Az osztálytalálkozó

9.

MICAH

- Én a tehetségemmel vittem valamire. Nem is kellett volna nekem az az érettségi. Elpocsékoltam több évemet, mint kellett volna. Jó hülye voltam. Na mindegy. Jó a hangom, jól nézek ki, tudok gitározni, rocksztár lettem. Van ebben valami meglepő?

A csajok bomlanak értem, a fotósok imádnak, a hírekben majdnem mindig ott vagyunk, a bulik észbontóak, minden a helyén van, mint a filmekben. Drog, alkohol, nem vetünk meg semmit. De a legjobb benne, hogy bármelyik csaj az enyém lehet. Legyen az vékony, duci, fiatalkorú, középkorú, nem vetünk meg semmit.

Egyszer mindenképp gyertek el velem egy ilyen buliba! Sok híres ember bukkanhat fel, és mind jó fejek, mint én. Lazák, tudnak bulizni, értik a viccet. És fergeteges a hangulat.

Természetesen nincs feleségem, még csak komoly kapcsolatom sem. Ki nem hagynám ezt a sok nőt! Nem, nem érzem magam magányosnak mielőtt megkérdezné valaki, imádom az életem. Egy perc nyugtom sincs, sokat utazok, dolgozom, dalokat írok, és majdnem minden este bulizni megyek. Ki ne akarna ilyen életet.

Ne sértődj meg Margaret, de néha gyűlölöm a fotósokat. Mindenhol ott vannak, mindent tudni akarnak, és elég egy rossz lépés már a híradóban vagy, esetleg rosszabbik esetben a rendőrség kopogtat az ajtódon.

De nyugi! Nem cserélném el semmi pénzért!