Enyém vagy~Jikook. 1.-2. Évad

85./2. Évad

Reggel szerencsére időben keltünk fel, egyikünk sem volt késésben, főleg Jungkook tekintve, hogy délutáni előadásai lesznek. Reggeli után a számos teendőimet gyorsan elvégeztem, ilyen volt a rendrakás és a gyors takarítás, illetve a mosogatás.

- Elvigyelek?-kérdezte Jungkook az ajtóban állva.
- Örülnék neki.-mondtam tömören, s a várt reakciót meg is kaptam.
- Mi a baj?-jött közelebb és egyik kezével vállamra simított.
- Szar kedvem van. Nincs hangulatom a mai naphoz. Egy csomó új gyerek jött volna a csoportba, de...elment a híre annak, hogy meleg vagyok és a szülők féltik a gyerekeiket...konkrétan én vagyok az óvoda réme, Jungkook. Múltkor is behívott az igazgató az irodába. Ott volt két szülő és azt akarták, hogy mondjanak fel nekem.
- Ez...nem találok szavakat.. Feleslegesen aggodalmaskodnak. Nem vagy pedofil. Semmi rossz szándékkal nem nyúlnál hozzá egy gyerekhez sem. Nem értem, hogy ezek a fasznyakúak miért nem értik meg ezt. Örüljenek inkább, hogy van ki vigyázzon a puhafogú gyerekeikre míg ők verik a faszukat a munkahelyen. Sokkal többet tanulhatnának tőled azok a gyerekek, mint a saját szüleiktől. Az iskolára is ti készítitek elő őket.
- Mindegy Kookie...azt hiszem nem éri meg ezen idegeskedni. Van még fél órám, beülünk valahova kávézni?
- Ha neked jobb lesz úgy a kedved, akkor természetesen.

A kávézóban Kook sok egyetemi társával találkozott, akiknek bemutatott engem. Mondanom sem kell, új emberek megismerése után sokkal jobb kedvem lett.

- És Jimin hyung, te is tanulsz még, vagy dolgozol?-kérdezte Seungmin. Ő egy nagyon aranyos srác, nagyon tisztelet tudó és kedves.
- Dolgozom. Egy óvódában.
- Óvóbácsi vagy?!-kérdezték egyszerre, amit megmosolyogtam, hisz érdeklődésük igen gyermeki volt.
- Igen.
- Akkor Seungminre vigyázhatnál, néha felér egy három évessel.
- Anyád!-szólt be neki a fiú, aztán elkezdték cukkolni egymást. Az időre pillantva láttam, hogy indulnom kellene.
- Kookie, mennem kell.
- Elviszlek.-pattant fel ő is a székből, aztán elment fizetni a kávékért.
- Örültem, hogy találkozhattunk fiúk. Remélem még összefutunk. Jó arcok vagytok.
- Te is Hyung! Nagyon kedves vagy, szóval biztosan találkozni fogunk még. Jó munkát.
- Köszi srácok, sziasztok!-azzal Kookkal az oldalamon ki is mentünk a hangulatos kávézóból. Az autóban megbeszéltünk pár alapvető dolgot, mint például, hogy mi legyen a vacsora, meg hasonlók. A számlák befizetése és egyéb dolgok.
- Legyen szép napod Kicsim.-mosolygott rám, majd arcomra simítva egy búcsúcsókba hívott.

Úgy éreztem, hogy jelen pillanatban minden gondom elszállt, úgy gondoltam, hogy ezek után meg tudok küzdeni a munkahelyi gondjaimmal. Hogy vagyok olyan erős, hogy mindent megoldjak egyedül....