10.fejezet

3.1K 119 1
                                    

William szemszöge

Anya és apa javában sürög forog, főleg azóta mióta tudják, hogy elhozom a "baránőmet" is ma este.
Nem mondtam meg a nevét, nem akartam lelőni a poént, így sokkal érdekesebb lesz. Kíváncsi vagyok a reakciókra. Mondjuk anya és apa szerintem jól fogják fogadni, kedvelik Emilyt. Folyton róla mesél nekem anya, hogy össze kéne jönnöm vele, mert Emily egy nagyon rendes és szép lány. Szóval ő biztos örülni fog annak, hogy összejöttünk, még ha csak kamuból is, amit ők persze nem tudnak, és nem is fogják megtudni. Nem akarom, hogy tudják, hogy az egész csak meg van játszva, több okból sem. Az első az, hogy akkor anyáéknak tudniuk kéne a teljes igazságot, ami azt jelentené, hogy nem csak bennem, de még ártatlannak hitt lányukban is csalódniuk kéne, mert elvette más szerelmét és tönkretett egy kapcsolatot. A másik ok pedig az amit már elmondtam, hogy csalódnának bennem.
Ezt meg nem akarom....

És, hogy Lidia, hogy fog reagálni?
Na hát ez egy jó kérdés...
Kicsit tartok attól, hogy nagyon megfog rám haragudni, de igaza van Emily-nek, ideje egy kis leckét kapjon, na meg persze a hős szerelmes Nathan is. Nathant alapból nem kedvelem szóval őt egyáltalán nem fogom sajnálni. Őt tartom a legbűnösebbnek, persze a növérkém se ártatlan, de ő mégis csak a testvérem...

Fél négy van, tehát Emily nem sokára itt lesz. Felmegyek gyorsan átöltözni, mire elkészülök már meg is kapom az üzenetet Emily-től, hogy elindult.

-Megjött! Legyetek kedvesek! -mondom drága családomnak amint újból leérek hozzájuk a hátsó udvarra.

-Nagyon kíváncsi vagyok erre a titokzatos lányra -mondja apa.

-Remélem nem valami bünöző, aki majd meglop minket... -aggodalmaskodik anya.
Nem szereti a titkolózást.

-Nem anya, nyugi -kezdem el nyugtatni egyből.

-Már itt van kint? -kérdezi Lidia mire bólintok -Akkor kisérd ide, már engem is érdekel, hogy ki ő!

-Biztos egy rendes lány -csatlakozik a beszélgetéshez élősködő is.

-Igen, rendes lány -akit te jól át is vertél, teszem hozzá fejben.

Nem húzom tovább az időt, ki is megyek a bejárati ajtóhoz. Emily akkor lép ki a házuk ajtaján. Majd miután meglát elkezd sétálni felém.

Egy egyszerű kék farmer és egy szürke felső van rajta, de még így is nagyon jól néz ki.

-Hát nem vitted túlzásba a készülődést -jegyzem meg szórakozottan, eszem ágában sincs közölni vele, hogy még így egyszerű ruhában is nagyon szép.

-Te sem -vágja rá egyből.

-Akkor mehetünk? Felkészültél? -kérdezem, majd felé nyújtom a kezem.

Értetlenül néz rám, ezért újból megszólalok.

-Fogd meg a kezem. Csak, hogy hitelesebb legyen a dolog.

Teszi amit mondok.
Megfogja a kezem.

-Na mehetünk? -kérdezek rá újból, majd miután bólint elindulunk be a ház felé.

A hátsó udvarhoz megyünk.
Apa épp a húst süti, anya pedig az asztálnál terit. Lidia és Nathan pedig az asztalnál ülnek egymás mellett. Fogják egymás kezét és nevetgélnek valamin, de amint meglátnak minket lehervad az arcukról a mosoly.

Na most jön a fekete leves...

Tudom, hogy nem fognak nagy jelenetet rendezni, mivel anya és apa nem tud semmiről, de azt is tudom, hogy szó nélkül sem fogják hagyni azt, hogy Emily a "barátnőm".

Kamu vagy valóságDonde viven las historias. Descúbrelo ahora