fájdalomba! Eszednél vagy te? Ha éjszakai kimenő kell, legalább szólj, hogy hova és mennyi időre mész! Bár egylátalán nem örülök neki, hogy órákig császkálsz egyedül.

– Sajnálom.

– Sajnálhatod is. Tudod, hogy megijedtem, mikor nem voltál a szobádban?

Mit keresett egylátalán ott? Miattam, vagy anya állapota miatt aggódik ennyire? Hát nyilván az anyám miatt!

– Mondtam már, hogy sajnálom, jó? Miért nem lehet felfogni? Nekem néha nem lehet bajom?

– A problémákat meg lehet beszélni! Azért van a család! Mi egy család vagyunk és meghallgatunk téged.

– Aha, persze – vágtam rá, majd a fülhallgató zsinórját kezdtem piszkálni.

Gergely idegesen vezetett haza.

– Kérlek szépen, ne te legyél még megsértődve!

– Én egylátalán nem vagyok megsértődve!

Gergely leállította a motort és csak nézett rám. A Nap már felkelt, egyenesen a szemembe sütött. Gergely idegesen rágózott és az előttünk lévő földutat bámulta.
Nagyot sóhajtottam, majd ránéztem.

– Sajnálom, tényleg. Meg kellett volna beszélnem veletek, vagy legalább szólni. Bocsánat.

– Semmi gond, csak tényleg megijedtem. Bocs, ha kissé túltotam. Egy kis reggeli vezetés a feszültség levezetésére?

– Jöhet – egyeztem bele mosolyogva.

Gergely kiszállt a reggeli hidegbe, én pedig átpattantam a vezető ülésre és beállítottam magamnak a széket.

– Rohadt hideg van, hogy nem fagytál meg odakint?

Fűtött a szerelem. Az irántad érzett szeretetem.

Vállat vontam, majd beindítottam a kocsit. Az elinduláson már rég túl voltunk, Gergely szerint szuperül megy, így néhány méter után közölte, hogy megtanít váltani.

– Ne engedd fel ilyen hamar azt a kuplungot, könyörgöm! Hát tönkremegy a kocsim!

– Bocsika – húztam el a számat.

A következő váltás közben a férfi a kezemre tette a kezét, mire azonnal zavarba jöttem és elengedtem a gázt, a kuplungot, az autó pedig lefulladt.

– Mit csinálsz?

– Bocs, a fáradtság – köszörültem meg kiszáradt torkomat, majd újra elindultam. Váltás következett, Gergely pedig újra a kezemre tette az övét, mire nagyot nyeltem. Miért kell mindig midnenbe többet képzelni?

– Hogy fogod a váltót, te?

Az érintése, a szavai, ez az egész helyzet teljesen kikészítettek és megint elrontottam mindent. Sajnálkozva néztem rá, aztán közöltem, hogy nem megy, túl fáradt vagyok ehhez.

– Muszáj, hogy menjen! Ha nem megy, több órát kell venni.

– Gergely, én tényleg hulla vagyok. Egész éjjel nem aludtam. Majd holnap vagy valamikor még kijövünk.

– Rendben – egyezett bele, majd helyet cseréltünk és Gergely mindent visszaállított úgy, ahogy volt és ahogy neki kényelmes.

Anya köntösben ült a fotelban, amikor beléptünk az ajtón és mikor az ajtó becsukódott mögöttem, felpattant.

– Hát ti meg hol voltatok?

– Kivittem a kiscsajt vezetni egy kört – mondta Gergely, miközben egy szexi mozdulattal levette magáról a dzsekit, majd magához húzta anyát és megcsókolta. Fúj.

A reggelit csak turkáltam, anya nem értette mi bajom, de én majd' elaludtam, annyira fáradt voltam. Felajánlották, hogy menjek velük vásárolni, de én passzoltam a lehetőséget és inkább a szobámba mentem aludni.