A Slayer Fivérek

Part 8

John este 8-ra elment a Dinnerbe és Chloe kiöltözve várta őt.

-Szia! Jól nézel ki!-mondta John és alaposan szemügyre vette Chloet. 

-Helló! Köszi! Te is jól nézel ki!-mondta Chloe kicsit zavarbajötten. 

John és Chloe aztán bementek és az asztalukhoz mentek. Miután rendeltek és kiérkezett az étel, beszélgetésbe kezdtek. 

-Mi az oka annak, hogy katona lettél?-kérdezte Chloe.

-Apám mindig is a katonaság felé terelt. Minél többet beszélt róla annál jobban tetszett. A katonaságban még csak egy évet voltam mikor ezredes lettem. Az akkori ezredes látta bennem a lehetőséget. Én meg azonnal igent mondtam a szakmára. 

-Érdekesnek hangzik! Én magamtól lettem rendőr. Meghát lelőhetek másokat. 

-Igen ez is az egyik előnye a dolognak. Amúgy olvastam nemrég egy könyvet és elég furcsa lények vannak a városban. Tudsz erről valamit?-kérdezte John.

-Az egyik legfurább lény amivel találkoztam az a vámpír. Sosem tudod mikor futsz vele össze.

-Tényleg vannak vámpírok?

-Aha. Kevés van belőlük de veszélyesek.-mondta Chloe.

-Értem.

8-kor azonban nem csak Johnnak van fontos dolga. Blaine 8-ra Szofihoz ment és már sétálnak egy ideje. 

-Elárulod végre hova is megyünk?-kérdezte Szofi kicsit izgatottan.

-Ide!-mondta Blaine és rámutatott a velük szemben lévő kávézóra.

-Te egy kávézóba hoztál este 8-kor?

-Igen! Azt akarom, hogy felejthetetlen randink legyen és ki más vinne ide randira egy lányt ilyenkor?

Szofi ezen elgondolkodott és rájött, hogy Blainenek igaza lehet. Amikor viszont bementek a kávézóba egy csomó embert találtak ott. A legmeglepőbb viszont az, hogy mindenki randizik éppen.

-Ó ez nem lehet igaz!-mondta csalódottan Blaine.

-Most mi lesz?-kérdezte Szofi és ránézett Blainere.

Kicsivel később aztán elmentek a fagyizóba és amint kértek leültek egy asztalhoz és beszélgetni kezdtek.

-Kérdezhetek egy kicsit személyes dolgot?

-Persze!-mondta lazán Blaine.

-Honnan van az a jó ház meg a jó autó? Nem is beszélve arról a sok jó cuccodról.

-Hát elsőre azt gondolnád, hogy apám pénze. Mondjuk ez igaz, mert miután meghalt Johnnal ráraktuk a pénzét egy Slayer számlára és azon van a közös pénzünk. Na de ő is meg én is sikeresek vagyunk más munkában. John sokat keres ezredesként, én pedig programozó vagyok. Ezzel a szakmával pedig milliárdokat is kereshetek.

-Az nem semmi!-mondta Szofi.

-Te amúgy mi leszel most, hogy civil életet fogsz élni?

-Ezen még sosem gondolkodtam. Talán lehetnék a titkárnőd.

-Majd átgondolom.-mondta Blaine.

John és Chloe eközben már végeztek az ebéddel és elmentek a tóhoz. Kicsit piknikeznek a homokban és remekül szórakoznak. 

-Utánad néztem mielőtt elmentem volna veled a randira.-mondta Chloe.

-Igen? Mit találtál rólam?

-Azt tudom, hogy igazi csajozógép vagy. Sok lánnyal játszottad már el ugyanezt a történetet? Úgyértem kellemes vacsora, séta a tóparton és persze a randira hívás.

-Tényleg utánam néztél! De nem olyan sokkal, mint ahogy gondolod.-mondta John.

