Vissza a gyökerekig

46.rész

Miután lekezelték egymás sérüléseit, külön külön lefürödtek. Persze azért külön, mert nem akartak egyéb dolgot is csinálni, tekintve a jelenlegi helyzetüket. Késő este volt már, mire mindketten odajutottak, hogy ágyba tudjanak bújni, ezért amint befeküdtek egymás mellé, rögtön elnyomta őket az álom.

Eleinte a szokásos kis kifli, nagy kifli pózban bújtak közelebb egymáshoz, de hamar megunták és egy sokkal intimebb helyzetbe aludtak el.

Szembe fordultak egymással és úgy ölelték át a másikat, minél szorosabban. A magasságkülönbség miatt Daniel feje Ryan mellkasáig ért, így kihasználva az alkalmat, a fiatalabbik szorosan a másik mellkasához bújt, mélyeket lélegezve Ryan férfias illatából. Csendben hallgatta Ryan szívverését, ami most nyugodtságot hozott az elméjére, ezért pillanatokon belül álomvilágba találta magát. Az idősebbikkel sem volt másként, ő Daniel feje búbjára támasztotta fejét és apró puszikat hintett a másik frissen megmosott hajára. Egymás karjában aludtak el mindketten, miközben meg sem fordult a fejükben, hogy elengedjék a másikat.

Pillanatok alatt röpült el az éjszaka és nyitották ki a szemüket szinte egyszerre reggel. Meg sem lepődtek azon, amikor ugyan abba a pózba találták magukat, mint amiben elaludtak. Viszont ahogy egymás szemébe néztek, és Ryan Daniel szemében meglátta a csillogást, mint egy vadállat, úgy kapott a fiatalabbik ajkai után. Daniel nem ellenkezett, ő is ugyanazt érezte, amit a másik, sőt, talán jobban is akarta azt, ami következett.

Daniel teljesen megfelejtkezett az előző napok eseményeiről és végre valahára teljesen át tudta adni magát az érzéseinek, a vágyainak.

Ryan is meglepődött, amikor Daniel hirtelen lendületet vett és a határa fordította az idősebbet, így Ryan került alulra, Daniel pedig nem finomkodva, egyből az idősebbik érzékeny pontjára ült. A rég nem érzett érzésre Ryan felnyögött, de nem hagyta, hogy Daniel átvegye az irányítást, ezért elfogadta a felkérést a játékra és ő is fordított a helyzetükön. Nem hagyta, hogy Daniel tovább rosszalkodjon, nem kímélve a rajta levő felsőt tépte szét az anyagot.

Egy vadállat és a prédája lettek volna?

Daniel élvezte a helyzetet, és olyan érzések kezdtek el benne motoszkálni, amiket mélyen magában már rég érzett, de nem mert eddig soha elfogadni. Bízott Ryanben, bízott a kettejük között kialakult kötelékben, de legfőképpen  elfogadta saját érzeseit. Azok a kétségek, amik eddig akaratlanul is gyötörték az utóbbi időben, most kezdtek biztos helyet találni maguknak. Hiába nem  beszélt erről senkinek, hiába nem foglalkozott velük és próbálta inkább elnyomni magában, most felszabadultak. Hagyta, hogy Ryan prédaként tekintsen rá, hagyta, hogy átvegye felette az irányítást és elengedte magát. Nem törődött azzal, hogy a másik mit gondolhat róla, nem temetkezett a kuszábbnál kuszább gondolataiba, mert elég volt neki egyetlen pillantás, hogy felismerje: Ryan akarja őt és bármit képes lenne megtenni a szerelmükért.

Vadak voltak, vadul falták egymás ajkait, erősen kapaszkodtak a másik testébe, miközben folyton egymás szemébe néztek.

-Szeretlek. - suttogta Ryan Daniel fülébe, amitől a fiatalabbikat kirázta a hideg. Érezte, ahogy a jóleső borzongás végigfut a gerincén. Ryan számára a halk kis nyöszörgések felértek egy izgatószernek, minden egyes alkalommal érezte, hogy egyre keményebb lett az alsójában.

Daniel csókja édes volt, mint a méz, Ryan számára, Danielnek meg a másik puha ajkainak érintése a legjobb droggal ért fel. Olyan droggal, amiről soha nem szeretett volna leszokni. Még egyszer nem...

Ryan szépen lassan haladt lefele Daniel testén, miközben kisebb nagyobb csókokat hintett az alatta fekvő testére. Minden egyes alkalommal Daniel egyre hangosabban sóhajtozott, körmeit Ryan hátába mélyesztette, úgy próbálta meg minél közelebb húzni magához.