Az Én Történetem! [Szünetel]

Chunin vizsga:3.forduló

Ma van a vizsga utolsó fordulója. Büszke vagyok azokra a barátaimra akiket ma a harc térten láthatok. Félre értés ne essék, azokra is büszke vagyok akik nem jutottak tovább. Az aréna előtt állok és várom a lányokat, mert megbeszéltük, hogy együtt megyünk be és együtt is jövünk ki.
-Jó reggelt Amaye!
-Jobb reggelt Minato-sama és Kushina-san!
-Csak nem valami gond van?-hajol hozzám közelebb Kushina-sama.
-Nincs semmi-vontam meg a vállam.
-Előre megyek Kushina.
-Rendben Minato.
-Miért állsz így ide kint?-fordult vissza felém Kushina-san.
-Várom a lányokat, mert megbeszéltük, hogy együtt megyünk be.
-Tudom nem kellene megkérdeznem, de még is napok óta érdekel, hogy mi van a húgoddal. Már ha nem akarsz róla beszélni akkor nem kell! És bocsánat, ha nagyon mély témát feszegettem!-kezdett el rögtön védekezni.
-Semmi gond Kushina-san-mososlyodtam el-És egyébként meg, válaszolok rá. Semmi komolyabb nincs vele. Legalábbis akkor még nem volt, mikor utoljára nála voltam.
-Miért? Mikor voltál nála utoljára?
-Lassan egy fél hónapja.
-Oh...Nem is zavarlak tovább! Majd még úgy is beszélünk.
-Rendben!-és már csak azt néztem ahogy bemegy. A lányok sokáig nem jöttek, így úgy döntöttem, hogy bemegyek és nem várok tovább. Sétálgattam a földszinten, mert úgy gondoltam, hogy bent is várok mégis csak egy keveset.
-Amaye-suttogta valaki a nevemet, majd egy kar átölelte a derekamat, amivel magához húzott jó erősen.
-Aki?
-Ki más?-vigyorog pimaszul.
-Engedj el!
-És ha nem?
-Akkor...akkor....
-Akkor mi?-nem tudtam mit mondani, ugyan is nagyon kellemetlen volt a szituáció.
-Na mi van? Elvitte a kis cica a nyelvedet? Pedig nagy szükség lenne még arra a nyelvre.
-Engedj már el!-próbáltam lefejteni magamról a kezeit kevés sikerrel.
-Miért vagy ilyen akadékos?
-Nem vagyok akadékos, csak azt szeretném, hogy elengedjenek!
-De nem foglak.
-És megtudhatnám, hogy még is miért?
-Mert átvertél.
-Én? Téged? Mikor? Alig ismerlek, szinte nem is beszéltünk!
-Igen, te engem. Hogy mikor? A vizsga második fordulóján. Akkor.
-Tényleg? Még is mivel vertelek át, a te elmondásod szerint?
-Hát már nem is emlékszel?-szorít még jobban magához.
-Engedj már el!
-Emlékszel vagy nem?
-Ha emlékeznék, akkor nem kérdeztem volna rá baka!
-Na! Ne kapd fel így a vizet! Emlékszel arra amikor odamentem hozzád csak úgy?
-A csak úgy jelzőt levenném!
-Akkor szándékosan.
-Igen. Emlékszem. Mi van vele?
-És amikor le akartál koptatni, akkor odajött hozzánk Kankuro a csapat társam.
-Igen tudom, hogy ki az a Kankuro! Bökd már ki, hogy mit akarsz Aki!
-Végre a nevemet is kimondtad!
-Aki!
-Jól van, folytatom!-sóhajtott egy nagyot-Soha nem voltatok együtt.
-Honnan tudod?-éreztem, hogy a torkomban hatalmas gombóc telepedett meg.
-Onnan, hogy amikor Temari elkapott minket akkor Kankuro elfelejtette, hogy én is ott vagyok és mindent bevallott Temari-nak.

'Francba!'

-Miért akartál vagyis, miért vertél át bogaram?
-Egy, nem vagyok a bogarad! Kettő, nem értetted, de ezek szerint mégis, csak pont nem érdekelt téged az, hogy én nyolcvanhatszor is lekoptattalak!
-Azért ne túlozzunk itt! Rendben? Itt én vagyok az egyetlen aki felkaphatja a vizet.
-Aki!-hallottunk meg a távolból egy rideg hangot.

'Ez csak is Gaara lehet! Ő csak segít! Legalábbis nagyon remélem.'

Igazából csak Aki nézett a hang irányába, én a kezét próbáltam meg lehámozni magamról.
-Gaara! Mi szél hozott?
-Igazából semmi.
-Aki, eressz már el!
-Jaj ne kapd már fel így a vizet! Nincs miért.
-Aki, engedd el Amaye-t.-mondta Gaara a nyugodt még is hideg hangján.
-Miért engedném el?
-Mert én azt mondtam, meg mert megkért rá ő is.
-Pont nem érdekel, hogy te mit mondasz Gaara. Meg...amúgy is miért ne ölelhetném magamhoz hiszen....
-Csak azt ne mond, hogy együtt vagyunk, mert itt helyben kibelezlek!
-Csak nyugodj meg! Egyébként is azt mondok amit szeretnék! Szóval ott tartottam, hogy mi.....
-Komolyan mondtam amit megmondtam! Engedj el!