DC Oneshots ✓

👣 #2 || Wally West/Kid Flash x Reader👣

T/n - te neved

Reader Dick elveszett iker húga mert szétszakították őket mikor a szüleik meghaltak. A csapat kap egy küldetést amin meg kell menteniük Dick elveszett ikerhúgát. Wally menti meg. De reader idővel megtudja Bruce és Dick titkát majd ő is segít nekik a háttérből majd egyszer a csapatnak is kell. Wallynak tetszik Dick húga és fordítva is.

============================================================

2005. Haly Cirkusz
Két kisgyerek várta, hogy ők is szerepeljenek a műsorban. De ez sose történt meg a szüleik meghaltak.

De két ember úgy döntött szétszakaítja az ikreket elrabolták a lányt amikor a mosdóból kijött. Ezután Dick Grayson és
T/n Grayson külön éltek.

Mount Justice
2010. október 12. - 21:45 EST

- Küldetésetek van. - mondta Batman. - Gothambe kell mentek ott pedig egy lányt kell megmentenetek.

- A rendőrök dolga. - mondta Robin.

- Bérgyilkosok a nevelő szülei és nem tudjuk mennyire van türelmük vagy esetleg mennyire akarják megölni a lányt. A lány ártatlan senkinek se tud ártani. A rendőrség nem tud semmit se csinálni. - mondta határozottan Batman.

- Nem újdonság. - mondta Robin. - Se a húgomat és az elrablóit nem találták meg.

- Rob mi van ha már nem él. - mondta Kid Flash.

- Ez nem opció KF. A húgom él és mindig is fontos lesz a számomra meg fogom őt találni bármi áron.

- Miért ragaszkodsz ehhez ennyire? - kérdi Artemis.

- Mert az ikertestvéréről van szó. - mondta Batman. - Akkor készülődjetek elküldtem a koordinátákat nektek.

A csapat nem mondott semmit készülődni kezdtek. Zéta csövezni fognak.

Gotham
2010. október 12. - 21:55 EST
Egy fekete hajú és kék szemű lány éppen azon volt, hogy életben maradjon. Mivel a "szülei" úgy gondolták ideje lenne bántalmazni megint. Így is rengeteg friss és régi sérülése volt már a lánynak de úgy döntött ma nem hagyja magát többé.

- Hagyjatok nekem békén!

- Ne beszélj vissza nekünk! - mondta a nevelő apám. - Az csinálod amit mondunk neked.

- Ti nekem senkik se vagytok! Elraboltatok négy évvel ezelőtt a cirkuszból, amikor a szüleim meghaltak és a mosdóból jöttem ki.

- Hálátlan némber! - kiálotta a nevelő anyám.

- Ne csodálkozz! - csattantam fel. - Remélem a bátyám jobban járt mint én.

- Megölünk téged! - kiáltotta a nevelő apám.

- Próbálkozni szabad.

Ezután a nevelő anyám két katanát hozott elő. Meg se lepődök legalább három éve tudom, hogy bérgyilkosokkal élek.

- Ezzel nem fogtok megijeszteni három éve tudom, hogy bérgyilkosok vagytok.

- Most mi is jól fogunk szórakozni. - mondta a nevelő anyám.

- Erre kíváncsi leszek. De én fogok nevetni a végén. Sose feled hol nevelkedtem.

- Túl nagy a szád taknyos. - mondta a nevelő apám.

Egymás után kerültem ki a kard csapásaikat de minden mozdulat fájt. Tanultam önvédelmet pont miattuk de annyira gyenge voltam semmit se értem volna most vele. Egyszer csak több kést dobtak felém és azokra figyeltem, hogy elkerüljem a mélyebb sérüléseket. Viszont cserébe őket elfelejtettem ez későn jutott az eszembe. Mert előről kések és oldalról pedig a kard csapások jöttek volna ezért lehunytam a szememet, hogy ne lássam a sok vért. Ekkor már folytak a könyeim is úgy látszik többet nem látom Dicket remélem jobb sorsa van mint nekem volt.