-Hát ez nem tudom mennyire nyugtatott meg.-mondta Chloe.

Blaine és Szofi elhagyták a fagyizzót a zsúfolt tömeg miatt és elmentek egy csendesebb helyre. Ez a hely egy tető. Jelenleg a tetőn fekszenek és a csillagokat nézik.

-Végre egy kis nyugalom!-mondta Blaine.

-Te aztán szereted a nyugis helyeket!-mondta Szofi és Blainere mosolygott.

-Az ilyen helyeken kiszellőztethetem a fejemet. A nyugalom pedig kell.

-Ez igaz!

Órákkal később a két Slayer végzett a randival és Blaine házában találkoztak.  

-Milyen volt a randid?-kérdezte John.

-Érdekes. És a tiéd?

-Ugyanolyan, mint a többi.

-Chloeval hosszútávra tervezel?-kérdezte Blaine.

-Nem tudom. Túlságosan beleássa magát az aktáimba. Talán sosem engedhetem ki mellette a gőzt és nekem kell egy kis szabadság. Meghát az se jó ha mindent tud rólad a másik. Te mit gondolsz Szofiról?

-Rendes lány. Sok dologban hasonlítunk és talán komoly dolog is lehet belőle.

-Az jó!-mondta John.

Kicsivel később a fivérek ledőltek aludni. Néhány nap elteltével John elment Blaine házából és vett egy saját házat magának Brookhavenben. A fivérek kapcsolatai erősebbek lettek és sokat halattak előre. Blainet aztán váratlan hívás érte Johntól. Annyit tudott, hogy sürgős és menjen John lakásába. Blaine pedig hamar oda is ért.

A bejáratnál egy hulla fekszik vérző nyakkal. John egyenesen a hullát nézi és Blaine is.

-Hát ez kipurcant! Kár! Én szurkoltam nektek.-mondta flegmán Blaine.

-Ő nem egyszerűen kipurcant hanem megölték! A postát hozta be éppen és miután beért a házba már így találtam rá.-mondta John.

-Akkor tesó vár ránk egy újabb rejtély!

A fivérek a nappaliban kezdtek ötletelgetni és hamar el is tudtak indulni valamin.

-A nyakán van a vérzés. Egy féle dolog van ami arra megy és az a vámpír. Tehát az elkövető egy vámpír.-mondta John.

-Szuper! Mégis, hogy akarsz legyőzni egy vámpírt?

-Fokhagyma?

-Nem az jó! A könyv szerint a karó a leghatékonyabb.-mondta Blaine.

-Milyen könyv? Amit még nálad találtam?

-Aha!

-Na jó! És hogy csalunk magunkhoz egy vámpírt?

-Vérrel!

A tesók estére egy autópályára értek és John megvágta a tenyerét egy bicskával. A fivérek készenlétbe álltak és hamar meg is lett az elkövető. A fivérektől 20 méterre egy fehér öltözékben lévő vámpír. 

-Ki vagy te?-kérdezte John.

A vámpír ekkor ráment Johnra és a nyakába harapott. Vért kezdett el szívni John nyakából. Blaine ekkor egy karóval megszúrta a vámpír lábát és az ettől elengedte Johnt. 

-A bátyám kérdezett valamit!-mondta mérgesen Blaine.

-Moon!-kiabált kicsit messzebbről egy férfi.

Moon kiszedte a karót a lábából és elrohant. John és Blaine a hang felé néztek. A hang egy férfitől jött, aki barna kabátban és piros pólóban van. Nadrágja fekete és a haja is. A fivérek megtettek pár lépést a férfi felé. John kerek szemekkel néz rá, Blaine pedig a karót felvette a földről.

-Jax?-kérdezte meglepődve John amikor közelebb lépett a férfi.

-Azthittem már nem is ismertek fel.-mondta Jax egy mosollyal.

Blaine ekkor eldobta a karót és a három férfi egymásra nézett.