Mibe keveredtél Felix?
Eddig még egy pillantást sem vetettem a képekre, ezért amilyen gyorsan csak tudtam, szétterítettem őket az íróasztalomon. Semmi átlagon felüli, csak egyszerű képek, egyiken egy férfi telefonált egy kávézó előtt, a másikon egy utcalámpa volt, a harmadikon pedig egy család ebédelt egy piknikasztalon. Semmi kapcsolat nem volt köztük, legalább is még akkor csak így tűnt.
Hirtelen ötlettől vezérelve kapcsoltam be laptopomat, ami kissé már sok mindent látott, de attól a célnak még tökéletesen megfelelt. Megnyitottam a keresőt és beírtam az egyetlen elolvasható felíratot a képekről: a kávézó nevének egy részét, ami előtt a férfi éppen telefonált.
[5000 keresési találat]
Te jó Isten...! Most ezeket mind végig kellene néznem? Azt biztos nem.
Na, gyerünk, gondolkozz Daniel, hol kereshetsz még rá?
Egy olyan zseniális ötlet jutott eszembe, hogy, ha Felixnek van képe erről a kávézóról, akkor talán járt ott. És talán Facebookon már rákeresett párszor.
Csókoltatom az eszem, hogy ilyen okos vagyok...
Most már csak abban kell reménykednem, hogy Felix nem lépett ki a Facebookjából, mert nem szeretném feltörni a fiókját. Gyorsan előszedtem a laptoját és elindítottam. Kikerestem a Facebookot és voilá, beléptem a profiljába.
Hm... Azt sem tudom, hogy hol kellene kezdenem. Beírtam a keresőbe, de semmi. Akkor marad a Messenger. Utolsó reményszálaimban mentem rá a kis ikonra a képernyőn, amikor egy nem várt dolog ugrott velem szembe. Felixnek volt egy csomó elolvasatlan üzenete, amit egy számomra ismeretlen férfitől kapott. Leon Carls. Ismerős ez a név? Mert nekem nem. Soha életemben nem hallottam.
Mintha el is felejtkeztem volna arról, hogy miért is "törtem" fel a barátom profilját, nyitottam meg a beszélgetést.
Kitágult szemekkel görgettem vissza a beszélgetés elejére és próbáltam nem beleverni fejemet a falba.
Azt hiszem tökéletes bizonyítékot találtam arra, hogy barátomat elrabolták, sőt, lehet, hogy rosszabb.
Leon Carls szeretne üzenetet küldeni neked.
Engedélyezés/Elutasítás
Leon Carls
Szia. Felismersz?
Felix Jaxon
Kéne?
Leon Carls
Nagyon is, cica.
Felix Jaxon
Ugye nem?!
Leon Carls
De igen, drágám.
Felix Jaxon
Mit akarsz?
Leon Carls
Ejnye - bejnye. Hát elfelejtetted, hogy hogyan is kell szólítanod, drágám?
Felix Jaxon
Nem tartozom neked semmivel sem... Te magad mondtad
Leon Carls
Hjajj... Ez most szíven ütött. Pedig azt hittem, hogy egyhamar nem fogod elfelejteni az együtt töltött perceinket.
Látta.
Leon Carls
Csak nem beijedtél kicsikém. Viszont, hogy lásd mekkora szívem van, ha lenne kedved még valamihez, akkor holnap találkozunk ugyyanabban a bárban.
Látta.
Leon Carls
20:41
Kérlek, hallgass meg. Csak adj egy esélyt, hogy elmagyarázzam.
20:45
Könyörgöm
20:52
Te voltál az irdában? Tudom, hogy te voltál és, hogy jártál a jegyzetei között.
21:00
Hallod? Ne csinálj semmi hülyeséget!
Kérlek
21:34
Hol vagy? Minden rendben? Ugye nem mentél vissza hozzá?
21:48
Hallod? Válaszolj.
23:09
Azt mondtam gyere vissza! Ne kavard a szart!
23:24
Vak vagy? Ha azt mondom gyere ide, nem számít hol vagy, ide jössz.
23:43
Nem érdekel mit csinálsz vagy, hogy hol vagy, megtalállak, és akkor nem menekülsz.
23:50
Ha megtudja, hogy betörtél hozzá, akkor kicsinál. Ráadádul a bűntudat meg fog engem enni, hogy nem segítettem.
23:57
Jó, ennyi volt. Nem várok rád tovább. Fordulj fel, oké?! Kapsz még 3 percet. Ha nem jössz ide, esküszöm a saját kezemmel fogok nyakadra szorítani.
00:00
Én szóltam, cicám...
Te jó Isten! Ugye nem...? Felix?
Ha nem haltál meg, kérlek tarts ki. Megkereslek és kiszabadítalak.
Miután elolvastam az üzeneteket, konkrétan csak hebegtem-habogtam. Azt sem tudtam, hogy mihez kezdjek. Szóljak a rendőrségnek? Nem, az nem jó ötlet. Ha valami nagy bajba keveredett és ezek megtudják, hogy a rendőrség is tud róluk, akkor akár Felix életébe kerülhet.
Jó, akkor mit csináljak? Ezzel nem lettem okosabb, csak annyit értem el, hogy még idegesebb vagyok.
Na lássuk, csak kell, hogy legyen itt valami.
A fejemben a káosz uralkodott, azt sem tudtam, hogy mihez nyúljak. Azon kattogott az agyam, hogy mégis mi a fenéért volt ott több kép, miért nem csak egy?
Kezembe vett ismét a képeket és szépen kipakoltam magam elé őket az asztalra. Érdekes gondolat pattant a fejembe. Mi van, ha valamilyen sorrendben kell őket nézni? Elkezdtem hát rakosgatni őket össze-vissza, de semmi. Ideges lettem. Nem volt szokásom idegeskedni, de akkor valami elpattant bennem. Utoljára, amikor ideges voltam, akkor Felixnek sikerült lenyugtatnia. Annyira elgurult a gyógyszerem, hogy elkezdtem püfölni a szobánk falát. Szerencsére lenyugtatott és így nem kellett bekötozni majd a véres és sebes öklömet.
Ideges voltam és - szerintem -, mint mindenki a legjobb módszert választottam a levezetésére. Törni és zúzni akartam. Ne kérdezzétek, hogy miért, én sem tudom, de valahogy nyugtatónak éreztem ezt. Lesöpörtem mindent az asztalomról. Végig néztem, ahogy a képek lehullanak a földre egy-egy szabálytalan pályát követve, szép ívesen. Földet értek a papírlapok, színes felükkel lefelé. Mikor éppen lehajoltam értük, szemeimbem megakadt valami. A hátukon halvány csíkok húzódtak. Csak nem?
Felismerve a térkép darabjait, felszedtem őket és újra rakosgatni kezdtem, immár a hátukat nézegetve. De még így sem volt teljes a kép. Még mindég hiányzott, ha jól számoltam, akkor három. De hol lehetnek?
Sziasztoook!😁💜💜
Új rész! 🤭😉
VOCÊ ESTÁ LENDO
Vissza a gyökerekig
Ficção Geral"Kezeimet csípőjére tettem és rámarkoltam, ezzel jelezve neki. Értette a célzást és, míg folyamatosan ízlelgettük egymás ajkait, amik most annyira egymásra találtak, mint még eddig soha semmi, ölembe ült. Nem akartunk elválni egymástól, ezt az is bi...
