Enyém vagy~Jikook. 1.-2. Évad

20.

Eléggé hangos zenét indított be a telefonján, gondolom, hogy az anyukája ne hallja mit csinálunk.
Államtól alhasamig ellepett apró puszikkal, majd a hasamra fordított és feltolta a fenekemet.
Gerincem mentén is puszikkal halmozott el. Hirtelen rácsapott a fenekemre, mitől egy hangos nyögés szakadt ki ajkaim közül.
- Tetszik baby?
- Nah-nagyohn. Méhg.-toltam ki jobban popsimat. Lehúzta a nadrágomat, alsómmal együtt és úgy csapkodta a fenekem.
- Ahh.-nyögéseim felbátorították. Már nem a kezét éreztem neki csapódni a seggemnek, hanem az övét. Igaz jobban fájt, de csak fokozta a vágyat.
Leszállt az ágyról és a fiókból előszedte a sikosítót és az óvszert, majd mellém dobta az ágyra. Fejemet oldalra fordította és én benyálaztam három ujját. Egyszerre két ujját tolta fel belém. Egyáltalán nem fájt, kicsit kellemetlen volt, de mikor megéreztem harmadik ujját is, olyan volt mintha a mennybe kerültem volna.
- Ahh Daddyh...ahzt akahrom, ho-hogy bennehm legyéhl.
- Baby egy kis türelmet.
- Ahh meddig várjahk mégh.-magamhoz nyúltam és elkezdtem verni magamnak, ami Kooknak nem igazán tetszett, így rácsapott a fenekemre.
- Kookie~-azzal meg is éreztem magamban. Egyből tövig nyomult bennem. Nem csinált semmit, így előre hátra mozogni kezdtem.
- Hahh Babyh...nagyon jó vahgy.-csak sóhajtoztam és nyögdécseltem mint egy kurva. Jungkook a derekamra fogva állított meg a mozgásban.
- Rossz kisfiú voltál Jiminie. Most kegyetlen leszek veled.-mondta mély hangon amitől a hideg is kirázott.
- O-okéh Daddyh.-nagyon durván kezdett el mozogni bennem. Nem hazudok ha azt monom, hogy ilyent még senki nem csinált velem. Kurvára fáj és úgy érzem, hogy menten szétszakadok.
Kéjes nyögéseim helyét fájdalmas nyögések vették át. Hihetetlenül fáj, de nem tudok szólni. Jungkook teljesen megvadult...
Már bőgök a fájdalomtól, de Kook ezt nem veszi észre.
Hatalmasat lökött rajtam. Élveznem kéne, de nem megy. Ahhoz túlságosan fáj.
- Au.. J-jungkook állj meg!-kezdtem hangosan sírni. Két lökés után megállt és kihúzódott belőlem. Én egyből az ágyra estem és csak sírtam.
- Kicsihm.. É-én..nem akartam, ne haragudj.
- Ha-hagyj most kérlekh. Nagyon fáhj..
- Nagyon sajnálom. Had nézzem meg.
- Neh. Ha-hagyj már egy kicsit bé-békén.
- Rendben...-azzal ki is ment a szobából. Össze kuporodtam és egy fél óra múlva meg is nyugodtam.
Nehezen, de felöltöztem Kookie ruháiba. Egy alsót vettem fel és egy fekete pólót ami a térdemig leér, majd kimentem a szobából.
Bocsánatot kell kérnem Jungkooktól, hogy bunkón videlkedtem vele..