Lezárás

502 13 1
                                    

Öt hét telt el azóta, hogy anya kórházba került és én elköltöztem otthonról.
Aznap este Tünde jött értem és kérdések nélkül vitt el a házába, hogy ismét elfoglalhassam a vendégszobát.

Tünde végig tartotta anyával és Gergellyel a kapcsolatot, én viszont azóta nem is beszéltem egyikükkel sem.
Anyát két nap után engedték ki a kórházból, ahol megállapították, hogy a szülés utáni depresszió és az ehhez társuló, otthoni, fogyalmtosan feszült légkör miatt akart véget vetni az életének. Anya azóta hetente kétszer jár pszichológushoz.

Gergely még pár napig tanított az iskolában, utána viszont megszűnt a munkaviszonya. Mi kaptunk egy új osztályfőnököt és tesi tanárt, ő pedig az információim szerint végül abba a suliba ment tanítani, amit én küldtem el neki.

Anya és Gergely eladták a lakást és vettek egy újat és nagyobbat a szomszéd városban. Az új lakásban számomra is van hely, tudom, mert Tünde elmeséle, miután haza jött a házavatóról, viszont én egyenlőre nem szeretnék élni a lehetőséggel, hogy újra velük éljek.

Alízt azóta négyszer láttam. Tünde elintézte, hogy amíg én a húgommal töltök egy kis időt, addig ő anyával beszélget egy kávézóban. Egyenlőre még nem vagyok kész arra, hogy újra találkozzak velük, így ez a módszer remekül bevált számomra.

Tündével rengeteget beszélgetek és hihetetlenül hálás vagyok neki, amiért befogadott és amiért mindig figyel rám.
Majával ismét minden péntek délutánunkat együtt töltjük és lassan kezdem magam úgy érezni, mint a régi Adél. Boldognak és gondtalannak.

Az, hogy mit hibáztam és mit tehettem volna máshogy, már egyre kevesebbszer jut az eszembe és bízok benne, hogy a jövőben minden jobban fog alakulni. Kezdve a jövő heti első randimmal, amire Levente hívott meg.

•••••


Nagyon nem vagyok az ilyen utószó vagy köszönetnyilvánítás írásában, de azért megpróbálom.

Amikor elkezdtem, már tudtam, hogy a vége semmiképp sem lesz az, hogy Adél és Gergely összejönnek, de be kell vallanom, hogy azt én sem tudtam, hogy a végére ennyi veszekedés és szenvedés lesz benne.
Sajnálom, hogy a vége tényleg csakis a veszekedésekről szólt, de azért remélem, így is sikerült jót alkotnom.

Örülök, hogy voltak, akiknek tetszett és annak is, hogy kaptam visszajelzéseket, amik rávilágítottak a hibáimra, amiken a jövőben igyekszem javítani.

Íme néhány érdekesség a sztorival kapcsolatban:

– az első évad nagy részét egy éjszaka alatt írtam meg

– Adélék lakása a fejemben úgy néz ki, mint az egyik barátnőmék lakása

– eredetileg úgy terveztem, hogy az első évadban, a téli szünetben Adél Majáékkal tölti a szünetet, ahol elmondja a baját Maja mostohaanyjának

– amikor kitaláltam, hogy a harmadik évadban lesz egy fiú, aki jóban lesz Adéllal, úgy terveztem, hogy majd gonosz lesz és Gergely fogja megmenteni Adélt a fiútól

– eredetileg Szilvi nem küldte volna el Adélnak a képeket, hanem azonnal posztolta volna őket

– Gergelyt (legalábbis ami az első évadot illeti) apukám egyik haverjáról mintáztam

Köszönöm, hogy elolvastad!

x__sunshine__x

Elérhetetlen // BefejezettWhere stories live. Discover now