-22-

1.2K 83 55
                                    

,,Egyszer azt vettem észre, hogy Marci tekintete a szemeimről az ajkaimra vándorolt..."
Az ajkaimat nézte. És szemeim. Felváltva.
- Pósa... - suttogta, teljesen belefeledkezve mindenbe.
- Igen? - léptem hozzá közelebb.
- Én... Én... - kezdte, de megakadt - Réka, nekem ez nem megy. - túrt hirtelen idegesen a hajába - Túl sok minden kavarog bennem, aminek nem kéne! És ez nekem sok... Nem megy. Sajnálom. - rázta meg a fejét szomorúan. És otthagyott.
- Bennem is kavarognak érzések, Marci. Méghozzá viszonzatlan érzések... - suttogtam utána halkan.
Nem érdekelt, hogy hallotta-e. Nem érdekelt semmi. Teljesen összetörtem. Bekullogtam a házba. Teljesen letörve.
Talán itt lett volna a lehetőség arra, hogy... Elmondjam neki mindazt, amit még csak ma fedeztem fel.
De nem. Mert itthagyott. Minden magyarázat nélkül. És ez nekem fájt. Nagyon is.
- Réka! Mi történt? Baj van? - ért oda anyu hozzám aggódva.
- Nem, teljesen jól vagyok. - erőltettem mosolyt az arcomra.
- Látom... Gyere! - ragadta meg a karom, majd bevonszolt a szobámba.
- Apa hol van? - kérdeztem.
- Bandázik a fiúkkal. Ugye megjött Cortez, tehát vele, meg még Zsolti, Dave és Macu.
Na de. Nem ez a lényeg. Mi történt Cortezéknél? - kérdezte ismét visszatérve az aggódó anya szerepbe.
- Anya! Beleszerettem a legjobb barátomba! - temettem a tenyerembe az arcom - Igazatok volt! Mindenben! Talán tényleg a kezdetek óta szeretem... Csak sosem ismertem be magamnak, mert nem akartam elrontani a barátságunkat. De Marci Hannával van... És hallottam egy beszélgetés részletet Zoé és Marci között. Marcinak választania kell valakik közül. És azt mondta, hogy mindenki tudja, kit választana... Most meg majdnem megcsókolt! De aztán itt hagyott azzal a szöveggel, hogy ,,Neki ez sok." Anya, akkor én mit mondjak?? Segíts! Fáj! - kezdtem el sírni.
- Réka! Shh, nyugiii, minden rendben lesz! Az apáddal nekem sem volt könnyű. Higgy nekem. - sóhajtotta.
- Anya. Neked hogy sikerül apával összejönni? És... Volt ilyen veletek? - kérdeztem könnyes szemekkel.
- Volt. Bőven. Először Cortezzel voltam például. - jelentette ki.
- Tessék?? - kérdeztem döbbenten.
- Igen! - nevetett fel anyu - Aztán megcsalt Vikivel... Így jött a képbe Ricsi. Hidd el Réka. Az életben még sok sebet fogsz kapni. Csak egyet sose felejts el. Azok, akik mindig melletted voltak, bármi legyen, melletted maradnak. Tapasztalat. - mosolyodott el.
- Értem... De anya. Én ezt nem akarom. Miért ébredtem rá, hogy szeretem? Sokkal rosszabb minden. - néztem a plafonra fájdalmasan.
- Réka. Bízz bennem. Tudok valamit, amit te nem. Tehát bízz bennem. Szerintem szeret téged Marci. Tudom, hogy nehéz, de próbálj úgy viszonyulni hozzá, ahogy eddig is. De én most magadra hagylak, gondolkodj. - jelentette ki, majd megölelt, és magamra hagyott.
- Szerintem nem szeret. - szóltam halkan utána.
Anya a fejét ingatva hajtotta be az ajtóm, így végleg magamra maradtam...

Halihooo! Itt a kövi:3
Írás közben a gondolataim: ,,Anyádat, Antai-Kelemen Marcell..."😂😏
Jöhetnek a véleményekkk💕
Éss még valami: JÖHET AZ OROSZ GUMIMACI KOMMANDÓ!!!!
TikTok: @llauraesharrypotter_

Egy deszkás lány?/✔️/Donde viven las historias. Descúbrelo ahora