Nyári szünet a négyzeten | ✔

26. rész - Totálkár San Clamentén

Bob bácsi az autómentő kedvesen felajánlotta mindenkinek a poshadt vizet a pult melletti kis literes flakonból de mind vissza utasítottuk kedvességét. A váróterem, ha lehet így nevezni tele van régi bútorokkal és néha néha látunk egy-egy bogarat elsuhanni a lábunk mellett. Biztosan régóta nem járt erre senki Bob bácsin kívül, aki viszont már vagy két órája ügyködik a kocsival.

- Sajnálom gyerekek, -kezdi majd megköszörüli a torkát -de ez a kocsi már nem megy sehova hacsak nem toljátok haza.

-Taxit tudunk keríteni? -kérdezem és felpattanok Kacy mellől. 

- San Clamentén? Nem. Részeg tinik hamarabb elvisznek titeket bárhová minthogy a San Clamentei taxis Barley megmozduljon. 

- Akkor stoppolunk. Mindent köszönünk Bob bácsi! -áll fel Steph és már indul is a kijárat felé.

Már vagy egy órája gyaloglunk úttalan utakon mikor Step hátra kapja szőke hajkoronáját.

- Amúgy tudja valaki, hogy hogyan kell stoppolni?

- Én esküszöm megtéplek Steph ha kijelented, hogy el is tévedtél még ráadásul! -sikkant fel Kacy.

- Nem dehogy arra kell menni! - mutat jobbra- Vagy talán arra.  

Mivel van egy olyan szerkezet, hogy telefon és azon olyan, hogy Google maps mint a kerge majmok mindenki előkapta a mobilját és mikor Daninak sikerült behoznia a térképet mi voltunk szerintem a világ legboldogabb emberei. Egy órás gyalogtúra volt amíg elértünk a főútra de ott már mindenki fellélegzett. Hajnali öt órakor húzott el mellettünk az első autó, majd nyolckor a következő. Kilenc óra tájékán egy kisbusz vett fel minket benne egy dagadt ürgével. Ebben a városban mindenki úgy nézz ki mint a télapó?

- Hova vigyelek titeket?

- Long Beach Ohio Ave.

- Oké. - már egy cirka órája nézzük a táblákat mikor végre meglátjuk a kijáratot Long Beach felé - Hopsz! Ezt elhagytuk.

- Forduljon vissza most!

- Nem tehetem megbüntetnek.

- Ide figyeljen nem tudtam zuhanyozni éjszaka. Egy iszonyat kényelmetlen ágyon ültem és még Wc-re sem tudtam elmenni. Szóval ha azt mondom forduljon vissza, VISSZA FORDUL! -ordítottam teli torokból az első ülésről mire a csávó száznyolcvan fokos fordulatot vett és bekanyarodott a kijárathoz. Nem telt bele tíz percbe már otthon voltunk ahol a nagyi csípőre tett kézzel a verandán állt és minket figyelt.

- Ide jön az összes kis takonypóc! Hol voltatok Ashton fiam?

- Mi San Clamentén voltunk mert totálkárosra tört a kocsi amivel jöttünk. 

- És mi a szentért nem lehet titeket elérni telefonon? Hm?

- Nem volt térerő. 

- Értem mindenki befelé a házba! Büntiből takarítotok! Ha valamelyikre rá kell szólni nekem segít vasalni.

- De Karen néni nekem haza kell mennem. 

- Nem hiszem Jack hogyha most törtél össze egy méreg drága kocsit apád nagyon örülne neked! Húzzatok befelé!