Egy deszkás lány?/✔️/

-13-

A tegnap nem volt érdekes. Kb ugyanaz, mint a szerda (első nap), annyit kivéve, hogy megismertünk pár tanárt.
A rajz tanár, Vladár Ervin. Anya sokat mesélt róla. Kedvence volt!!!:DD
Aztán jött egy irodalom Kardos Kálmánnal. Őt már ugye ismerem a Gólyatábor miatt, de nem baj.
Aztán volt franciánk Monsiuer Durrand-dal, aki egyébként naagyon kedves:))
Volt angolunk Mr. O'Realy-vel, aki egyébként szintén kedves, és a drága Antai-Kelemenék miatt majdnem mindent értettem. Azért 14 év alatt tanultam tőlük!:D
Amúgy ott külön terem volt, nem sorolom fel, hogy ki kivel ül, csak az enyémet mondom: Hanna, Zoé, Nati és én. Így ülünk a nyelvi előadóban.
Földrajzunk is volt Farkas Evelin tanárnővel.
Infónk Tölgyessy Lászlóval, aki egyébként naagyon jó fej.
És végezetül egy matek, amit Gazdag Mária tanít.
A mai napom pedig... Megdöbbentő volt.
Reggel késve keltem, így rohantam az öltözködéssel, és mivel Hanna már zaklatott, hogy hol vagyok, mert várnak Márkkal, rohantam ki a házból, mindenféle enni való nélkül. Mindegy, majd a büfébe veszek:)
- Végre már! - köszöntött Hanna.
- Reggelt, Csipkerózsika. - mosolygott rám a ,,szív döglesztő" mosolyával az ikre.
- Nem dőlök be neki, ezt ne felejtsd el. - vigyorogtam rá, majd összenevettem Hannával, és Márkot lehagyva beszélgetve elindultunk.
- Képzeld... - kezdte, de előtte hátra nézett Márkra, hogy figyel-e. Szerencsére nem, zenét hallgatott, így folytatta - Tegnap este rám írt Marci. - mesélte vigyorogva, mire elismerően bólintottam, és hallgattam a csacsogását, ahogy azt mesélte, mit beszélgettek.
Majd hirtelen megakadt az agyan az egyik mondatán:
- Uuu, olyan kedves volt! Azt írta, hogy sokat gondol rám!
Ezen elgondolkoztam. Velem nem beszélt tegnap egész nap. És azt mondta, hogy majd hív. Keres. De nem. Hannára meg gondolt.
Ez egy kicsit rosszul esett, de nem mutattam ki.
- Szerinted szeret? - szólalt meg hirtelen újra a lány.
- Lehet. - bólintottam biztatóan, de belül még mindig szomorú voltam.
Engem miért nem keresett?
Ilyen gondolatokkal léptem be az iskola kapuján a két Naggyal körülöttem.
Az ott lévők megbámultak minket (mert hát azért mégis csak mi vagyunk Nagy Zsolt, Bencze Virág, Rentai Renáta és Pósa Richárd gyerekei), de nem foglalkoztunk velük.
A terembe érve már mindenki ott volt rajtunk (és Neményin) kívül, tehát azért meglátszott, hogy késve keltem.
- Végre! Hol voltatok? - ,,köszönt" nekünk Nati.
- Csipkerózsika aludt. - sandított rám Márk, majd mosollyal az arcán a helyére ment.
- Örülök neki, hogy ilyenkor sem vagy képes felkelni, Réka! - fújtatott, de aztán kétségbeesve nézett rám és Hannára - Segítsetek! Rebeka rám szállt! Délután csavarogni akar menni velünk... A plázába. Hogy mondjuk le?
- Mondd neki, hogy nem. Ennyi. - ültem le én is a helyemre.
Hát kár volt.
Ugyanis Rebeka hátra fordult hozzám.
- Sziiius, Rékus! - nyávogta, mire kérdőn néztem rá.
- Rékus??
- Aham. - csattogott egyet a rágójával - Te engem meg hívj Rebinek, jooo??
- Öhm... Persze. - vontam fel a szemöldököm furán.
- A r**i jobban illik hozzád. - szólt bele a semmiből Fred.
- Ne már! - szomorodott el az előttem ülő lány, majd inkább visszafordult.
- Vele mi van? - tátogtam Nati felé, aki megvonta a vállát.
Első óra előtt esett be a terembe Viktor, aki miközben elhaladt mellettem, feltűnően végignézett, majd végül a szemembe is belenézett.
- Szia. - köszönt rám halkan.
- Szia..? - kérdeztem vissza.
Viktor a fejét csóválva elment mellettem, én meg kérdőn néztem magam elé. Ez így mi volt?
Törin éppen Barka Gabriella magyarázott, amikor rezzent a telóm. Nem akartam megnyitni, de aztán sorra jöttek az értesítések, így idegesen feltettem a kezem.
- Tanárnő!
- Mondd, Pósa. - nézett rám unottan.
- Kimehetek a mosdóba? - kérdeztem zsebre rakva a telóm.
- Menj. - legyezett maga előtt, mire kislisszoltam a teremből egyenesen a női mosdóba, és megnyitottam a Messengert.
Marci zaklatott, de folyamatosan.
Marci üzenete: Pósa!
Marci üzenete: Gáz van!
Marci üzenete: Pósaaaa! Tudom, hogy látod, hogy írok!
Marci üzenete: R, légyszi! Tényleg fontos lenne...
A fejemet a falnak döntve gondolkoztam.
Nem keres egész nap, és ilyenkor már kellek, mi?
Réka üzenete: Neked is szia.
Marci üzenete: Végre már! Mi a baj?
Réka üzenete: Huh! Inkább ki! Mondd csak, ha Hannával tudtál beszélni, akkor velem miért nem? Azt mondtad, majd beszélünk! Ezért én nem is írtam, mert gondoltam, írsz, ha lesz időd. Erre semmi.
És most, hogy gáz van, köszönés nélkül rám lehet írni, én meg azonnal ugorjak? Kösz, kihagyom. - írtam le indulatosan, majd el is küldtem.
Marci üzenete: Réka... Sajnálom. Tényleg. Bocs, de.. egyszerűen nem tudtam mit írni. De most tényleg kéne a segítség... Segíts a barátodnak, légyszi! Könyörgöm!
Megesett rajta a szívem.
Harag ide vagy oda, akkor is a legjobb barátom, és ő is mindig itt van, ha kell.
Réka üzenete: Mondd! Mi a baj?
Marci üzenete: Köszönöm!!! Szóval. A lényeg a lényeg: El kéne játszani, hogy a barátnőm vagy...
Réka üzenete: Hogy tessék??? - írtam vissza meglepetten.
Marci üzenete: Öhm... Igen. Boocs, de a Nagyiék folyamatosan ezzel b@sztatnak, és már nem tudok mit kezdeni! A nemleges választ meg nem fogadják el!
Réka üzenete: Jézusom... Oké, nekem vissza kell mennem törire, következő szünetben hívj fel, és beszéljünk. Köszi.
Marci üzenete: Ok. Köszönöm!!

Reggelt! Nah, hát ez egy kicsikét érdekes lett... Mi lesz még itt?😏😏
Hamarosan folytatás!💕
TikTok: @llauraesharrypotter_