Ellenségből szövetséges

10. rész

-Nem tehetem - felelte Ross egy padon ülve. Nate már háromszor is megkérdezte tőle, hogy miért akart minket valaki lelőni, de Ross mindig ugyanazt felelte.

-Miért nem? - kérdezte Nate.

-Mert az úgy biztonságosabb. Egy olyan válasz után kutattok, amit ők sem tudnak. Van két lehetőségük: vagy megállítanak, vagy megvárják, hogy a végére érjetek ennek, és a saját előnyükre fordítják azt, amit ti elértek majd. Most úgy tűnik, hogy az előbbi felé hajlanak, viszont ha ebben kudarcot vallanak, akkor a második lehetőség lesz előnyösebb számukra. Két vasat tartanak a tűzben. Éppen ezért nem fog bántani.

-Megnyugtató - dünnyögte Nate. Ross meg se hallotta.

-Éppen ezért nem válaszolhatok a kérdéseitekre. Mert ezzel ők is válaszokat kapnának.

-Ez az egész egy nagy káosz. Nem értek semmit - ráztam meg a fejemet.

-Majd idővel fogsz.

-Hogy kérheti, hogy ezek után tovább nyomozzunk? - háborodott fel Nate.

-Igazad van, nem kérhetem - bólintott Ross - Viszont ezt hadd adjam át - vett elő  a zsebéből egy borítékot. Rajta volt a virág szimbólum, amiről rögtön tudtam, hogy ő az igazi Ross, és nem egy újabb átverés.

-Ez mi? - kérdeztem.

-Egy meghívó. Egy bálba - felelte. Bál. De jó. - Ez az új nyom. Ha tovább szeretnének nyomozni, akkor elmentek. Ha pedig nem, akkor nem - mondta, azzal pedig felállt.

-Most meg hova megy? - kérdezte Nate.

-Átadtam amit kellett. A többi rajtatok múlik - szólt, a következő pillanatban pedig eltűnt.

-Ez most komolyan itt hagyott minket? - meredt rám Nate.

-Úgy tűnik - sóhajtottam.

Mindketten csak csendben meredtünk a meghívóra.

-Kinyissuk? - kérdezte Nate rám nézve.

-Nem tudom - feleltem őszintén - Szeretnénk mi ezt folytatni? - kérdeztem bizonytalanul - Hallottad, hogy mit mondott...

-Igen, azt mondta, hogy megölni nem fognak, max bezárnak még egy raktárba. Akkor meg mi tart vissza?

-Nem biztos, hogy Ross igazat mondott. Lehet, hogy félreismeri ezeket az embereket.

-De most őszintén, Myers, téged nem érdekel, hogy mi ez az egész? Hogy miért csinált valaki nekünk egy rejtvényt, és miért akar pár alak megállítani minket? Nem vonzz a nyomozás? - kérdezte a szemembe nézve.

-Dehogynem, de azért nem akart fejest ugrani valamibe, amiről fogalmunk sincs - válaszoltam.

-Épp az az izgalmas benne. De ha te nem szeretnéd ezt folytatni, akkor erre nincs is szükségünk - vette fel a padról a borítékot, és tartotta a kuka felé.

-Ne! - kiáltottam rá - Várj! Folytassuk - mentem bele - De ha még egyszer bezárnak valahová, én kiszabadulok, téged meg ott hagylak.

-Oké - nevetett fel - Akkor tessék - adta oda a meghívót - Nyisd ki.

A borítékban egy díszes lap volt, amire ez volt írva:

Meghívó Nate Torres és Avery Myers részére, a 07.18-án, 19:30-kor rendezett bálunkra.

-Az ma este van - jegyezte meg Nate -  Nem írja, hogy hol lesz pontosan?

-Itt van a másik oldalán - mutattam meg. Aztán eszembe jutott valami. - Gondolom, nem hoztál magaddal öltönyt Atlantába.

-Nem - rázta meg a fejét - És szerintem te sem báli ruhát.

-Nem.

-Akkor azt hiszem, hogy megvan a délutáni programunk.

***

Miközben készülődtem, azon gondolkodtam, hogy még nem is voltam kettesben Nate-tel bálon. Eddig általában Mayával és Eleanorral voltam, és Nate-tel mindig csak összefutottam.

Belenéztem a tükörbe, és megállapítottam, hogy szép ruhát választottam. Éjkék színe volt, és ejtett vállú. A barna hajamat félig felkötöttem, az alját pedig kiengedve hagytam. Mivel a hajsütőmet sem hoztam el, ezért egyenes volt, a sminkem színe pedig illett a ruhámhoz, mivel kék színű tust húztam.

Miután elkészültem, kimentem a fürdőszobából, és a tekintetem rögtön összefonódott Natével. Ugyanúgy nézett ki, mint szokott: nem túl rövid, de nem is túl hosszú, hullámos, világosbarna haj, kék szemek. Viszont öltönyben még vonzóbbnak nézett ki, mint valaha.

-Gyönyörű vagy - csúszott ki a száján, mire kicsit meglepődtem. És úgy tűnik ő is, mert úgy nézett ki, mint aki vissza szeretné szívni, amit mondott.

Elmosolyodtam, majd közelebb léptem hozzá.

-Úristen, Nate Torres megdicsért, mire véljem ezt? - szívattam.

-Igazából nem ezt akartam mondani, hanem azt, hogy induljunk - mentegetőzött.

-Aha, persze - bólogattam - Kicsit összekeverted a szavakat.

-Megesik - vonta meg a vállát, miközben kerülte a tekintetemet.

Felvettem a kardigánomat, amit ma vettem a ruhához, majd Nate-tel elindultunk a bálra.