Enyém vagy~Jikook. 1.-2. Évad

18.

Jk szemszög

Jimin csak ült és nézett maga elé. Enyhén lesokkolta az amit az anyukája mondott neki, és ha jól értelmezem nem akarja, hogy Jaemyung legyen a tesója apja.
Teljesen megértem, de adhatna egy esélyt a fickónak, attól, hogy a gyereke egy féltékeny balfasz még az apja lehet normális, nem de?
- Édes-
- Hagyj most!-förmedt rám.
- Jó.. Szerintem haza is megyek. Hagylak gondolkozni...-felkaptam a táskámat és minden féle köszönés nélkül elhagytam Chim szobáját.
- Kookie! Nee! Kérlek, ne menj, sajnálom. -ölelt meg hátulról.
- Chim, szerintem gondolkozz azon amit anyukád mondott és segíts neki.
- De maradj itt kérlek. Szükségem van rád.
- Jól van baby. Miért is nem fekszel az ágyadban?
- De jól vagyoook~-elkezdte csapkodni a hátamat, mivel felkaptam őt a vállamra és megmarkoltam kerek eperseggét.- Engedj el te nagy nyuszii.
Kookieee, hallod?-lefektettem az ágyra és fölé másztam.
- Jahj...-takarta el piros arcát.
- Vedd le a kezedet kincsem.
- Nem. Nem akarom. Piros a pofim.
- Most miért vagy ennyire zavarban?
Hisz nem csináltam semmit.
- Dee. Megmarkoltad a popsim.
- Én? Dehogy. Ennyire szeretnéd?-ismét megmarkoltam seggét.
- Neh.
- Tudom, hogy szereted.-Jeon állj le, nem csinálhatsz most vele semmit! De ha itt maradok, akkor biztos, hogy nem bírnám ki.
- Kookie itt vagy?-ennyire elbambultam?
- Figyelj Chimmy, most haza megyek, jó?
- De..mi-miért?
- Eszembe jutott, hogy délután anyámnak kell segítenem hajat festeni.
- Oh.. Rendben, de puszit kérek.-kezdett csücsöríteni, ami annyira aranyos külsőt varácsolt neki.
Halvány mosollyal az arcomon hajoltam ajkaira.
- Majd holnap is jövök.-mondtam és elindultam haza.

Otthon nem gondoltam volna, hogy meglátom apámat egy másik nővel enyelegni.
Hatalmas szemekkel néztem a kettő egyedre, majd megszólaltam.
- Itt mi a retkes faszom van?! Apa mit csinálsz?!
- Jeongguk-
- Nem, ezt most el kell mondanom anyának, nem hagyhatom, hogy abban a hitben éljen, hogy csak ő van neked! Méghogy nem csalod meg? Még volt pofád a gyerekednek is hazudni? Milyen apa vagy te? Megkönnyítem anya dolgát, szedd össze a cuccaidat és ezt a szukát is, aztán takarodjatok! Most!
- Kook?-lépett be anya a házba.
- Apa megcsal téged.
- H-hogy micsoda?-fakadt sírva anya, mire egyből megöleltem.
- Megöllek.-suttogtam apának.- Szedd. A. Cuccaid.

Egy bő húsz perc után el is húzták a csíkot. Anya még mindig keservesen sír, azt kérte, hogy hívjam át Rosiet, mert ő lett a legjobb barátnője, szinte a lánya ként tekint rá.
- H-hogy tehette e-ezt velem?
- Anya nyugodj meg. Elfolyik a sminked. Tudod mit? Mossuk le, smink nélkül szebb vagy.-mosolygok rá nyuszisan.
- Re-rendben.

Oda álltunk a tükör elé, és elkezdtük lemosni a sminkünket.
- Kook. Te is sminkelsz?
- Igen, de csak a szemöldökömet, meg egy kicsi alapozót teszek az arcomra.
- Mi értelme annak, hogy kisminkeled magad? Anélkül is helyes vagy.
- Ezt mondhatnám neked is. Smink nélkül is gyönyörű vagy.-miután lemostuk a sminket, feltettünk mind a ketten egy maszkot az arcunkra.
Rosie meg is érkezett, de nem egyedül. Chimmy is jött vele.
- Nem úgy volt, hogy-
- Majd elmagyarázom.-mondta remegő hanggal anya.

Na uccu neki, kezdjünk bele...

Bocsánat, ha nagyon unalmas lett😢